Ukrajna: Összeomolhatnak a vállalkozások a mozgósítási szabályok szigorítása miatt
Kós Zoltán 
"Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőhelyettese, Kárpátalja korábbi kormányzója"
„Ukrajnában egyre nagyobb vita bontakozik ki a mozgósítási szabályok és a stratégiai jelentőségű vállalatok dolgozóinak felmentése körül. Miközben országos szinten sokan a mozgósítás további szigorítását sürgetik, Kárpátalján és más régiókban attól tartanak, hogy a gazdaság működése kerülhet veszélybe, ha megszüntetik vagy jelentősen korlátozzák a kritikus fontosságú cégek dolgozóinak mentességét.
A kérdésben megszólalt Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőhelyettese, Kárpátalja korábbi kormányzója is. Szerinte az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok dolgozóik legfeljebb 50 százalékát mentesítsék a mozgósítás alól, már most is a működőképesség alsó határát jelenti.
A politikus hangsúlyozta: a gazdasági háttér ma ugyanolyan fontos része a háborús védekezésnek, mint maga a frontvonal. Az ukrán állam működéséhez, a hadsereg fenntartásához és a katonák ellátásához szükséges pénz jelentős része a vállalkozások által befizetett adókból származik.
A hivatalos adatok szerint az ukrán üzleti szektor 2025-ben mintegy 1,2 billió hrivnya adót és járulékot fizetett be az állami költségvetésbe. Ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a katonák fizetését, a hadi felszerelések beszerzését, valamint az állami intézmények működését.
Mikita szerint veszélyes retorika alakult ki azok részéről, akik a kritikus státusz teljes eltörlését követelik.
Úgy véli, sok esetben olyan tisztviselők fogalmaznak meg radikális javaslatokat, akik maguk is rendelkeznek felmentéssel, ugyanakkor nem látják át, hogyan működnek a helyi gazdaságok és önkormányzati költségvetések.
A decentralizáció következtében a helyi közösségek ma már nagymértékben saját bevételeikből finanszírozzák az iskolák, kórházak és kommunális szolgáltatások működését. Ha egy vállalkozás elveszíti kulcsfontosságú dolgozóit, az rövid idő alatt láncreakciót indíthat el.
Ez a gyakorlatban gyártósorok leállását, exportmegrendelések elvesztését, valamint az önkormányzati adóbevételek jelentős csökkenését okozhatja. Hosszabb távon pedig veszélybe kerülhet a vízszolgáltatás, a fűtési rendszerek fenntartása és más alapvető közszolgáltatások működése is.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a hátország stabilitása közvetlenül befolyásolja a katonacsaládok támogatását. Ha a gazdaság meggyengül, az a fronton harcolók hozzátartozóit is nehéz helyzetbe sodorhatja.
A vitában egy másik fontos kérdés is előkerült: az ország mozgósítási tartalékai. A nyilvánosságra hozott becslések szerint több mint kétmillió hadköteles korú ukrán férfi még mindig nem frissítette adatait a hadkiegészítő központokban. Emellett különböző források mintegy 200 ezerre teszik azoknak a katonáknak a számát, akik engedély nélkül hagyták el alakulatukat.
Kárpátaljai és országos vezetők szerint az államnak elsősorban ezekre a problémákra kellene megoldást találnia, nem pedig a hivatalosan működő és adót fizető vállalkozások további gyengítésére koncentrálnia.
Viktor Mikita egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet. Szerinte téves az a feltételezés, hogy a mentességek megszüntetése automatikusan több katonát jelentene a fronton. A valóságban sok szakképzett munkavállaló inkább megpróbálhatja illegálisan elhagyni az országot.
A politikus szerint a bizonytalanság és a munkahely elvesztése sokakat arra ösztönözhet, hogy a hadsereg helyett a határ felé induljanak. Mint imsert, Kárpátalján a határőrök továbbra is rendszeresen számolnak be illegális határátlépési kísérletekről, főként a Tisza folyó térségében.
Az elnöki hivatal helyettes vezetője végül köszönetet mondott azoknak a vállalkozóknak, akik a háború ellenére is Ukrajnában maradtak, fenntartják cégeiket és továbbra is adót fizetnek. Mint fogalmazott: az ország védelme nemcsak a frontvonalon, hanem a gazdaság működésében is dől el.
Fotó forrása / Eredeti írás: KISZó
About the Author
