"Ha nem vagyunk elég körültekintőek, a kötelező kiadások könnyen romba dönthetik a családi költségvetést még azelőtt, hogy a kulcsokat kézhez kapnánk."
„Amikor a nagy álom valóra válik, de pillanatokkal később jön a döbbenet. Az ingatlan adásvételi szerződés megkötése után rengeteg költséggel kell még számolnunk, a szakemberek szerint azonban erre is van megoldás.
A legtöbb család hónapokig, sőt évekig számolgat, mielőtt beadná a derekát, és aláírná élete legfontosabb papírját. Ennek oka lehet az is, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötésének végösszege az ügyvédi díjakkal és a kapcsolódó rejtett állami költségekkel akár milliós tétellé is duzzadhat a végelszámolásnál. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, a kötelező kiadások könnyen romba dönthetik a családi költségvetést még azelőtt, hogy a kulcsokat kézhez kapnánk.
Forrás: Tóth-Szabóné Vangyia Mónika
Ingatlan adásvételi szerződés esetén az ügyvédi díj is komolyan megnyomhatja a végösszeget
– Nem egyszer láttam már a praxisom alatt, hogy a fiatal házasok boldogan jöttek hozzám, mert megvan a kiszemelt lakás vagy éppen családi ház, a bank rábólintott a hitelre, aztán amikor letettem eléjük a valós költségek listáját, hirtelen el akadt a szavuk. A legnagyobb hiba, amit egy vásárló elkövethet, hogy csak a vételárral számol. A valóság az, hogy a kötelező sallangok a többszázezres, sőt a milliós nagyságrendet is elérhetik. Ezt a pénzt pedig zsebből, készpénzben kell előteremteni, mert a lakáshitelből egy fia fillért sem lehet ezekre fordítani – mondta el Madarászt Tibor, egykori barcsi könyvelő.
A szakember szerint az első és legfontosabb sokk az ingatlan adásvételi szerződés megkötésének kapcsán az ügyvédi díj és az ellenjegyzés kötelezettsége kapcsán éri a vevőket.
– A magyar jogszabályok szerint egy ingatlan adásvétele csak akkor válik érvényessé, ha a szerződést egy ügyvéd vagy egy közjegyző hivatalosan ellenjegyzi. Bár a törvény nem rögzíti fixen, hogy a díj mekkora legyen, és azt sem, hogy az eladónak vagy a vevőnek kell-e állnia, a hazai piacon kialakult gyakorlat szerint ezt a költséget szinte mindig a vevő fizeti – magyarázza a szakember.
Az ügyvédi munkadíj szabadáras, de a somogyi piacon is általában a vételár 0,5 és 3 százaléka között mozog. Madarász Tibor gyorsan utána is számolt, csak a példa kedvéért, hogy értse az olvasó, mennyi is az annyi. – Vegyünk egy teljesen átlagos, 40 millió forintos dél-somogyi, felújítást nem igénylő családi házat. Ennek az ügyvédi díja alsó hangon is 200 ezer forint plusz kiadást jelent az adásvétel során. És ez még csak a kezdet, a papírmunka ára – hívja fel rá a figyelmet a könyvelő.
Fotó: Kállai Márton / Forrás: Magyar Nemzet
A feketeleves, amit a NAV szolgál fel: a vagyonszerzési illeték
A könyvelő arra figyelmeztet, hogy a legnagyobb tételt szinte mindig a vagyonszerzési illeték jelenti, ami a vételár 4 százaléka. Egy 40 milliós családi ház megvásárlásakor ez önmagában 1 600 000 forintos plusz kiadás.
– Szerencsére a jogszabályok biztosítanak kibúvókat, így bizonyos esetekben az ingatlanvásárlás teljesen illetékmentessé válhat – mutat rá Tibor, aki pontokba szedte a mentességi formákat:
- Családon belüli adásvétel: nem kell illetéket fizetni, ha az adásvétel egyenes ági leszármazottak vagy házastársak között valósul meg.
- Támogatások: teljes illetékmentességet élveznek azok a családok, akik Falusi CSOK-ot vagy CSOK Plusz hitelt vesznek igénybe. Utóbbinál az első lakásnál legfeljebb 100 milliós, lakáscserénél maximum 150 millió forintos ingatlanértékig érvényesíthető a vagyonszerzési illeték mentesség.
Cserepótló vétel és a kötelező földhivatali illetékek
– Ha valaki nem jogosult a mentességekre, az illeték összegét még mindig legálisan csökkentheti az úgynevezett cserepótló vétel alkalmazásával – avat be a részletekbe az egykori könyvelő. – Ez akkor lép életbe, ha a vevő az új ingatlan vásárlását megelőző 5 éven vagy az azt követő egy éven belül elad egy másik lakást. Ilyenkor a 4 százalékos illetéket csupán a két ingatlan árából adódó különbözet után kell megfizetni – emelte ki Madarász Tibor.
A költségeknek pedig még mindig nincs vége, a legvégére maradnak a földhivatali és közjegyzői díjak, amelyek nélkül nincs hivatalos tulajdonjog.
– A földhivatali változásbejegyzés alapdíja 10 600 forint, banki hitelnél a jelzálogjog bejegyzése további 20 000 forint. Ehhez jön még a hitel miatt elkerülhetetlen közjegyzői díj, ami munkadíjból, annak körülbelül 40%-át kitevő költségátalányból és készkiadásokból (posta, utazás) áll. A tanácsom egyszerű: a vételáron felül mindig tegyenek félre legalább 5-6 százalékot ezekre a rejtett költségekre, így nem éri Önöket meglepetés az ügyvédi irodában – összegzi a szakember.”
Eredeti írás: Dombi Regina
Fotó forrása: sonline.hu
