Döbbenetes adósságcsapda: a közös költség nem játék, mégis sokan nem fizetik

Miért a társasházi közös költség fizetése a tulajdonosok legnagyobb rejtett kockázata?

A hazai ingatlantulajdonosok körében a leggyakoribb és egyben legveszélyesebb félreértés abból fakad, hogy ezt a tételt egyfajta használati díjnak tekintik, hasonlónak a villany- vagy gázszámlához. Amikor megérkezik a közös képviselő felszólítása, sokan reflexből a bérlőre vagy a bent lakó rokonra mutogatnak. Pedig a társasház jogi értelemben kizárólag a tulajdonilap-bejegyzés szerinti gazdát ismeri el partnerként, így a lakástulajdonos felelőssége teljesen abszolút. Minden belső, családi vagy üzleti megállapodás csupán másodlagos magánokirat, amely a ház felé teljesen hatástalan.

• Gyakran felmerül a kérdés a piacon, hogy valójában ki fizeti a közös költséget albérletnél. A helyzet az, hogy ha a bérleti szerződésben a felek úgy is állapodnak meg, hogy a bérlő utalja a pénzt, ez a paktum csak kettejük között érvényes. Ha a bérlő elmarad a számlákkal, az albérlet közös költség tartozás közvetlenül a főbérlő nevén halmozódik fel. – A közös képviselő a felszólítás után, illetve a további nem fizetés miatt ügyvédet keres meg, aki fizetési meghagyást küld a tulajdonos számára. Ez után, ha még mindig nem történik meg a tartozás rendezése a társasház felé, következik a behajtás folyamata. A felszólítási és behajtással járó költségek mindig a tartozó felet terhelik, így már nem csak az elmaradt közös költség teljes összegét kell megfizetnie. Három-hat hét a türelmi idő, de ez esetenként el is térhet – mondta el Várhelyi Adrienn, barcsi közös képviselő. 

Üres ingatlan esetén is kell fizetni? 

Ugyanilyen drága illúzió az üresen álló ingatlanok esete. Sokan felháborodva hívják az ingatlankezelőket, hogy miért kellene fizetniük, ha senki sem használja a vizet vagy a liftet. – A közös költség elsődleges célja a házak állagmegóvása, rezsiköltségeinek kifizetése, valamint az előre ütemezett felújítások finanszírozása. A tervezett felújításokat a közös költségből elkülönített felújítási alap szokta fedezni, a Társasházi törvény és a Társasház SzMSz-e (Szervezeti és Működési Szabályzat) pedig szabályozza a közös költség fizetésének módját. A közös költség fizetése minden tulajdonos a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben köteles fizetni, az SzMSz- ben meghatározott módon – tette hozzá a képviselő. Az üres lakás közös költség mentesség intézménye tehát nem létezik, ehhez a lakóközösség egyhangú döntése kellene, amit szinte soha nem szavaznak meg a szomszédok.

Mi a helyzet a haszonélvezeti joggal?

A bonyodalmakat csak fokozza, ha a haszonélvezeti jog ingatlanon való jelenléte kavarja fel az állóvizet. Sokan azt hiszik, hogy a haszonélvezőnek kell állnia minden sarat, de a társasházi törvény szerint a külső jogviszonyban a tulajdonos marad a végső adós. Ha pedig öröklésről van szó, a helyzet még kritikusabbá válik. Az örökölt lakás terhei a tulajdonos halálának pillanatától kezdve folyamatosan ketyegnek, a hagyatéki eljárás hónapjai alatt sem áll meg az idő, így a tartozás gyorsan felduzzadhat.

Aki elhanyagolja ezeket a kötelezettségeket, az a saját otthonát teszi kockára. A közös költség elmaradás következményei ma már rendkívül gyorsak és fájdalmasak. A tartós nemfizetés esetén a fizetési meghagyás társasház általi elindítása szinte automatikus, amit bírósági végrehajtás, legvégső esetben pedig a lakás elárverezése követhet.”