Már Tolnában is látszik az aszály pusztítása, sürgős lépésekre van szükség
Kós Zoltán 
Vízmegtartás az aszály elleni védekezés egyik fegyvere Fotó: Világgazdaság.hu
„Június 17-e, az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás, a vízhiány és a talajromlás hatásai egyre súlyosabban érintik a mezőgazdaságot. A vízmegtartás ma már nemcsak környezetvédelmi ügy, hanem vízbiztonsági, élelmiszer-biztonsági és nemzetstratégiai kérdés is. A vízmegtartás kiemelt fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Agrárgazdasági Kamara.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei világossá tették, hogy a hazai vízgazdálkodásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. A Magyar Agrárgazdasági Kamara által kibocsátott szakmai álláspont szerint a jövő egyik legfontosabb feladata a vízmegtartás és a vízvisszatartás lehetőségeinek bővítése. A táji vízvisszatartás, a vizes élőhelyek helyreállítása, a természetes vízpufferek kialakítása, valamint a talajok vízmegtartó képességének javítása szolgálja a a vidéki térségek fenntarthatóságát.
Vízmegtartás: elindult a „Vizet a tájba” program
A gazdálkodók kulcsszereplői a táji vízmegtartás megvalósításának. A termelők nyitottak a vizes élőhelyek, gyepterületek és agrárerdészeti rendszerek kialakítására, emellett jelentős igény mutatkozik a vízvisszatartást segítő műszaki fejlesztésekre is – áll a kamara közleményében.
1000 felajánlás érkezett több mint 2500 ingatlanra, összesen több mint 30 ezer hektárnyi területre, és már 76 helyszínen, mintegy 4100 hektáron valósult meg elárasztás vagy vízvisszatartás
Mindez a A „Vizet a tájba!” program keretében.
Tolna vármegyében már most látszik az aszály nyoma
Tolna vármegye agráriumát 2026 első félévében ismét a csapadékhiány és a fokozódó mezőgazdasági aszály határozta meg – mondta Botos Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei igazgatója. Az agrometeorológiai elemzések alapján a vármegye északi és középső része, különösen a Mezőföldhöz kapcsolódó térségek, Paks, Dunaföldvár, valamint a Sárköz és Szekszárd környéke jelentős vízhiánnyal küzdött. Június első felében a Mezőföldön mindössze 5-15 milliméter csapadék hullott, miközben a 90 napos csapadékmérleg 40-90 milliméteres hiányt mutatott, a felső egy méteres talajréteg vízhiánya pedig helyenként elérte a 100-120 millimétert.
Botos Ferenc szerint a helyzet egyértelmű alkalmazkodási kényszert jelez:
Tolna vármegye növénytermesztése egyre inkább kitetté válik a csapadék térbeli és időbeli szélsőségeinek, ezért a vízvisszatartó talajművelés, a szervesanyag-gazdálkodás és az öntözésfejlesztés szerepe a jövőben tovább növekszik.
A májusi csapadék átmenetileg javította a helyzetet a déli térségekben, de a meleg, száraz időjárás gyorsan kiszárította a felső talajrétegeket, ami a kukorica- és napraforgó- állományok fejlődését is visszavetette. A kamara álláspontja szerint:
a víz megőrzése nemcsak a mezőgazdaság jövőjének, hanem Magyarország hosszú távú víz- és élelmiszer-biztonságának is alapvető feltétele.
Az elsivatagosodás elleni küzdelemben a víz helyben tartása az egyik legfontosabb feladat. A vízmegtartás, a talajvédelem és a célzott fejlesztések nélkül a mezőgazdaság egyre kiszolgáltatottabbá válik.”
Eredeti írás: Kutny Gábor
Fotó forrása: teol.hu
About the Author
Nagy István 