Komoly bírságra számíthat, ha így árulja saját termelésű gyümölcsét! Itt vannak a részletek
Kós Zoltán 
"...Ennyi a bevétel után már adózni kell..."
„Nem mindegy, mennyit és milyen gyakorisággal értékesítünk. Egyre többen árulnak saját termelésű gyümölcsöt, viszont ha nem jól járnak el, komoly bírságra számíthatnak!
A nyár beköszöntével nemcsak a gyümölcsfák telnek meg ínycsiklandozó terméssel, hanem azzal egyidejűleg a helyi Facebook-csoportok is hirdetésektől duzzadnak. Debrecentől Hajdúböszörményen át Berettyóújfaluig egyre több olyan bejegyzéssel lehet találkozni, amelyekben a tulajdonosok a saját kertjükben termett meggyet, cseresznyét, sárgabarackot vagy éppen szilvát kínálnak eladásra. A posztok általában hasonlóak, egy fotó a frissen szedett gyümölcsről, feltüntetik az árat, valamint az átvétel helyét és időpontját. A jelenség korántsem új, korábban körbejártuk már a témát, azonban a gyümölcsszezon csúcsán ismét aktuálissá válik a kérdés: vajon bárki árulhatja-e a kertjében megtermett gyümölcsöt, vagy ehhez valamilyen engedélyre van szükség?
Forrás: MW-archív
Árulhatom a saját termelésű gyümölcsöm?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi tájékoztatása szerint fontos különbséget tenni az alkalomszerű feleslegértékesítés és a rendszeres, üzletszerű árusítás között. Amennyiben egy magánszemély kizárólag a saját kertjében megtermelt gyümölcs vagy zöldség feleslegét értékesíti, és ezt nem rendszeresen, haszonszerzési céllal végzi, az nem minősül gazdasági tevékenységnek. Ilyen esetben nem keletkezik áfaalanyiság, vagyis az értékesítőnek nem kell adószámot kiváltania, nem kell nyugtát vagy számlát kiállítania, és áfabevallást sem kell benyújtania.
A szabályozás abból indul ki, hogy a háztartásokban gyakran keletkezik olyan terményfelesleg, amelyet a tulajdonos nem tud vagy nem akar saját maga felhasználni. Ennek alkalmi értékesítése önmagában még nem tekinthető vállalkozásszerű tevékenységnek.
Ennyi a bevétel után már adózni kell
A saját kertben termelt gyümölcs alkalomszerű eladása adózási szempontból ingóságértékesítésnek minősülhet. A vonatkozó szabályok alapján az ilyen értékesítésből származó bevétel után nem kell jövedelmet megállapítani, ha az adóév során összesen nem haladja meg a 600 ezer forintot.
Ha a bevétel ennél magasabb, akkor már meg kell állapítani a jövedelmet, ugyanakkor bizonyos esetekben az adófizetési kötelezettség továbbra sem feltétlenül jelentkezik teljes mértékben. A részletszabályok az adott évre vonatkozó adójogszabályoktól függnek, ezért nagyobb volumenű értékesítés esetén érdemes a NAV aktuális tájékoztatóit is áttekinteni.
Mikor válik problémássá a gyümölcsárusítás?
A helyzet akkor változik meg, ha az értékesítés már nem alkalmi jellegű, hanem rendszeresen, tartósan és kifejezetten bevételszerzés céljából történik.
Ha valaki folyamatosan hirdeti a terményeit, minden szezonban jelentős mennyiséget értékesít, vagy tevékenysége üzletszerűnek tekinthető, az már gazdasági tevékenységnek minősülhet.
Ebben az esetben adószám kiváltására, nyugta- vagy számlaadásra, valamint az egyéb adózási kötelezettségek teljesítésére is szükség lehet.
Őstermelőként vagy vállalkozóként is végezhető
A rendszeres növénytermesztés és értékesítés mezőgazdasági őstermelői tevékenységként is folytatható. Ehhez azonban nyilvántartásba vétel szükséges, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végez. Az őstermelői tevékenységet a megfelelő bejelentéseket követően lehet jogszerűen folytatni.
A gyümölcs értékesítése egyéni vállalkozóként is lehetséges, ebben az esetben az adott vállalkozási forma szabályai szerint kell teljesíteni az adózási és adminisztratív kötelezettségeket.
Komoly bírságot is kiszabhatnak
A NAV ellenőrzései során azt vizsgálhatja, hogy az adott tevékenység valójában alkalmi értékesítésnek vagy már gazdasági tevékenységnek minősül-e. Ha valaki adószám nélkül végez olyan tevékenységet, amely üzletszerűnek számít, jelentős mulasztási bírságra számíthat. Szankciót vonhat maga után az is, ha az értékesítő elmulasztja a nyugta- vagy számlaadási kötelezettségét, nem tudja igazolni az áru eredetét, vagy szabálytalan foglalkoztatást alkalmaz.
A vásárlóknak nem kell tartaniuk a büntetéstől
Sokan attól is tartanak, hogy egy esetleges ellenőrzés során a vásárlókat is felelősségre vonhatják. A NAV tájékoztatása szerint azonban az eladó esetleges mulasztásai miatt a vásárló nem szankcionálható. A szakemberek szerint a legfontosabb különbség tehát az alkalomszerű feleslegértékesítés és a rendszeres, üzletszerű árusítás között húzódik. Egy-két láda saját kertben termett meggy vagy cseresznye eladása általában nem jelent problémát, a tartósan végzett és bevételszerzésre épülő tevékenység azonban már más szabályok alá eshet.”
Fotó / Eredeti írás: haon.hu
About the Author
