Az új KRESZ legnagyobb dobása lehet ez a sebességmérési módszer

Társadalmi egyeztetés előtt állnak az új intézkedések

A HVG beszámolója alapján a minisztérium jelenleg a KRESZ átfogó megújítását megelőző közlekedésbiztonsági intézkedéscsomag előkészítésén dolgozik. Ennek részeként véglegesítés alatt áll egy társadalmi egyeztetési kérdőív, amelynek célja, hogy a közlekedésbiztonságot javító intézkedések mielőbb bevezethetők legyenek.

A kérdőív a közúti közlekedés biztonságát érintő lehetséges változtatásait vizsgálná. Ezek között szerepelnek olyan megoldások is, amelyek a jelentős sebességtúllépések hatékonyabb megelőzését vagy az ellenőrzési rendszer fejlesztését szolgálhatják.

Egyelőre még nincs döntés az átlagsebesség-mérésről

Az is kiderült, hogy szerepel-e a tervek között az átlagsebesség-mérés bevezetése. A minisztérium válasza szerint a társadalmi egyeztetés során beérkező észrevételek feldolgozása után véglegesítik a javaslatokat, ezért jelenleg sem az átlagsebesség-mérésről, sem a gyorshajtás szankcionálásáról nem született végleges döntés. 

Az átlagsebesség-mérés régóta ismert megoldás

Az átlagsebesség-mérés fogalmát egyébként egy 2008-as minisztériumi rendelet már meghatározza, vagyis a magyar jogrendszer ismeri ezt az ellenőrzési formát. A rendszer lényege, hogy két vagy több, ismert távolságra lévő ellenőrzési pont között méri, mennyi idő alatt halad át egy jármű. Az átlagsebességet a megtett távolság és az eltelt idő alapján számítják ki.

A módszer abban különbözik a jelenlegi, fix traffipaxoktól, hogy nem egyetlen ponton méri a sebességet, így a járművezetők nem tudnak kizárólag a kamerák előtt lassítani, majd utána ismét felgyorsítani.

Nemzetközi példák szerint csökkentheti a balesetek számát

Dr. Sándor Zsolt közlekedésmérnök korábbi tanulmányára is kitértek, amely szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján az átlagsebesség-mérő rendszerek bevezetése után a teljes forgalom kevesebb mint egy százaléka lépi túl a megengedett sebességet.

Az olasz Tutor-rendszer tapasztalatai alapján pedig az érintett autópálya-szakaszokon az első évben 56 százalékkal mérséklődött a halálozási ráta, miközben az átlagsebesség és a legnagyobb sebességek is jelentősen visszaestek.

Korábban is több változásról írtunk az új KRESZ kapcsán

Az elmúlt hónapokban több alkalommal is beszámoltunk az új KRESZ tervezett módosításairól. Írtunk arról, hogy a tervezet szerint változhatnak:

• a sebességszabályok, 
• megjelenhet a kötelező cipzárelv, 
• új előírások vonatkozhatnak az elektromos rollerek használatára, 
• valamint módosulhatnak a kerékpáros közlekedés szabályai is. 

Szó volt arról is, hogy egyes autópálya-szakaszokon lehetőség nyílhat a 140 kilométer/órás sebességhatár kijelölésére, ahol ezt a körülmények lehetővé teszik.

Az új szabályozás továbbá érintheti a mezőgazdasági gépek közlekedését, illetve a traktorok vezetésére vonatkozó előírásokat is.

Nemcsak a szabályok, a jogosítványszerzés költségei is változnak

Az autósokat érintő változások között nemrég arról is beszámoltunk, hogy 2026. július 17-től emelkednek a jogosítványszerzéshez kapcsolódó vizsgadíjak.

A B kategóriás KRESZ-vizsga díja 4600 forintról 5100 forintra nő, míg a forgalmi vizsgáért 11 ezer helyett 12 200 forintot kell fizetni. Ez összesen 1700 forintos többletköltséget jelent azoknak, akik most készülnek megszerezni a vezetői engedélyüket.

A végleges szabályokra még várni kell

A minisztérium tájékoztatása alapján jelenleg még csak az előkészítő munka zajlik. A gyorshajtás elleni új intézkedések, az esetleges átlagsebesség-mérés vagy a szankciók módosítása ügyében a társadalmi egyeztetés lezárása után születhetnek meg a végleges döntések.”