Nagy István 
1. A Tisza-kormány erőszakkal, fondorlattal, manipulációval keresztülverte az alaptörvény módosítását. Diktatúrát építenek, nem demokráciát. Tisztelet helyett megalázzák a népet, saját játékszerükké teszik. Bizalom helyett félelmet, segítség helyett kiszolgáltatottságot teremtenek. A köz, a nép mind-mind csak látszat. A valóság a bosszú, a leszámolás vágya.
2. Egyetértünk a távozó köztársasági elnök szávaival: „Az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.”
3. Semmi sem történt váratlanul. Lengyelország példája megmutatta, hogy mi lesz, ha a Tisza győz. Kő kövön nem marad, leszámolnak ellenfeleikkel, lebontják a liberális uralmat gátló intézményeket, nyílt diktatúrát teremtenek.
4. A totális népbutítás ellenére áprilisban közel hárommillió ember nem szavazott a Tiszára. Ha megszervezik őket, nagy erő! Ha megszervezik! De senki nem állt az élükre, senki sem emelte magasra a zászlót. A Fidesz is, a KDNP is egy perc alatt megadták magukat. Lemondtak, eltűntek, elbújtak, átálltak. A Mi Hazánkkal együtt konstruktív ellenzéket akartak játszani a diktatúrával szemben.
5. A nyílt diktatúra ellen a köztársasági elnök szállt harcba. A jog minden lehetőségét kihasználta, de ez nem volt elég a diktatúrával szemben. Kiállt igaza mellett, de nem vállalta sem a vezér, sem a mártír szerepét.
Nem volt kire támaszkodnia. A Fidesz-KDNP két tüntetésre volt képes, a célok világos megfogalmazása nélkül.
Az Alkotmánybíróság leszerepelt. A bírók egy része megfutamodott, nem szállt be a demokráciáért folytatott harcba.
A közvélemény nem mozdult meg a demokrácia védelmében, A Tiszának cirkuszi mutatványokkal sikerül a közvéleményt lekötni, másokat pedig félelemben tartani.
6. Tisztelet azoknak az értelmiségieknek, akiknek volt bátorságuk nyilvánosan is bírálni a kormány demokráciaellenes támadását. Készek vagyunk a párbeszédre, a közös cselekvésre.
7. A Munkáspárt már a választás előtt figyelmeztetett a diktatúra veszélyére. Az április óta megtett lépéseket elítéltük, kimondtuk, hogy Magyarország elindult a liberális tőke legszélsőségesebb erőinek diktatúrája, a fasizmus felé.
Évtizedek óta először elmentünk a Fidesz-KDNP tüntetésére, mert valljuk: a diktatúrával, a fasizmussal szemben széles összefogásra van szükség.
8. Az elmúlt hetek megmutatták a magyar kapitalizmus mély válságát. Az orbáni államkapitalizmus felélte tartalékait. A Tisza-kormány a nyugat pénzéért és politikai támogatásáért cserébe feladja a nemzeti függetlenséget, Magyarországot a multinacionális tőke kiszolgálójává teszi. Eltiporja a polgári demokrácia eddig tiszteletben tartott elveit. Nem kétséges, hogy mindennek az árát a magyar nép fizeti meg.
9. Van kiút! A kapitalizmus bajait nem lehet kapitalizmussal gyógyítani. Kapitalizmus helyett új közösségi társadalom! Diktatúra helyett demokrácia!
Budapest, 2026. július 20
About the Author
Kós Zoltán 
