Fotó: Facebook / Orbán Viktor
„Az elmúlt években a magyar gazdaság egyik húzóágazata lett a gépjárműgyártás. Mindeközben nemcsak az európai neves márkák igyekeznek a termelésük egyre nagyobb részét hazánkba költöztetni, hanem a növekvő világpiaci részesedéssel rendelkező kínai vállalatok is megvetették lábukat az országban. A kedvező folyamatokat Ausztriában Orbán Viktor nevéhez kötik, azonban kérdéses mit hoz a jövő a tavaszi politikai fordulatot követően.
Magyarország az elmúlt években a kontinens autóiparának egyik legfontosabb helyszínévé vált. Bár Nyugat-Európában egyre több gyár jövője válik bizonytalanná, az Orbán Viktor vezette kormányok képesek voltak számos gépjárműiparhoz köthető nagyberuházást hazánkba csábítani.
Miközben Magyarországon egyre több jármű készül, valamint az ágazat árbevétele is várhatóan növekszik majd az utóbbi időszak beruházásainak következtében, addig a Volkswagen gyárbezárásokat helyezett kilátásba Németországban, a Mercedes pedig a kedvező feltételek miatt Kecskeméten kezdi meg egyik legjobban várt elektromos modelljének gyártását.
Orbán Viktorhoz kötik az utóbbi évek autóipari bővítéseit
Nem csoda, hogy az osztrák sajtó aktívan követi a magyar autóipar aktualitásait, mivel a szomszédos ország beszállítói szerves részét képezik az értékláncnak. Ebből adódóan az esetlegesen gyenge hazai teljesítmény negatív hatást gyakorolhatna Ausztria exportmutatóira is.
A magyar autóipar fellendülésének oka könnyen azonosítható. A választásokon időközben leváltott, hosszú ideig hivatalban lévő miniszterelnök, Orbán Viktor hatalmas összegekkel csábította Magyarországra a nemzetközi autóipari vállalatokat
− írta a News.at újságírója, aki arra is rámutatott, hogy ehhez olyan vállalkozásbarát feltételek is párosulnak mint:
- a kilencszázalékos társaságiadó-kulcs, valamint
- a kedvező bérköltségek.
Míg Magyarországon egy munkaóra 2025-ben átlagosan 15,2 euróba került, addig Németországban a vállalatok 45 eurót fizettek egységnyi elvégzett munkáért.
A vonzó feltételeknek látszata is van: az előrejelzések szerint Magyarországon 2028-ra 541 ezer jármű készülhet évente, az ágazat árbevétele 2025-ben pedig meghaladta a 14 milliárd eurót. Fontos adat, hogy hazánk a legyártott személygépjárművek számában megelőzte Olaszországot.
Az elmúlt időszakban a BMW csaknem kétmilliárd eurót fektetett a debreceni gyárának fejlesztésébe, ahol a népszerű iX3-as modell is készül. Az üzem éves kapacitása 150 ezer darab jármű.
A Mercedes a kecskeméti üzemében hajtott végre egy gigaberuházást, amelynek következtében annak területe 200 hektárról 440 hektárra bővült, ezzel pedig a vállalat legnagyobb európai autógyárává vált. A fejlesztések összértéke elérte az 1 milliárd eurót.
A Volkswagen-csoport 1993 óta gyárt motorokat Győrben, ahol jelenleg évente mintegy 1,6 millió erőforrás készül. Ezzel a gyár a konszern legnagyobb hajtáslánc-üzemének számít. A vállalat évente 180 ezer Audi gépjárművet is előállít hazánkban, valamint a Premium Platform Electric (PPE) platformra épülő modellekhez is itt készülnek a villanymotorok.
Az elektromobilitásban van a magyar gazdaság jövője?
Az elmúlt néhány évben az Orbán Viktor vezette kormányok számos elektromobilitáshoz köthető beruházást csábítottak Magyarországra. Így érkezett a már jelenlévő német autógyártók mellé például a Szegeden üzemet létesítő BYD.
A vállalat ugyan 2017 óta épít elektromos buszokat a komáromi gyárában, de az első európai személyautógyára a dél-alföldi lesz.
Az autógyártás mellett csaknem ugyanilyen fontos az akkumulátorgyártás is. A világpiacon vezető CATL, valamint a BMW beszállítójaként működő EVE Debrecenben és a város környékén létesít gyárakat. A dél-koreai akkumulátorgyártók közül az SK Group Komáromban, a Samsung pedig Gödön termel.
Az elektromobilitásnak fontos szerepe lesz a magyar autóiparban
− mondta Philipp Schramel, az Osztrák Gazdasági Kamara budapesti delegáltja, aki hangsúlyozta, hogy a hazai autógyárak többsége már felkészült az elektromos járművek gyártására.
Változást hozhat Magyar Péter politikája
A Tisza-kormány politikája azonban úgy tűnik merőben megváltoztathatja az akkumulátorgyárak helyzetét, ez pedig a magyarországi autóipari szereplőket is érintheti. Tárkányi Zsolt a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára korábban hangsúlyozta, hogy a kabinet nem támogatja a CATL debreceni üzemének további bővítését, továbbá szigorúbb környezetvédelmi és munkaügyi ellenőrzéseket, valamint súlyosabb szankciókat helyezett kilátásba.
A CATL ellen szabálytalan szennyvízelvezetés miatt indult hatósági eljárás, a Semcorp működését pedig környezetvédelmi és tűzvédelmi szabálytalanságok miatt felfüggesztették. Magyar Péter emellett magasabb terheket ígért a szennyező vállalatoknak, és beszélt a multinacionális cégek adókedvezményeinek leépítéséről is.
Egy másik fontos adalék, hogy a kormányfő a választási kampányban egymillió forintos minimálbért helyezett kilátásba 2030-ra.
A jelek tehát arra utalnak, hogy a vállalatok számára vonzó feltételek hamarosan gyökeresen megváltozhatnak. Eltűnhetnek a rendszerből az állami ösztönzők, illetve a kedvező munkabérek is drasztikusan megemelkedhetnek, amennyiben Magyar Péter beváltja ígéretét. Az akkumulátorgyárak pedig a szigorúbb előírások miatt kerülhetnek nehéz helyzetbe, ami az elektromobilitásra fókuszáló autóipari vállalatokra is negatív hatással lehet.
A magyar autóipar visszaesése az osztrák gazdaságot is megviselné
Amellett, hogy Magyarország az európai autógyártás egyik mentsvára, fontos felvevőpiacot jelent számos osztrák beszállítónak is.
Az ágazat 2024-ben 925 millió euró értékben exportált alkatrészeket a magyarországi autógyárakba.
Ezek között mintegy százezer Ausztriában gyártott villanymotor, valamint a karosszériagyártáshoz szükséges acélalkatrészek is voltak.
Az autóipar a Magyarországra irányuló osztrák export második legfontosabb területe
− mutatott rá Philipp Schramel.
Hazánk nem csupán felvevőpiacként fontos. Roland Prettner, a Magna Steyr elnöke, valamint az Osztrák Gazdasági Kamara járműipari szakmai szövetségének vezetője szerint itt lehetőség van olyan alkatrészek gyártására, amelyeket Ausztriában nem lehet gazdaságosan előállítani. Az ilyen jellegű együttműködések pozitív velejárója a technológiai transzfer, az elmúlt időszakban pedig közös kutatás-fejlesztési projektek is indultak.
A magyar kormány célzottan támogatja az önvezető járművekhez kapcsolódó fejlesztéseket
− utalt ezzel Roland Prettner a stájerországi AVL List autonóm járművek tesztelésére szolgáló pályájára, amit a társaság magyar állami szervezetekkel közösen tart fenn.
Philipp Schramel szerint Magyarország autóiparának további fejlődése jelentős mértékben függ a belpolitikai folyamatoktól, egyelőre azonban nem világosak Magyar Péter szándékai. Ebből következik, hogy nem csupán az akkumulátorgyárak, hanem az egész hazai autógyártás jövője a kormányfő döntésein múlik.”
Eredeti írás:
Fotó forrása: VG/Facebook
Videó az eredeti írás alatt.
