Mi lesz a 13. és 14. havi nyugdíjjal? Több mint százezer ember figyelheti a kormány következő lépését
Kós Zoltán 
A 13. és 14. havi nyugdíj jövőjéről egyelőre nem született korlátozó kormánydöntés. Fotó: veronikdul
„A kormány nem jelentett be sem csökkentést, sem jövedelmi korlátot, ám azt sem erősítette meg egyértelműen, hogy mindenki változatlan feltételekkel kapja majd a két pluszjuttatást. Ha a 13. és 14. havi nyugdíj esetében megjelenne a rászorultsági elv, egy feltételezett félmillió forintos határ több mint százezer embert érinthetne.
A 13. és 14. havi nyugdíj jövőjéről ismét írásban kérdezték a kormányt. Boda Nikoletta parlamenti államtitkár válasza szerint nem született olyan döntés, amely a két juttatás esetében nehezebb anyagi helyzetbe hozná a magyar embereket – ismertette a Magyar Nemzet. Ez első olvasásra megnyugtatónak tűnhet, a válasz azonban nem tér ki arra, hogy a juttatásokat a jövőben is minden jogosult teljes összegben kapja-e meg. Azt sem közölték, hogy felmerült-e bármilyen jövedelmi korlát vagy differenciált kifizetés.
Nem született döntés a 13. és 14. havi nyugdíj csökkentéséről
Bencsik János országgyűlési képviselő arra várt választ, hogy a kormány megtartja-e a két pluszjuttatást. Boda Nikoletta a parlamenti válaszban úgy fogalmazott, hogy nem született olyan kormánydöntés – a 13. és a 14. havi nyugdíj esetében sem –, amely nehezebb helyzetbe hozná az embereket. Hozzátette, hogy a választási vállalásokat lépésről lépésre teljesítik.
A megfogalmazásból az következik, hogy jelenleg nincs elfogadott intézkedés a juttatások csökkentésére. A válasz ugyanakkor nem tartalmazott részletes menetrendet, és nem mondta ki, hogy a kifizetés feltételei a teljes kormányzati ciklusban változatlanok maradnak.
Honnan került elő az 500 ezer forintos határ?
A félmillió forintos összeg nem bejelentett kormányzati küszöb. Egy rádióinterjú kérdésében hangzott el példaként, amikor arról érdeklődtek, elképzelhető-e eltérő összegű pluszjuttatás a 120 ezer, illetve az 500 ezer forint feletti nyugdíjban részesülőknek.
Ebből indult el a találgatás arról, kik veszíthetik el a teljes 13. és 14. havi nyugdíjat, ha később mégis jövedelmi határt vezetnének be.
A feltételezett határ azért kapott nagy figyelmet, mert a Magyar Nemzet KSH-adatokon alapuló összesítése szerint 2026 elején körülbelül 110 ezren kaptak legalább havi 500 ezer forintos ellátást. Közülük mintegy 23 ezer ember havi járandósága elérte vagy meghaladta a 700 ezer forintot.
A többség jóval kevesebb nyugdíjat kap
A Központi Statisztikai Hivatal friss összesítése szerint 2026 júliusában az öregségi nyugdíj átlagos összege 264 ezer, a mediánértéke pedig 232 400 forint volt. A KSH adatai alapján tehát az idősek legalább fele az átlagnál kisebb havi ellátást kapott.
A Magyar Nemzet által idézett, tágabb ellátotti körre vonatkozó statisztika 2,3 millió embert vizsgált. Ebbe az öregségi nyugdíjasok mellett az életkoron alapuló ellátásban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők is beletartoztak.
Az összesítés szerint több mint 1,2 millió ember havi járandósága 120 és 260 ezer forint közé esett, míg 242 ezren 120 ezer forintnál is kevesebbet kaptak. A legalább félmilliós ellátásban részesülő 110 ezer ember így az érintetti kör kisebb részét alkotja.
Mit jelentene a rászorultsági elv?
A magyar nyugdíjrendszerben a havi ellátás alapvetően a korábbi keresettől és a szolgálati időtől függ. A 13. havi nyugdíj összege is a jogosult havi ellátásához igazodik, vagyis aki magasabb nyugdíjat szerzett, nagyobb pluszösszeget kap.
A rászorultsági elv ettől eltérő logikát követne. Ebben az esetben a támogatás mértékét nem kizárólag a megszerzett nyugdíjjogosultság, hanem az érintett anyagi helyzete vagy havi ellátásának nagysága is befolyásolná.
A változtatás támogatói azzal érvelhetnének, hogy a rendelkezésre álló pénzből így több segítség juthatna a kisnyugdíjasoknak.
Az ellenzők szerint viszont ezzel a biztosítási elven működő nyugdíj részben szociális támogatássá válna, és sérülne a befizetések, illetve a későbbi ellátás közötti kapcsolat.
Lentner Csaba közgazdász korábban úgy vélekedett, hogy a magasabb nyugdíjakhoz kapcsolódó pluszjuttatások korlátozása igazságtalan lenne, és gyengíthetné a rendszerbe vetett bizalmat. Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója szintén arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen változtatás megbonthatná a nyugdíjrendszer eddigi logikáját.
Más közgazdászok ugyanakkor magát a pluszhavi juttatást is vitatják. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter például a 13. havi, valamint a 14. havi első heti kifizetés megszüntetése mellett érvelt. Ez azonban szakmai-politikai álláspont, nem kormányzati döntés.
Mi biztos most a 13. és 14. havi nyugdíjról?
A 13. havi nyugdíjat 2026 februárjában kifizették, a fokozatosan bevezetett 14. havi juttatásból pedig első alkalommal egyheti, vagyis a havi ellátás negyedének megfelelő összeg érkezett. A korábbi ütemezés szerint 2027-ben már félhavi összeg következne.
A kormányzati tájékoztatás szerint a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be. A bizonytalanságot az oldhatná fel, ha a kormány egyértelműen közölné, milyen összegben és milyen jogosultsági feltételekkel fizetik ki a két juttatást 2027-ben.”
Fotó / Eredeti írás: haon.hu; MW
About the Author
Nagy István 