A német gazdaság szerepe ma mis meghatározó Tolnában Fotó: Beküldöt kép
“Bonyhádon a cipőipar örökségére épülő szaktudás, Tamásiban a német piacra szállító magyar vállalkozások, Dombóváron pedig német érdekeltségű üzemek mutatják, milyen mélyen kapcsolódik Tolna vármegye az európai iparhoz. A német gazdaság szereplőivel fennálló kapcsolatot azonban nem lehet pusztán a külföldi tulajdonú cégek számával mérni: a beszállítói hálózatokon keresztül jóval több helyi vállalkozást érint.
Tolna vármegyében nincs autógyár, mégis működnek itt olyan cégek, amelyeknek a német ipar ad munkát. Bonyhádon, Tamásiban, Szekszárdon és Dombóváron német érdekeltségű vállalatok és magyar tulajdonú beszállítók egyaránt részei ennek a kapcsolatrendszernek. Beréti Zsolt, a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ezért a német gazdaság hatása ma is meghatározó a térségben. De ez az egész magyar gazdaságra is igaz – fogalmazott a kamara elnöke.
A régi ipari tudás ma is érték
A jelenlegi kapcsolatok egyik alapja a vármegye ipari múltja. Bonyhád cipőipara és Tamási könnyűipara olyan képzett munkaerőt teremtett, amely a rendszerváltás után a külföldi megrendelők számára is vonzó volt. Beréti Zsolt szerint a helyi dolgozók olyan minőségben tudtak elvégezni bizonyos feladatokat, amely komoly versenyelőnyt jelentett.
A bonyhádi bőripari tudás például a cipőgyártáson túl is hasznosulhatott. A kamara elnöke egy olyan helyi vállalkozást említett, amely a Lamborghini számára szállít bőripari termékeket.
Az ilyen magas minőségi követelményeket támasztó munka mögött a város korábbi cipőipari tapasztalata is ott áll.
A rendszerváltást követően több tolnai cég került német érdekeltségbe. A tulajdonosi viszonyok azóta sok helyen megváltoztak: voltak befektetők, akik eladták részesedésüket, és cégek, amelyek más tulajdonossal működtek tovább. Közben magyar vállalkozások is helyet szereztek a német ipar beszállítói között.
A magyar cég is kapcsolódhat a német gazdasághoz
A tulajdonos nem árul el mindent egy vállalat gazdasági kötődéseiről. Egy magyar cég is dolgozhat német megrendelésre, és egy nagyobb gyár működése helyi szállítóknak, szolgáltatóknak is munkát adhat. Beréti szerint Bonyhádon, Tamásiban és Dombóváron több olyan magyar tulajdonú vállalkozás működik, amely a német könnyűipart vagy autóipart szolgálja ki.
Ezt erősítette meg Porga Ferenc, Tamási polgármestere is. A városban számos kisebb, magyar tulajdonú vállalkozás szállít a szigorú követelményeket támasztó német piacra; közülük több az autóiparban tevékenykedik. Porga Ferenc egy másik, a város számára meghatározó külföldi vállalatra is felhívta a figyelmet. Az itt működő húsfeldolgozó ugyan osztrák tulajdonú, ezért nem sorolható a német érdekeltségű cégek közé, gazdasági súlya azonban jelentős Tamásiban.
A Tamási-Hús Kft. a város legnagyobb foglalkoztatójaként és adófizetőjeként kulcsszerepet játszik a település gazdasági stabilitásában. A vállalat a helyi társadalmi szerepvállalásban is meghatározó partnere a városnak
– mondja Porga Ferenc. Tamási példája jól mutatja, hogy egy település gazdaságában többféle külföldi kapcsolat működik egyszerre. Az osztrák tulajdonú nagy foglalkoztató mellett magyar cégek kapcsolódnak a német piachoz. A helyi munkahelyek és adóbevételek szempontjából mindkettő fontos, de a két szerepet érdemes külön kezelni.
Dombóváron több mint négyszáz munkahelyet jelentenek
A cégek adóbevétele a helyi fejlesztési lehetőségekre is hatással van. Így van ez Dombóváron is. Pintér Szilárd szerint cégek képzéseivel és technológiai színvonalával hozzájárul a térség fém- és könnyűipari tudásának megőrzéséhez. Pintér Szilárd polgármester szerint:
A német érdekeltségű vállalatok a város és térsége legfontosabb gazdasági, foglalkoztatási pillérei közé tartoznak. Az itt működő Viessmann és a Schein Kft. együttesen több mint négyszáz embernek biztosít megélhetést.
A német gazdaság évtizedek óta meghatározó része Szekszárd és térsége gazdasági életének
A rendszerváltást követően a német tőke és a német vállalatok fokozatosan megjelentek a város iparában – mondta Berlinger Attila, Szekszárd polgármestere.
Ma is több olyan meghatározó vállalkozás működik Szekszárdon, amely német tulajdonosi háttérrel, német partnerkapcsolatokkal vagy németországi vevőkkel rendelkezik. Jó példa erre a PRETTL-csoporthoz tartozó BHG, amely 1994-ben került német tulajdonba, vagy a JAKO Kft., melynek tulajdonosai (a Koch család) a rendszerváltás idején, mint egy hajdani kitelepített német család utódaiként tértek vissza Magyarországra gazdasági szereplőként.
A német gazdaság hatása azonban ennél jóval szélesebb. Számos szekszárdi vállalkozás közvetlenül vagy közvetve a német autó- vagy fémipar beszállítója, illetve németországi piacra termel. Ez nemcsak exportbevételt jelent, hanem munkát ad a helyi beszállítóknak, logisztikai cégeknek, szolgáltatóknak és családoknak is. Így a német gazdasághoz fűződő kapcsolatok a város teljes gazdasági ökoszisztémájára hatással vannak. Szekszárd számára ezért Németország nem egyszerűen egy külpiac, hanem olyan gazdasági partner, amely az elmúlt évtizedekben beruházásokkal, technológiával, tudással, piaci kapcsolatokkal és munkahelyekkel is hozzájárult a város fejlődéséhez.
Dr. Beréti Zsolt szerint:
Az egykor különösen vonzó, kedvező költségű és képzett munkaerő helyzete megváltozott; bizonyos gyártási feladatok máshová kerültek. A helyi vállalkozások számára ezért egyre fontosabb, hogy szaktudással és minőséggel tudjanak versenyben maradni.
A gazdasági kapcsolatok történetéhez a magyarországi német közösség is hozzátartozik. A nyelvtudás, a családi és kulturális kapcsolatok megkönnyíthették az üzleti együttműködést, különösen a kilencvenes és a kétezres években. Önmagában a sváb örökség nem magyarázza meg a beruházásokat, de része annak a társadalmi háttérnek, amelyre a kapcsolatok épülhettek.”
Eredeti írás: Kutny Gábor
Fotó forrása: teol.hu
