Fotó: 2026 Demokratis.co.id. All Rights Reserved
Európa lángokban áll. Az utolsó órában vagyunk! – jelentette ki minap egy pekingi televíziós vitában George Galloway, a brit baloldal karizmatikus egyénisége. Hétszer volt parlamenti képviselő hazájában, úgyhogy a hozzáértéséhez nem férhet kétség.
De még mielőtt szavára bárki is elindult volna odahaza a parlamentek megrohanására, gyorsan hozzátette: a lángok egyelőre a szívekben égnek, de csak idő kérdése, hogy mikor törnek a felszínre.
Mi itt, Európa közepén kíváncsian figyeljük, hogy mi is történik nyugaton. Párizsban és sok francia városban százezrek csatáztak a rendőrökkel az elmúlt napokban. Szívesen mondanánk, hogy „vigyázó szemetek Párizsra vessétek”, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy a tömegtüntetések forradalomba mennének át.
Tüntetnek, és egyre dühösebben tüntetnek Európa más városaiban is. Európa megcsömörlött. A tőkés elit agyonzabálta magát, mint a kisgyerek, aki úgy gondolja, hogy a szülinapon mindent fel lehet falni.
Az európai elit magába tömte Kelet-Európát, lenyelte a piacait. Mi évtizedek óta azért gürcölünk a nyugati bankoknál és vállalatoknál, hogy a tulajdonosaik gazdagodjanak.
Nyugat-Európa beengedte a migránsokat, ami ellen még saját népeik sem nagyon tiltakoztak. Bíztak abban, hogy majd a migráns fog helyettük dolgozni, de legalább a piszkos munkát velük végeztetik el. Arra nem számított sem az elit, sem a tömeg, hogy a migráns nem elégszik meg a neki szánt morzsákkal. Neki az egész kenyér kell, sőt az egész ország, egész Európa.
A nyugati ember már ébredezik. Nem normális, hogy sok német és osztrák városban már alig beszélnek németül, mert több a bevándorló, mint az őslakos. Kaphat-e a német nemzet nagyobb pofont annál, hogy a német parlament előtt a migránsok levették a német zászlót és több mint egy órán át a palesztin zászló lobogott helyette?
Az európai elit elkényelmesedett. Megnyerték a hidegháborút, nincs tovább szocializmus. A jóléti társadalom sokba került a tőkének. De most már nem kell a profitból elvenni és elkényeztetni az embereket. A népek nem válogathatnak. Kapitalizmus van, és kész!
Sok időbe telt, amíg a népek rájöttek, hogy az aranykornak vége. A jólét minden vívmányát viharos sebességgel veszik el tőlük. Az inflációt még lehet béremelési trükkökkel ellensúlyozni, de most már a szellemi függetlenség vész el. A biztonságot felváltja a félelem.
Az EU urai nem tudják a tüzet otthon elfojtani. Ezért inkább nagyobb tüzet akarnak gyújtani keleten. Oroszországot, mint civilizációt, mint alternatív társadalomszervezési modellt akarják eltörölni a Föld színéről.
Az EU aggódik a nyugati népek lázongása miatt, de sejtik, hogy keletről fenyegeti őket az igazi veszély. Kelet-Európa népei bevették, hogy Európa, a jogállam, a demokrácia jobb életet, európai életet teremt majd nekik. A Nyugat valójában gyarmattá tette őket.
A Nyugat most is a Kelet számlájára akarja a válságát megoldani. A nyugati cégek elsőként a magyarországi dolgozókat rúgják ki. Az EU-pénzekből nem magyar iskolákat és kórházakat építünk. Német szélturbinákat, vonatokat, meg még ki tudja még, hogy mit veszünk rajta.
De a népeknek nem szabad felébredniük. A Nyugat ezért engedi a liberális diktatúra esztelen őrjöngését. Amikor Tusk diktatúráját láttuk, azt gondoltuk, hogy ez csak ott lehetséges. Ma már tudjuk, hogy ez lett a mi sorsunk is Magyarországon. Szerbia népe is kezdi már kóstolgatni a liberális diktatúrát. És akkor még nem is beszéltünk Ukrajnáról és a balti államokról.
A Nyugat ráengedte Kelet-Európára az újkori fasizmust. A liberálisok fasizmusát nehéz rögtön felismerni, mert most nem szerepel benne a zsidóüldözés, ami a nácikra és társaikra jellemző volt. Fasizmus zsidóellenesség nélkül! Nos, ilyen is van!
A mi dolgunk nem az, hogy Párizsra várjunk. Cselekedni kell!
A liberálisok a magyar társadalom ellenállóképességét akarják felszámolni, odadobni függetlenségüket a Nyugatnak. Kinek-kinek a maga területén kell tennie ellene.
Neves jogászok tiltakoztak minap a jog lábbal tiprása ellen.
Baloldali személyiségek a kizsákmányolás törvénykönyvének felváltását követelik egy új, a munkásokat védő Munka Törvénykönyvével. Felemelték szavukat a Tisza-kormány buta háborús politikája ellen is.
Az „ügynökaktákra” vonatkozó buta, tisztességtelen és káros törvény ellen nagyon sokan tiltakoznak. Nem lehet nem észrevenni, hogy a magyarországi zsidók többségét összefogó MAZSIHISZ és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is felemelte szavát.
A minimálbérek ügyében a szakszervezetek folytatják csatájukat. A szervezett dolgozók között is egyre több a sértett, vagy várakozásaiban csalódott ember.
A Munkáspárt is nap mint nap elítéli, hogy a kormány eladja az országot a németeknek, partnerből ellenséggé teszi az oroszokat, Ukrajna gyámolításával a magyar érdekeket tiporja két lábbal. Nem hallgatunk a háború fenyegetéséről sem. Tesszük a dolgunkat a magyar emberekért, Magyarországért!
