Forrás: magyarbusz.info
“Huszonkilenc használt elektromos autóbuszt adományoz Ukrajnának az amszterdami Schiphol repülőtér. A kínai BYD által gyártott, 2014-ben beszerzett járművek korábban a repülőtéri terminálok és a repülőgépek közötti utasszállítást végezték, most pedig városi autóbuszként és iskolabuszként kaphatnak új feladatot. Ukrajna a háború kezdete óta folyamatosan részesül külföldről érkező autóbusz-adományokban, ezek azonban jellemzően hagyományos hajtású járművek, így az elektromos buszok átadása újdonságnak számít. A kezdeményezés különlegessége egyúttal, hogy a holland repülőtér az európai villanybusz-közlekedés egyik korai, nagyobb volumenű flottájának egy részét adja tovább, amelynek tagjai mintegy tíz évnyi szolgálat után is hasznosíthatók lehetnek.
Az adományozás alkalmából november 12-én tartottak hivatalos átadási ünnepséget, amelyen Pieter van Oord, a Royal Schiphol Group vezérigazgatója jelképesen átadta a járműveket Andrij Kosztyin ukrán nagykövetnek és Jaap Scholtennek, a holland Protect Ukraine alapítvány vezetőjének. A 29 darab BYD K9C-13A olyan ukrajnai településekre és intézményekhez kerül, ahol a háború miatt különösen nagy szükség van a közlekedési kapacitások fenntartására, illetve pótlására. A kedvezményezetteket az ukrán hatóságok választották ki, figyelembe véve a helyi igényeket és a járművek üzemeltetéséhez rendelkezésre álló feltételeket.

A járműveket helyi és regionális önkormányzatok, oktatási intézmények, valamint civil szervezetek kapják meg, de a kedvezményezettek között egy háborús veteránokat ellátó kórház is szerepel. A buszokat nem saját lábon, hanem közúti szállítójárműveken juttatják el az ukrán határig. Ennek megszervezését és költségeit Schiphol vállalja, míg a határtól a fogadó szervezetek gondoskodnak a továbbszállításról, a honosításról, a biztosításról és a későbbi üzemeltetésről.
Az autóbuszok utasterét a szállítás során humanitárius segélyszállítmányok elhelyezésére is felhasználják. A Protect Ukraine közreműködésével többek között kisebb áramfejlesztők, hordozható energiatárolók és egészségügyi felszerelések kerülnek a járművekbe. Az áramellátást biztosító eszközök különösen fontosak a téli időszak közeledtével, mivel az ukrán energetikai infrastruktúrát érő támadások miatt számos településen továbbra is rendszeresek az ellátási zavarok.
Az európai villanybusz-piac egyik úttörő flottája
A most továbbadott autóbuszok története 2013-ig nyúlik vissza, amikor Schiphol 35 darab tisztán elektromos hajtású BYD autóbuszt rendelt a repülőtéri utasszállítás korszerűsítésére. A beszerzés akkoriban európai léptékben is kiemelkedőnek számított, hiszen az akkumulátoros elektromos autóbuszok még csak korlátozott számban voltak jelen a kontinensen. A kínai gyártó öt versenytársat felvonultató közbeszerzési eljárásban szerezte meg a megrendelést, amely a BYD európai terjeszkedésének egyik fontos korai sikere lett.

A 2014-ben leszállított járművek 2015-ben álltak szolgálatba, és Schiphol ezzel a világ első olyan repülőterévé vált, ahol a repülőgépek és a terminálok közötti autóbuszos utasszállítást teljes egészében elektromos járművekkel végezték. A flottát kifejezetten a repülőtéri környezet sajátosságaihoz igazították, ahol a rövid útvonalak, a gyakori megállások és a folyamatos utascsere a hagyományos városi autóbusz-üzemtől eltérő követelményeket támasztanak.

A flotta kiváltásáról 2024 szeptemberében döntöttek, amikor Schiphol több mint 50 új, ugyancsak tisztán elektromos hajtású MAN autóbusz beszerzését jelentette be. Az új járművek 2025 áprilisától fokozatosan vették át a korábbi BYD-k feladatait, így az első generációs villanybuszok mintegy tízévnyi szolgálat után kerültek ki a repülőtéri forgalomból. A lecserélt autóbuszokat eredetileg értékesíteni kívánták, azonban nem sikerült vevőt találni rájuk. Végül a repülőtér vezetése úgy döntött, hogy a még használható járművek közül 29 példányt Ukrajnának adományoz.
216 kWh-s akkumulátorokkal, napi 19 órás üzemidővel
A Schiphol számára készült, 12 méter hosszú BYD villanybuszok egyenként 65 utas szállítására alkalmasak, utasterüket pedig a nagyobb mennyiségű kézipoggyásszal utazó repülőtéri utasok igényeihez igazították. A járműveket légkondicionálóval és fűtőberendezéssel is felszerelték.
A hajtásrendszer energiaellátását eredetileg 216 kWh névleges kapacitású lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorcsomag biztosította. Ez a mai 12 méteres elektromos városi autóbuszokban alkalmazott energiatárolókhoz képest viszonylag szerény kapacitásnak számít, ugyanakkor a járművek forgalomba állításakor az akkumulátoros autóbuszok technológiája még fejlődésének korai szakaszában járt. A BYD konstrukciójának további jellegzetessége a kerékagymotoros hajtás, amelyet a gyártó napjainkban is alkalmaz, valamint a fékezési energia visszatáplálását lehetővé tevő regeneratív fékrendszer.

A járműveket a repülőtér telephelyén töltötték, teljes feltöltésük mintegy 3,5 órát vett igénybe. A BYD-k a dokumentált üzemeltetési időszakban naponta átlagosan 120 kilométert teljesítettek, miközben napi üzemidejük elérte a 19 órát. A vizsgált repülőtéri útvonal mindössze 900 méter hosszú volt, az átlagos utazási sebesség pedig 17 km/h körül alakult. A viszonylag alacsony napi futásteljesítmény tehát hosszú üzemidővel, gyakori megállásokkal és intenzív utascserével párosult.
A repülőtéri BYD-k ukrajnai üzembe állítása ugyanakkor számos műszaki kérdést is felvet. Egyelőre nem tudni, hogy az elmúlt évtizedben sor került-e az akkumulátorok cseréjére vagy felújítására, és a járművek tényleges futásteljesítményéről sem állnak rendelkezésre adatok. Bár Schiphol szerint az autóbuszok még alkalmasak a további üzemeltetésre, akkumulátoraik jelenlegi egészségi állapota, vagyis az eredeti kapacitásukhoz viszonyított állapotuk nem ismert. Ez különösen fontos lehet az új üzemeltetők számára, hiszen a városi és iskolabuszos feladatok a korábbi, rövid fordulós repülőtéri közlekedéstől eltérő igénybevételt és hatótávolsági követelményeket támaszthatnak a járművekkel szemben.

A 29 autóbusz mellett négy töltőállomás is az adomány részét képezi, ami hozzájárulhat a járművek ukrajnai üzembe állításához, ugyanakkor ekkora flottához ez önmagában meglehetősen korlátozott töltőkapacitást jelenthet. A tényleges igényeket a buszok tervezett napi futásteljesítménye, a töltőberendezések teljesítménye és a járművek földrajzi elosztása is befolyásolja. További kihívást jelenthet az ország energetikai infrastruktúráját érő támadások következtében kialakult bizonytalan áramellátás, hiszen a rendszeres áramkimaradások az elektromos autóbuszok üzembiztos töltését is megnehezíthetik. A repülőtéri használatra kialakított utastér, valamint a közúti forgalomba helyezéshez szükséges műszaki és adminisztratív feltételek ugyancsak további feladatokat jelenthetnek a fogadó szervezetek számára.”
Eredeti írás: Ludányi József
Fotó forrása:magyarbusz.info
