Földrengés Debrecenben: ezt árulják el a város alatti földtani viszonyok Forrás: illusztráció / getty images
“Földrengés rázta meg Magyarországot szerda hajnalban Bélapátfalvánál. Sokan nem is tudják, de egyszer már súlyos pusztítást végzett földrengés Debrecenben. Megismétlődhet?
Földrengés rázta meg Magyarországot szerda hajnalban Bélapátfalvánál, a földmozgást több településen is érezhették. November 18-án, szerdán hajnalban 0 óra 36 perckor 2,5-ös magnitúdójú földrengést regisztráltak Bélapátfalva térségében. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása szerint a földmozgást a környéken élők is érzékelhették, Balatonról, Bekölcéről és Mikófalváról pedig lakossági bejelentések is érkeztek. Bár a mostani földrengés epicentruma nem Hajdú-Bihar vármegyében volt, a jelenség kapcsán joggal merülhet fel a kérdés: mekkora az esélye annak, hogy egyszer Debrecenben is megmozdul a föld? A város földrajzi fekvése és földtani adottságai alapján viszonylag kedvező helyzetben van, ám a múltban már súlyos károkat okozott egy nagy erejű földrengés a térségben.
Földrengés Debrecenben: a város fekvése miatt kisebb a veszély?
Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el, amely földrengések szempontjából mérsékelten aktív területnek számít. Hazánkban rendszeresen előfordulnak kisebb földmozgások, amelyek jelentős részét kizárólag műszerek érzékelik. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai szerint Magyarországon évente átlagosan négy-öt olyan, 2,5 és 3,5 közötti magnitúdójú földrengésre lehet számítani, amelyet az epicentrum közelében élők már érzékelhetnek.
Debrecen ebből a szempontból viszonylag kedvező helyzetben van.
A város az Alföld keleti részén, a Hajdúság és a Nyírség találkozásának közelében fekszik. Bár a térségben is találhatók földtani szerkezeti vonalak, a jelenlegi ismeretek alapján nem tartozik Magyarország legaktívabb földrengéses területei közé.
Egyszer már súlyos pusztítást okozott a földrengés Debrecenben
Kevesen tudják, hogy Debrecen történelmében már előfordult olyan földrengés, amely jelentős épületkárokat okozott.
1834. október 15-én az Érmellék térségében rendkívül erős földmozgás következett be. A történelmi feljegyzések alapján a rengés becsült magnitúdója elérhette a 6,3-at. A földrengés Debrecenben is súlyos károkat okozott, több száz épület megrongálódott. A térségben már öt évvel korábban, 1829-ben is feljegyeztek egy jelentősebb földmozgást. A történelmi esemény arra figyelmeztet, hogy bár a nagy erejű földrengések ritkák, a Tiszántúl sem tekinthető teljesen veszélytelen területnek.
A talaj összetétele is számít, ha megmozdul a föld
Egy földrengés következményeit nem kizárólag annak erőssége és az epicentrum távolsága határozza meg. Legalább ennyire fontos lehet a talaj összetétele és az épületek szerkezeti állapota.
Az Alföldön nagy területeket borítanak különböző vastagságú, viszonylag laza üledékes rétegek. Bizonyos talajviszonyok között ezek felerősíthetik a földrengéshullámok hatását.
A Magyarország földrengés-veszélyeztetettségét vizsgáló kutatások is hangsúlyozzák, hogy a helyi talajadottságok jelentősen befolyásolhatják a várható károkat. Ezért egy-egy épület tényleges veszélyeztetettségének megállapításához részletes helyszíni vizsgálatokra van szükség.
Kell tartani egy nagyobb földrengéstől Debrecenben?
A jelenlegi tudományos ismeretek alapján nincs ok arra következtetni, hogy Debrecenben a közeljövőben jelentős földrengés várható.
A város térségében a lakosság által is érzékelhető rengések viszonylag ritkák, a történelmi példák azonban bizonyítják, hogy erősebb földmozgások hatásai itt is jelentkezhetnek.
A földrengések pontos helyét és időpontját ma még nem lehet megbízhatóan előre jelezni. A szakemberek ezért elsősorban a földtani szerkezetek, a korábbi rengések és a talajviszonyok vizsgálatával igyekeznek felmérni a hosszú távú kockázatokat.
A Bélapátfalva térségében történt hajnali földrengés tehát nem jelenti azt, hogy Debrecenben is hasonló esemény következne. Arra azonban emlékeztet, hogy a földkéreg a lábunk alatt sem teljesen mozdulatlan, és a cívisváros múltjában is akad példa arra, amikor a természet ereje váratlanul megmutatkozott.”
