Nyugdíjas SZÉP-kártya: egyiktől elveszik, a másiknak adják? (Fotó: MW)
“Emelkednek a legalacsonyabb nyugdíjak, és új támogatás is érkezik. A nyugdíjas SZÉP-kártya lesz, de 14.havi nyugdíj második hete nem.
Nem minden nyugdíjas számára jelent ugyanakkora többletet a következő évekre tervezett juttatási rendszer. A legalacsonyabb ellátásban részesülők nyugdíjemelést és SZÉP-kártyás támogatást is kaphatnak, miközben az átlagos vagy annál magasabb nyugdíjjal rendelkezők a 14. havi juttatás korábbi ütemezésének megváltoztatásával szembesülnek. A változások középpontjában három intézkedés áll: a kisnyugdíjak felzárkóztatása, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, valamint a 14. havi nyugdíj további emelésének üteme. A Magyar Nemzet elemzése azt vizsgálta, hogy az egyes nyugdíjas csoportok milyen pénzügyi változásokkal számolhatnak.
Hat sávban emelnék a legalacsonyabb nyugdíjakat
A tervek szerint a 146 ezer forint alatti nyugdíjakat hat kategóriába sorolják.
- A legfeljebb 108 ezer forintos havi ellátásokat 120 ezer forintra egészítenék ki.
- A következő sávban 12 ezer forintos emelés szerepel,
- míg a magasabb kategóriákban 6–10 ezer forintos növeléssel számolnak, meghatározott minimumösszegek mellett.
A kormány számításai szerint a felzárkóztatás 455 ezer nyugdíjast érinthet, és más juttatások emelésével együtt 123 milliárd forintos kiadást jelenthet.
A jogosultsági sávokat a januári, háromszázalékos általános nyugdíjemelés után határozzák meg.
Nyugdíjas SZÉP-kártya:nem mindenkinek ugyanannyi jár
A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetéséről szóló kormányhatározat november 18-án megjelent a Magyar Közlönyben. A dokumentum rögzíti a jogosultság fő feltételeit és a támogatás fokozatos emelésének ütemét, a részletes szabályokat azonban még ki kell dolgozni.
A program mintegy 2,2 millió embert érinthet. A jogosultság feltétele, hogy az érintett nyugdíjas vagy más, a szabályozásban meghatározott ellátásban részesülő személy havi ellátásainak együttes összege ne haladja meg az 500 ezer forintot.
A támogatás összege a nyugdíj nagyságától függ:
| Havi ellátás összege | 2027 | 2028 | 2029 | 2030 |
|---|---|---|---|---|
| Legfeljebb 250 ezer Ft-ig | 50 000 Ft | 100 000 Ft | 150 000 Ft | 200 000 Ft |
| 250 ezer feletti összegtől–500 ezer Ft | 25 000 Ft | 50 000 Ft | 75 000 Ft | 100 000 Ft |
Az első részletet legkésőbb 2027. október 31-ig fizetik ki. A Pénzcentrum további információi szerint a támogatás tehát nem egyszerre éri el a teljes éves összeget: négy év alatt, fokozatosan vezetik be.
A juttatás különlegessége, hogy nemcsak pihenésre, hanem meghatározott élelmiszerek és gyógyszerek vásárlására is felhasználható lesz.
Egy heti marad csak a 14. havi nyugdíj
A legnagyobb vitát a 14. havi nyugdíj további felépítésének megváltoztatása okozza. Az eredeti ütemezés szerint 2026-ban egyheti, 2027-ben kétheti, 2028-ban háromheti, 2029-ben pedig teljes havi összeg járt volna ezen a jogcímen.
A jelenlegi tervek szerint azonban 2027-ben is csak egyheti 14. havi nyugdíjat kapnak az érintettek. A második heti részlet így nem kerül kifizetésre. A Magyar Nemzet számítása szerint a második heti juttatás elhagyásával mintegy 155 milliárd forint maradhat a költségvetésben. A lap szerint ezt az összeget a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésére és az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására fordíthatják.
Tehát tényszerűen nézve a nyugdíjasoknak nem megadott támogatásból finanszírozzák az alacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatását.
A 13. havi nyugdíj teljes összege megmarad, annak kifizetését nem érinti a változtatás.
Ki jár jól és ki veszíthet a változtatásokkal?
A különböző intézkedések hatását jól szemlélteti az átlagnyugdíjjal rendelkező és a kisnyugdíjasok helyzete.
A Magyar Nemzet példaszámítása szerint a jelenlegi 264 ezer forintos átlagnyugdíj a háromszázalékos emelés után körülbelül 272 ezer forintra nőhet. Ebben az esetben a 14. havi nyugdíj második heti részének elmaradása mintegy 68 ezer forintos kiesést jelentene.
| Havi nyugdíj | Elmaradó egyheti nyugdíj | SZÉP-kártya | Veszteség |
|---|---|---|---|
| 200 000 Ft | 50 000 Ft | 50 000 Ft | 0 Ft |
| 250 000 Ft-ig | 62 500 Ft | 50 000 Ft | 12 500 Ft |
| 272 000 Ft | 68 000 Ft | 25 000 Ft | 43 000 Ft |
| 300 000 Ft | 75 000 Ft | 25 000 Ft | 50 000 Ft |
| 400 000 Ft | 100 000 Ft | 25 000 Ft | 75 000 Ft |
| 500 000 Ft | 125 000 Ft | 25 000 Ft | 100 000 Ft |
Alacsony nyugdíj esetén várható többletjuttatás
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Jelenlegi havi nyugdíj | 100 000 Ft |
| Háromszázalékos emelés után | 103 000 Ft |
| Felzárkóztatás után | 120 000 Ft |
| SZÉP-kártyás támogatás | 50 000 Ft |
| 13. havi nyugdíj | Az emelt összeg alapján |
| Egyheti 14. havi juttatás | Az emelt összeg alapján |
| Becsült éves többletjuttatás | Akár 250 000 Ft |
Forrás: Magyar Nemzet becslése
A különbség tehát jelentős lehet az egyes nyugdíjas csoportok között. A végleges pénzügyi hatásokat azonban csak a részletes szabályozás és az egyéni jogosultságok ismeretében lehet pontosan meghatározni.
Miért veszélyes ez a fajta nyugdíjpolitika?
A szakértők eltérő szempontokból vizsgálták a tervezett változtatásokat. Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a rászorultsági elv előtérbe helyezése megingathatja a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat, ha felülírja a korábbi járulékfizetéshez és szolgálati időhöz kapcsolódó szabályokat. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója a 2027-es intézkedések konkrét hatásait, a kisnyugdíjak felzárkóztatását és a visszavágott juttatások hatásáról beszél. A szakértői álláspontok és a tervezett szabályok alapján több kérdés is felmerülhet:
1. Megoszthatja a nyugdíjasokat. A 100–120 ezer forintos nyugdíjat kapók akár jelentős pluszt kaphatnak, miközben a 250–400 ezer forintos nyugdíjasoknál a juttatások elmaradása éves veszteséget eredményezhet. Így az idősek könnyen egymással kerülhetnek szembe.
2. Büntetővé válhat a ledolgozott évek és a befizetések eredménye. A magasabb nyugdíj általában hosszabb szolgálati időből és magasabb keresetből következik. Ha ezek a nyugdíjasok kevesebb kompenzációt kapnak, úgy érezhetik, hogy hátrányba kerülnek azért, mert korábban többet dolgoztak vagy többet fizettek be. Ez hosszabb távon nem teszi érdekelté a dolgozókat arra, hogy többet akarjanak befizetni a nyugdíj alapba, elvesztik a bizalmukat abbban, hogyha több adót fizetnek, akkor magasabb nyugdíjat kapnak.
3. A juttatások nem azonos értékűek. A havi nyugdíj tartós jövedelem, amelyből a rezsit, az élelmiszert és a gyógyszereket fizetik. A SZÉP-kártyás támogatás viszont kötött felhasználású juttatás. Nem minden esetben pótolja a készpénzben megkapott nyugdíjat.
4. Elmosódhat a különbség a célzott segítség és a nyugdíjemelés között. A legkisebb nyugdíjak felzárkóztatása indokolt szociálpolitikai cél lehet, de nem mindegy, hogy ezt külön támogatással vagy a nyugdíjrendszer szabályainak átalakításával valósítják meg.
5. Újabb igazságtalanságokat teremthetnek a határértékek. Ha valaki néhány ezer forinttal magasabb nyugdíjat kap, könnyen előfordulhat, hogy már nem jogosult ugyanarra a támogatásra, mint az alacsonyabb nyugdíjú. Ez aránytalan különbségeket eredményezhet.
A legnagyobb kockázat tehát nem az, hogy a kisnyugdíjasok több segítséget kapnak. Erre valóban szükség lehet. Hanem az, ha a segítséget úgy alakítják ki, hogy közben más nyugdíjasok úgy érzik: az ő korábbi munkájuk és befizetéseik kevesebbet érnek.”
Fotó / Eredeti írás: bama.hu; MW
