„A szerb és az ukrán vendégmunkásokra továbbra is építenek a hazai cégek, de egyre gyakoribb a délkelet-ázsiai toborzás, újabban a Fülöp-szigetekről érkeznek a legtöbben. A HR-Network Egyesület vezetőivel alaposan körbejártuk a témát, megtudtuk, hogy sokan a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják, nem költenek nálunk tartós javakra. Ha mélyebben begyűrűzik a válság, az is megtörténhet, hogy a sok esetben jobb munkamorál és termelékenység, valamint a hosszú távra lekötött megállapodás miatt a külföldi munkavállaló marad, miközben a magyar dolgozó szerződését könnyebben felbontják.
Néhány évvel ezelőtt az EU-n kívüli vendégmunkás kategória mögött főként a szerb és ukrán dolgozók álltak, praktikusan azért, mert Magyarország hét szomszédja közül ez a kettő nem tagja az uniónak. Az ez irányú munkaerőforrás azonban mára kimerült, így egyre több vállalat toboroz akár Délkelet-Ázsiában is, azon belül Vietnámban, Szingapúrban, Indonéziában. Az utóbbi időben pedig e téren a Fülöp-szigetek lett a sláger. Ennek apropóján kérdeztük aktuális munkaerőpiaci trendekről a HR-Network Egyesület vezetőit, Bus Katalint és Pinczés Balázst, akik az Index megkeresésére január második hetében egy gyorsfelmérést is készítettek tagvállalataik körében.
Egyre több a külföldi munkavállaló
A 23 válaszadó cégből 18 foglalkoztat jelenleg is külföldieket, egy pedig ezután tervezi. Közülük 12 vállalat csak fizikai munkatársakat, négy csak szellemieket, kettő pedig vegyesen (fizikaiak: operátorok, technikusok, szellemiek: mérnökök, szakértők stb.). Fele-fele arányban saját és kölcsönzött munkavállalóként teszik ezt – de van olyan munkáltató is, amely a korábbi kölcsönzésről tért át saját toborzásra és alkalmazásra, jelentős költségeket megspórolva ezzel. Összességében 4-5 hazai munkaerő-kölcsönző cég toborozza és kölcsönzi a fizikai és szellemi foglalkoztatottak nagy részét a válaszadók körében.
Közös bennük, hogy mindannyian elégedettek a vendégmunkásokkal. Túlnyomó többségük nem problémás, kezelhető, irányítható, hierarchikus szervezeti modellhez szokott munkavállaló.
A beszámolók alapján az apróbb kezdeti kommunikációs problémákat főleg testbeszéddel és tolmácsok igénybevételével hidalták át, nem megfelelő viselkedésre csak elvétve volt példa. Néhány egyedi esetben volt gond a munkamorállal, igaz, akadtak olyan ázsiai munkavállalók, akik „elszöktek” a munkaviszony megkezdése előtt. Többségében jelenleg nem okoz bérfeszültséget vagy teljesítményromlást a magyar munkavállalók körében a harmadik országbeliek alkalmazása – derült ki a HR-Network felméréséből.
A válaszadók a munkavállalók száma szerinti top 3-as rangsora a következőképpen alakul: ukránokat foglalkoztatnak legnagyobb létszámban, a sorban Szerbia következik, majd a Fülöp-szigetek, utóbbiak főként fizikai munkavállalók révén vannak az élbolyban. Szellemiek esetében Dél-Korea, Izrael, Egyiptom, India, Tunézia a jellemző a megkérdezett munkáltatók szerint. Ugyanakkor Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Vietnám, Mongólia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina munkavállalói is kedveltek jelenleg hazánkban. Jellemzően 10 és 200 fő között foglalkoztatják őket, van azonban, ahol a létszámuk megközelítik az ezer főt.
Hazautalják a fizetésüket
Volt olyan válaszadó, aki kiemelte azt, hogy kazah és indiai munkavállalókat felsőfokú végzettséggel tud fizikai munkára alkalmazni, amely előrevetítheti azt is, hogy hosszabb távon is megoldást jelenthetnek a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiányra. Sokan a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják az otthoni családtagjaiknak, nem költenek itt tartós javakra, legfeljebb a mindennapi megélhetésre. Több vállalatnál nyomatékosították: ők tényleg dolgozni akarnak, nem probléma nekik a több műszakos vagy a változó, akár rendszertelen munkabeosztás sem.
A többség ajánlaná másoknak is ezt a foglalkoztatási formát, nem csak kifejezetten akkor, ha valakinek nincs lehetősége magyar munkavállalókat felvenni. A válaszadó vezetők arra a kérdésre, hogy milyen távon alkalmazná a harmadik országbelieket, a következő választ adta:
- 42 százalékuk három éven túl szeretné őket alkalmazni,
- 26 százalék addig, amíg a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet tart hazánkban,
- 21 százalék két évre,
- csupán 11 százalékuk tervez mindössze egy évre.
Pár cég 6-12 hónap múltán átveszi a munkavállalókat saját állományba. A legtöbben problémaként még a nehézkes és lassú idegenrendészeti adminisztrációt emelték ki. Pinczés Balázs hangsúlyozta: tavaly A munka törvénykönyve pontosította a minősített foglalkoztató fogalmát, amely legális kereteket, többletjogokat és többletkötelezettséget, nyilvántartásba vételt szab feltételként a harmadik országbeliek magyarországi foglalkoztatása esetén.
Első körben, még 2021-ben a Covid-járvány következtében elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, 9 országot definiált a kormányhatározat:
- Belarusz
- Bosznia-Hercegovina
- Észak-Macedónia
- Fülöp-szigetek
- Indonézia
- Kazahsztán
- Mongólia
- Montenegró
- és Vietnám.
Ezt az EU-n kívüli kört tavaly nyáron már 17-re bővítették, többek közt orosz, brazil és kolumbiai munkavállalók toborzása és alkalmazása is lehetővé vált Magyarországon.
Az európai viszonylatban alacsonynak mondható fizikai bérek a vendégmunkások számára még vonzóak lehetnek, ráadásul az országunkról többségében nagyon jó véleménnyel vannak, kiemelve annak stabilitását, kiszámíthatóságát és biztonságát
– vont mérleget a szakember.
Az eredeti felvetésre és a felmérés eredményére reagálva Bus Katalin megerősítette: a filippínók hazai alkalmazásával kapcsolatban nagyon jó tapasztalatokról számol be mindenki, keresztény, fegyelmezett, szorgalmas, munkaszerető, vidám munkavállalók, még akár a néha nem túl pozitív magyar munkamorálra is nagyon jó hatással vannak. Arra viszont érdemes figyelni, hogy más testalkatuk miatt a gyártósorokat néha az ő átlagmagasságukhoz kell igazítani.
Százezer dolgos ember
Különböző adatok, becslések vannak a Magyarországon foglalkoztatott vendégmunkások számáról, a HR-Network vezetői szerint e körből több tízezer fő dolgozik már hazánkban, pontos adatot azért nehéz mondani, mert folyamatosan utaznak be Magyarországra. Munkaerő-kölcsönző forrásaik egyöntetű véleménye szerint 2023 januárjában már a 100 ezer körüli szám a legvalószínűbb. Bus Katalin leszögezte: elképesztő gyorsasággal változott a munkaerőpiac az elmúlt 5-6 évben, nagyon fontos, hogy a HR-szakemberek tájékozottak, stressztűrők és körültekintőek is legyenek.
Az elsősorban földrajzi okokból Magyarországon továbbra is EU-n kívüli toplistás ukrán munkavállalók helyzetét alapjaiban írta át a lassan egy éve, 2022. február 24-e óta tartó orosz invázió.
Bus Katalin szerint mindenekelőtt ketté kell választani, hogy ki milyen okból jött hazánkba, mivel a szándékos munkavállalás és a menekültstátusz miatti munkavégzés minden szempontból mást jelent. Pinczés Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy a HR-Network egyes nagyobb tagvállalatai valóban több száz ukrán munkavállalót alkalmaznak manapság. A háború előtt már itt dolgozók többségében gyorsan áthozták a családjaikat, a később érkezett csonka családok helyzete egészen más, amelyekben főként nők és gyerekek menekültek át a magyar–ukrán határ túloldaláról.
S hogy milyen hatással lehet a munkaerőpiaci trendekre, ha 2023 első–második negyedévében még inkább begyűrűzik a válság, s a gazdaság jó esetben is csak 2024 végére talál magára? Az Index felvetésére Pinczés Balázs kijelentette: könnyen előállhat olyan extrém helyzet, hogy a magyar munkanélküliek száma emelkedik, de közben a külföldieket fixen foglalkoztatja tovább a munkáltató.
Ez két okból is megtörténhet:
- jobb termelékenység, megbízható munkaerő a vendégmunkás,
- fix időre alkalmazzák őket, hosszú távra lekötött megállapodások alapján, melyből költségesebb kiszállni, ellenben egy-egy hazai munkavállaló szerződését könnyebb lehet megszüntetni.
Azzal árnyalta a képet Bus Katalin, hogy ha az euró-forint árfolyamra továbbra is a mostani, 400 körüli kurzus lesz jellemző, akkor a termelő-gyártó iparvállalatoknál nem biztos, hogy nagy visszaeséssel kell számolni. Azaz nem feltétlenül indul el menetrendszerű lavina a válság begyűrűzésével, de az alapanyag-beszerzés és a külkereskedelem miatt ez tehát pénzpiaci kérdés is.
Kell-e tartani bérfeszültségtől?
A HR-Network vezetőit arról is faggattuk, a mostani nehéz gazdasági helyzetben milyen helyzetet teremt, hogy a minimálbér 16 százalékkal (232 ezer forintra) nő, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal (296 400 forintra). Értelemszerűen a fentebbi fizetési kategóriákban lévők is szeretnének hasonló mértékű béremelést, kérdés, ez mennyire reális. A bérfeszültség nyilván kerülendő, de közben a magas infláció és energiaválság miatt a munkavállalók nehezedő megélhetése a munkáltatók emelkedő költségeivel áll szemben. Pinczés Balázs a legfrissebb bérfelmérés alapján azt mondta: vélhetően az utóbbi hónapok 20 százalékot meghaladó inflációja miatt sok vállalat ugyanezt a mértéket próbálja megadni a többi munkakörben is. Tehát ami korábban 5-6 százalékkal alacsonyabb volt, azt mára a pénzromlás miatti munkavállalói igények miatt próbálják a cégek megadni. Bus Katalin is arról számolt be, hogy van olyan tagvállalat, ahol a béremelési mérték már 20 százalékos lesz 2023-ban. Úgy vélik, minden egyes forint számít a munkavállalóknak. A korábbi évekkel ellentétben már igenis a teljes kompenzációs csomagot nézik a munkavállalók, de ugyanígy a munkarendre és a munkakörülményekre is figyelnek.”
Címlap fotó: Munkások dolgoznak egy építkezésen Kínában 2022. október 18-án. Fotó: Chen Jimin / China News Service / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
