„Megtelt érdeklődőkkel hétfőn kora este a városháza díszterme, ahol a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén három szakember a paksi atomerőmű bővítéséről, a Paks 2-ről beszélt.
Mint arról rövidebben már írtunk, egy kommunikációs szakember, egy klímapolitikus és egy közgazdász elemezte, hogy ez a projekt milyen hatással lesz a településekre, Szekszárdra, a környezetre, a gazdaságra.
Rákóczi Péter, a Paks 2 cég kommunikációs igazgatója elmondta, az elmúlt időszakban a nukleáris energia megítélése már megváltozott, nemzetközi szakmai szervezetek is úgy látják, hogy a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági célok nem érhetők el másként, csak atomenergia felhasználásával. Ez kulcsfontosságú Paks 2 szempontjából is. Az elmúlt időszak eseményei is bizonyították, hogy szükség van a két új paksi blokkra. A geopolitikai események pedig rávilágítottak, hogy ha nem építjük meg, akkor nem lesz elegendő villamos energia a magyar gazdaság számára. Emellett kormányzati cél a földgáz kiváltása, az ilyen jellegű függőség csökkentése.
Beszélt arról is, hogy fontos engedélyek vannak már a birtokukban, megvan a környezetvédelmi és a telephely engedély, a hálózati csatlakozási, a fizikai védelmi engedély, amelyek kulcsfontosságúak. Ezek mellett összesen több mint 900 engedéllyel rendelkezik már a projekt.
A nyáron megkapott létesítési engedélyt úgy kell értelmezni minta egyfajta építési engedélyt, amely egy nagyon komoly anyag alapján készült el, 400 ezer oldalnyi dokumentációt nyújtottak be elbírálásra az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH). Ez alapján mondta ki az OAH, hogy ezen a telephelyen ezek a blokkok megépíthetőek, és kellően biztonságosak lesznek ahhoz, hogy legalább az évszázad végéig villamosenergiát termeljenek. Hozzátette, szemléltetendő ennek mennyiségét, ha ezeket nem számítógépek memóriái tartalmaznák, hanem hagyományos papírlapok lennének, egymásra rakva 40 méter magas tornyot alkotnának.
Látják – folytatta – azokat a politikai akadályozó tényezőket is, amelyeket a kormányzat próbál leküzdeni, és hogy azon vannak, idén a talajelőkészítő munkálatok teljesen elkészüljenek, s azt követően megkezdődhessen a blokkok építése.
Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója azt emelte ki, hogy a nukleáris energia az, amely legkevésbé szennyezi a környezetet, és megemlítette, hogy már az Európa Unió is felvette a zöld energiák közé, s hogy klímavédelmi, környezetvédelmi és ellátásbiztonsági szempontokat is figyelembe véve a legkedvezőbb.
Már ezerszer elmondták, de nem elégszer, tette hozzá, hogy a nukleáris energia tiszta energiaforrás. Mert mind az üvegházhatású gázkibocsátás, mind a szállópor koncentráció, mind a nitrogéndioxid és egyéb káros anyag kibocsátása nulla, szemben a fosszilis energiaforrásokkal, mint a kőszén, lignit, olaj vagy a földgáz, amelyeknek klíma- és környezetvédelmi szempontból is vannak káros tulajdonságaik. Emellett nagyon nagy előnye, hogy a viszonylag kis mennyiségű anyagból óriási energiát lehet előállítani. Ezen kívül a megújuló energiaforrásokkal szemben azért is kedvezőbb, mert nem kell óriási területeket letarolni, akár a természetes növényzetet eltüntetve, hogy energiát lehessen termelni. Ellátásbiztonsági szempontból pedig a nukleáris energia azért jó, mert a legtöbb ország jogszabályi előírásai tartalmazzák, hogy hosszabb időszakra elegendő, Magyarország esetében kettő évre szükséges friss fűtőelemet kell tárolni, tehát hosszú időn keresztül előre biztosítható a működés, ráadásul ez egy olyan energiaforrás, amely csökkenti az ország import kitettségét.
Beszélt arról is, hogy fontos lenne a mostani paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítása, akkor nem kellene a villamosenergia 30-40 százalékát importból behozni.
Beszélt arról is, hogy a nagy ütemben gyarapodó magyarországi naperőmű parkok termelése a napokban már néhány percen át több volt, mint a ma működő négy paksi blokk teljesítménye, viszont Magyarországon ideális esetben évi 2000 órán át süt a nap, míg egy esztendő 8760 óra. És ez – miként a szélerőművek működése is – időjárásfüggő. Paks pedig folyamatosan ad áramot.
Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője az építkezés és a majdani működés gazdasági hatásairól beszélt, arról, hogy abból mit profitálhatnak a környező települések, így Szekszárd is. A munka felgyorsulása, s a kész erőmű fellendülést hozhat, mondta, de ehhez erre fel is kell készülni.
Az építkezés során időszakosan megnő a kereslet a lakások, munkavállalók, alvállalkozók iránt, fejlődni fog az infrastruktúra, ennek látható jele az épülő Paks–Kalocsa-híd, de meg kell alapozni a későbbi éveket, hogy a fejlődés tartós maradjon, hogy később se lanyhuljon az építkezés hozta lendület. Jönnek szakemberek külföldről, családostól, az ellátásuk feladat, s a szolgáltatás gazdasági tevékenység is. Aztán, Paks 2 építésében részt vesznek helyi cégek is, és nem csak az a fontos, ki kerül fel a beszállítói listára, hanem az is, hogy kikkel dolgoznak majd ők is együtt, kik lesznek az alvállalkozóik. Ezen a környéken a vállalatok, vállalkozók, cégek viszonylag kicsik. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek, fontos – mondta –, hogy tudjanak együttműködni.
Szólt arról is, hogy az időjárás függvényében termelő szél és naperőművek időnként adódó többletenergiájának tárolása is fontos feladat és lehetőség, itt említette energiatározóként a többletárammal vízből fejlesztett hidrogént.
A megyeszékhely gazdasági stratégiájának kidolgozásakor pedig nem szabad megfeledkezni a már évtizedek óta működő erőmű építésekor szerzett tapasztalatokról, az akkor született sok apró ötletről sem.”
Címlap fotó: Kiss Albert
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
