„A dolgozók és a népek Európájáért” elnevezéssel rendezett konferenciát az Európai Parlament baloldali csoportja (GUE-NGL). A rendezvényen részt vett a Belga Munkapárt, a ciprusi AKEL, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, a Dán Kommunista Párt, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, az olasz Rifondazione, a Portugál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt, a Spanyol Egyesült Baloldal, Nagy Britannia Kommunista Pártja. A Magyar Munkáspártot Thürmer Gyula elnök képviselte.
A találkozó célja a véleménycsere volt. Ahogyan a Portugál KP képviselője fogalmazott, most a legfontosabb, hogy hallgassuk egymást és figyeljünk egymásra. Nem határozatokat kell elfogadni, nem új szervezeteket kell létrehozni, hanem a megváltozott nemzetközi helyzetben egymás helyzetét kell jobban érteni, és a közös elemeket megtalálni.
A találkozón véleménycsere folyt az európai helyzetről és az egyes országok helyzetéről. Thürmer Gyula beszéde számos nagyon fontos elemet tartalmaz. Fontos, hogy olvasóink is képet kapjanak róluk.
Európa már „nem gyönyörű nő”
1984-ben Varga Miklós, egy magyar zenész írt egy dalt, amely nagyon népszerű lett. Kelet-Európa népei akkoriban az Európai Házról, az Európai Unióról álmodtak – kezdte beszédét a Munkáspárt elnöke.
Európa a gyönyörű nő, írta Varga. „Magából ad, ha enni kérsz, Testével véd, amikor visszatérsz.” A művész kifejezte a reményét, hogy Európa mindig büszke és gyönyörű marad. „Nagyon kérlek, becsüld meg őt, A vén Európát, a gyönyörű nőt!”
Sajnos, ma már azt kell mondanunk, hogy Európa, de legalábbis az Európai Unió se nem gyönyörű, se nem büszke. Nőnek is aligha lehet nevezni.
Az európai kapitalizmus válságban van
A 2008-as válság súlyos csapást mért az európai kapitalizmusra. Aláásta az európai középosztályok gazdasági és társadalmi pozícióját. Kiélezte a nyugat-európai és a kelet-európai tőkés erők közötti viszonyt.
2015-ben a tömeges migráció újabb csapást jelentett az európai kapitalizmusra. A migránsok beengedése komoly változásokhoz vezetett az európai társadalmakban és tovább növelte Nyugat és Kelet-Európa között a feszültséget.
2019-ben a koronavírus tovább mélyítette a válságot. Megmutatta, hogy az európai intézmények nem képesek nagy veszteségek nélkül kezelni olyan kihívásokat, mint a járvány.
Nyilvánvalóvá váltak az Európai Unión belüli feszültségek is. A nyugat folyamatos támadásai a lengyel és a magyar kormány ellen jelezték, hogy a dolgok nagyon nincsenek rendben.
Az EU mai politikája az ukrajnai háború kapcsán az EU mélyülő válságát is jelzi. Az EU szankciós politikája felér a gazdasági és politikai öngyilkossággal. Az EU már nem ura önmagának. Az EU úszik az USA által gerjesztett hullámokon. Nem meri vállalni a nyílt háborút, valószínűleg nem is lenne rá képes. A gazdasági szankciókkal viszont önmagát lövi lábon. A következményeket nem nehéz előre látni: drámai infláció, tömeges munkanélküliség, tömeges szegénység.
Az Európai Uniót nem lehet megreformálni. Illúzió a reformban hinni. A mostani háború nem menti meg az EU-t, nem gyorsít fel semmilyen reformot, hanem tovább mélyíti a válságot.
Az európai kapitalizmus válságban van. Ez nem kérdés, ez tény!
A kérdés az, hogy az európai kapitalizmus túléli-e a mostani válságot vagy sem. A kérdés az, hogy a tőkeellenes erők, az európai dolgozó tömegek elég erősek lesznek-e ahhoz, hogy alapvető és radikális változásokat hajtsanak végre Európában.
Ma még nem ismerjük a háború minden következményét. De egyet biztosan tudunk: ez nem két ország magánháborúja.
Ez az Egyesült Államok háborúja Oroszország ellen. Ez az Egyesült Államok háborúja a Kínai Népköztársaság ellen. Ez a neoliberalizmus háborúja a világhatalomért.
A kapitalizmus megmentése vagy szocialista forradalom?
Az európai tőkés erőknek két receptjük van a kapitalizmus megmentésére. A neoliberális erők Európai Egyesült Államokat akarnak, és alárendelni mindent a pénzügyi tőkének. Úgy véljük, hogy ez az út katasztrófát jelentene Európa népei számára.
A konzervatív erők a független nemzetek Európai Unióját tekintik megoldásnak. Olyan Európát képzelnek, amely a hagyományos értékekre és az államkapitalizmus módszerére támaszkodik. Amíg a liberális modell egyértelmű katasztrófa lenne, a konzervatív modell pozitív lehetőséget jelentene Európa népei számára. Kérdéses azonban, hogy a konzervatív erőknek van-e, lesz-e elég erejük megvalósítani.
Az Egyesült Államok azokat támogatja, akik hajlandók az európai nemzetek érdekeit alárendelni a liberális tőke érdekeinek. Azok mellé áll, akik elfogadják az USA uralmát és ezt képesek ráerőltetni saját nemzetükre.
Rendkívüli helyzetben vagyunk, mert a világ változik. Egyrészt, előállhat olyan helyzet, hogy az Európai Unió, az európai kapitalizmus erődítménye összeomlik. Nem ma, nem holnap, de még a mi életünkben.
Másrészt, nincs garancia arra, hogy a jelenlegi háború nem terjed tovább és Európa népei nem kerülnek világháborúba. Még nincs világháború, de már egyre több minden jelzi a lehetőségét.
Harmadrészt, a migráció, kiegészítve most már az ukrán milliókkal, darabokra tépi Európát. Valahogy úgy, mint a történelmi népvándorlás idején. Nem tudjuk, hogy így lesz-e, de tudjuk, hogy így is lehet.
Az Európai Unió és Oroszország kiegyezésére van szükség. Erre van lehetőség. Oroszország soha a történelemben nem akarta Európát lerohanni.
Új típusú európai integrációra van szükség. Olyanra, amely demokratikus és a népek kölcsönös előnyeire épül.
A transzatlanti láncoktól mentes új Európára van szükség. Elég a NATO-ból, elég az amerikai csapatokból!
Realisták vagyunk. Tudjuk, hogy jelentős társadalmi változások nélkül nem lehet ilyen Európát teremteni.
De tudjuk azt is, hogy a tőkeellenes erők egyre erősebbek. Ha nem így lenne, ha nem erősödnénk, ha nem jelentenénk potenciális kihívást a tőke erőivel szemben, oda se figyelnének ránk. De a tőke ma meg akar semmisíteni bennünket. Mindannyiunkat!
Miért tiltják az EU számos országában a sarló-kalapácsot? Miért mossák ki az emberek emlékezetéből a szocializmus emlékét? Ennek egy oka van. Az út végén, amelyen az emberiség halad, egy szó van kiírva: SZOCIALIZMUS.
Nincs más utunk, mint a szocializmus, és nem is lehet más! Úgy, munkára fel, csináljuk!
Magyarország – nem vagyunk Nyugat-Európa
Tudom, hogy az Európai Parlamentnek megvan a véleménye Magyarországról, és különösen az Orbán-kormányról. Azt is tudom, hogy az Európai Bizottságnak is megvan a saját véleménye. Végezetül azt is tudom, hogy a magyar kormánynak is van véleménye, és ez a vélemény nem esik egybe az európai intézmények értékelésével – mondta Thürmer Gyula a magyar helyzet ismertetésekor.
Én a Magyar Munkáspártot képviselem, mi a magyar dolgozók, a magyar nép szemszögéből vizsgáljuk a magyar eseményeket. Nem az én dolgom bírálni az EU-s véleményeket, de nem feladatom a magyar kormány álláspontjának védelme sem.
Engedjenek meg néhány előzetes megjegyzést. Ha kicsit is objektívek akarunk lenni, és a tényleges helyzetet akarjuk látni, akkor néhány tényt nem szabad szem elől téveszteni,
Magyarország nem nyugat-európai ország. Különböztünk Nyugat-Európától a múltban is, és ezek a különbségek nem tűntek el. Mi nem vagyunk se rosszabbak, se kevésbé civilizáltak, mi egyszerűen mások vagyunk.
Magyarország korábban szocialista ország volt. Ez lényeges eltérés a nyugat-európai országoktól, amelyek hallottak és esetleg álmodtak is a szocializmusról, de sohasem éltek benne.
Hasonlítunk egymásra, de ahogyan Kínában mondják, nem egyforma cipőt hordunk.
A második megjegyzés az EU Magyarországgal kapcsolatos politikájára vonatkozik. A nyugat erőltetheti, hogy fogadjuk el a nyugati életmodellt. Nyomást gyakorolhat Magyarországra, hogy adjuk fel kapcsolatainkat Oroszországgal és Kínával.
Igen, ez lehetséges! Különösen most, amikor háború van. A nyugat egyre nagyobb nyomást gyakorolhat Magyarországra.
De a nyugat ezzel óriási hibát követne el. Egy, a nyugati modell átvétele drámai szociális problémákat idézne elő, sőt társadalmi lázadáshoz vezethetne. Ki lenne képes kezelni ilyen kihívásokat? Melyik tőkés erő? Vagy azt akarja a nyugat, hogy Magyarország a fasizmus felé sodródjon?
És még valami. Ha az EU nem ismeri el, ha nem fogadja el, hogy Magyarország nem alárendelt figurájuk az EU-ban, akkor az EU maga fogja az eurázsiai integrációk karjaiba lökni Magyarországot.
Az EU ezt tette a Belarusz Köztársasággal. Belarusz független ország akart lenni az EU és Oroszország között. Az EU viszont meg akarta változtatni a belarusz rendszert és átvinni Belaruszt a nyugati táborba. Mi az eredmény? Belarusz ma közelebb áll Oroszországhoz, mint bármikor korábban.
Magyarország egy stabil tőkés ország. A konzervatív Orbán-kormány 2010 óta vezeti az országot.
Mi történt 2010-ben?
A 2008-as válság súlyos csapást mért Magyarországra. Radikálisan visszaesett a gazdaság, tömegessé vált a munkanélküliség, az egekbe szöktek az árak. Az emberek elégedetlensége napról napra nőtt. A magyar emberek többségének nem voltak egyéni megtakarításaik és más eszközeik a túlélésre. Magyarország belső stabilitása, a kapitalizmus zavartalan fejlődése veszélybe került.
Akkoriban a Magyar Szocialista Párt kormányozta az országot koalícióban a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. Világossá vált, hogy az IMF és az EU által diktált neoliberális politika, a „mindent a piac dönt el” szemlélet drámai következményekkel fog járni. Bebizonyosodott, hogy a kormány erőszak alkalmazása nélkül nem képes a rendet fenntartani.
2010-ben hatalomra került az Orbán Viktor vezette Fidesz. Mit tettek ők? Bevezették az államkapitalista politikát. Ez azt jelentette, hogy az állam beavatkozott a piaci folyamatokba. Ennek keretében ipari üzemeket, bankokat vettek állami tulajdonba. Államosították egyebek között az energiaellátást, a közlekedést, a hadiipart.
Orbán miniszterelnök felismerte, hogy nem lehet folytatni az emberektől való folyamatos elvonásokat, mert ez tömeges elégedetlenséghez, sőt társadalmi forradalomhoz vezethet. Adni kell az embereknek! Orbán is a szocializmusból jött, és értette, hogy az osztályharc messze nem a múlté. Nagyon is jelen van!
Az Orbán-kormány az évek során sok mindent adott az embereknek. Emelte a minimálbéreket, alacsonyabb szinten tartja az energiaárakat, ingyenes tankönyvekkel és más programokkal segíti a családokat. Az Orbán-kormány nem adott annyit, mint amennyit mi adtunk volna, de eleget adott ahhoz, hogy az emberek befogják a szájukat.
Egyidejűleg új törvényeket fogadtak el a szakszervezetekről, a sztrájkról, amelyek jelentős mértékben korlátozták a dolgozó tömegek lehetőségeit.
Az eredmény ismert. A magyar kapitalizmus túlélte a 2008-as válságot, túlélte a 2015-ös migrációt és a 2019-21-es koronavírust is. Magyarországon nincsenek nagy sztrájkok, nincsenek nagy tüntetések sem.
A magyar kapitalizmust a konzervatív tőkés erők stabilizálták. A liberális erők az USA és az EU liberális erőinek támogatása ellenére nem tudtak visszatérni a hatalomba.
A liberális erők minden kérdésben támadják az Orbán-kormányt. De világosan kell látni, hogy ez a liberálisok küzdelme a konzervatív erők ellen, és nem a tőkeellenes, népi erők harca a tőkés kormány és a kapitalizmus ellen. Ugyanazon tőkés ország különböző osztagai küzdenek egymás ellen.
Mi a holnapért felelünk
A stabilitás azonban nem örök. A dolgok változnak. A világ változik. Nem valószínű, hogy holnap vagy holnapután szocializmus lesz Magyarországon. De ha meginog az európai kapitalizmus épülete, az meg fogja rázni a magyar kapitalizmust is. A dolgok gyorsan, radikálisan megváltozhatnak Magyarországon.
Elképzelhető, hogy összeomlik az Európai Unió. Talán nem ma, de még a mi életünkben.
Elképzelhető, hogy az ukrajnai háborút nem lehet lokalizálni és globális háborúvá, azaz világháborúvá alakul át. Két-három éve, amikor a kelet-európai háború lehetőségéről beszéltem, sokan kinevettek. Most, tessék, itt van a háború! Ez még szerencsére nem világháború, de könnyedén válhat azzá.
Továbbra is létezik a migráció problémája. Az EU nem oldotta meg, a migránsok jönnek. És most már 7 milliót is elér az ukrajnai menekültek száma. Európa még nem is tudja, hogy mi minden történhet.
Mi látjuk a magyar kapitalizmus gyenge pontjait. A magyar kapitalizmus jelentős mértékben függ a külföldi tőkétől.
A magyar vállalatok a kormány segítségével túlélték ugyan a koronavírust, de legyengültek. Semmilyen garancia sincs arra, hogy képesek lesznek túlélni az ukrajnai háború következményeit is.
A magyar kapitalizmus gyenge pontja az is, hogy az emberek szegényebbek, mint Nyugat-Európában. Egy jelentős gazdasági sokknak sokkal nagyobb következményei lehetnek Magyarországon, mint Nyugat-Európában.
A magyar emberek közül sokan kezdik elveszíteni illúzióikat az EU-val kapcsolatban. 18 év telt el Magyarország EU-csatlakozása óta, és még meg sem közelítjük a német vagy osztrák béreket.
Mi, a Munkáspárt három évtizede a magyar dolgozókat, a magyar népet szolgáljuk. Az emberek maguk mondják: ti igaz hazafiak vagytok. Szeretünk titeket, de most nem szavazunk rátok. Még nem jött el a ti időtök.
Meggyőződésünk, hogy a mi időnk is eljön. Ha a helyzet megváltozik, a jövő fejleményeiért már mi leszünk felelősek. Rajtunk múlik, hogy lesz-e elég tudásunk és képességünk felvilágosítani, mozgósítani és szervezni a tömegek harcát a szocializmusért. Attól a perctől kezdve
a szocializmus sorsa a mi kezünkben van.
Egyetértés a fő kérdésekben
A tanácskozáson részt vevő pártok hasonló vagy azonos módon ítélték meg az európai helyzetet. Többen fejezték ki egyetértésüket a Munkáspárt azon véleményével, hogy óriási a kommunista és munkáspártok felelőssége. Egyetértés volt abban is, hogy hatékony együttműködésre van szükség. A döntő most a véleménycsere, az egymás iránti bizalom erősítése.
Többen fejezték ki egyetértésüket azzal kapcsolatban is, amit Thürmer Gyula a fasizmusról mondott. Európa elfelejtette, hogy mi a fasizmus és most tehetetlen az ukrán fasizmussal szemben.
A Belga Munkapárt képviselője elmondta, hogy az égető gazdasági problémák ellen kell fellépnünk. Akciók kellenek az áremelések leleplezésére és blokkolására.
Az AKEL képviselője is úgy vélte, hogy hatósági árak bevezetését kell követelni minden alapvető árucikkre. Elmondta, hogy a háború miatt drasztikusan visszaesett a turizmus. Az EU gyakorlatilag kitiltotta az orosz turistákat az EU-ból. Ez súlyos csapást mér Ciprusra.
Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának küldötte elmondta, hogy az infláció már 15 százalék, nő a szegénység. A párt alternatívát kínál a kapitalizmussal szemben. Együttműködésre törekednek más baloldali erőkkel.
Finnországot teljesen elzárták Oroszországtól, hangzott el a finn párt beszédében. A finn társadalom megosztott a NATO-tagság kérdésében, de 60 százalék támogatja. A társadalomban nő az oroszellenesség, s ez zavart okoz a baloldalon is.
A német tőkésosztály a második világháború óta először nyíltan a háború és a fegyverkezés oldalára állt – emelte ki a német párt képviselője. Az ukrajnai háború jó ürügy a német militarizmus újjászületésére. A békemozgalom is hanyatlik, sokan fogadják el az orosz veszély gondolatát.
A portugál tőkésosztály a háború tényét is arra használja, hogy eltörölje az 1974-es forradalom vívmányait, megvonja a demokratikus jogokat. Nő az infláció, a létbizonytalanság – mondta el a Portugál KP képviselője. Fel kell mutatnunk a szocializmus alternatíváját és ezt össze kell kötni az emberek mindennapi gondjaival.
Az olaszok többsége ellenzi a háborút – értékelte a Rifondazione küldöttsége. Ellenzik Ukrajna felvételét a NATO-ba. Az olasz párt együttműködést keres mindenkivel, aki ellenzi a NATO-t, a háborút.
