„Harmadik alkalommal látogatott május 9-én, kedden Magyarországra Jordan B. Peterson világszerte népszerű kanadai klinikai szakpszichológus. A szaktekintély, akit több kijelentése miatt is támadtak a progresszívok, teltházas előadást tartott a Papp László Budapest Sportarénában, amely a Mathias Corvinus Collegium társszervezésében valósult meg. Erre az útjára elkísérte felesége Tammy Peterson is, aki a felvezetőben több bensőséges információt is megosztott a közönséggel, így például azt, hogy miként segített neki a családi szeretet a rákbetegsége legyőzésében.
A mintegy egyórás gondolatmenetét Peterson azzal kezdte, hogy a Mi, akik Istennel birkóztunk című könyvén dolgozik, aminek kapcsán szólt az ateizmusról, amely véleménye szerint „többnyire sajátos gondolat, (…) ugyanaz, mint a birkózás. Küzdesz valamivel, ami megszállottan foglalkoztat, akár tagadod a létezését, akár nem” – mondta.
„Az érték lehetővé teszi, hogy rangsoroljunk”
Majd azzal folytatta, hogy a posztmodernisták felismerték, a világot „elkerülhetetlen”, hogy a történeteken keresztül szemléljük, értelmezzük. „A nagy gondolkodók és a liberális kritikusok is a történetek megszállotjai voltak mélyen tanulmányozták ezeket. De nem tudták megérteni azokat.” A klinikai szakpszichológus ezután elmagyarázta, hogy miért kell a történeteken keresztül látni a „szót”. Elsőként a mesterséges intelligencia „darabos” működése kapcsán azt a megállapítást tette, hogy a „materialista, ateista, empirista típusok azt hiszik, hogy a világ tények halmaza, és talán csak ebből a tényhalmazból lehet levezetni azt a tudást, ami a keresésre ösztönöz. De ezzel a feltételezéssel az a probléma, hogy a tények száma végtelen” – jelentette ki Peterson. Valamivel később arról beszélt, hogy „maguk a tények nem árulják el nekünk, hogy miként kell rangsorolni (…). Ehhez etikára van szükség. Az etika egy strukturált érték, és az érték lehetővé teszi, hogy rangsoroljunk, és igaz ez az észleléseinkre is” – hangzott el. Peterson szerint történet lehet egy mozifilm is, amire jegyet váltunk. Ha önként választjuk a rettegést egy horrorfilmen, annak az az üzenete, hogy valamiért szembe akarunk nézni mindazzal, amitől rettegünk. Míg egy pozitív kicsengésű, hőskaraktereket felsoroltató alkotásnál pedig ezeknek
– sorolta a pszichológus.
Ezután Peterson leszögezte, hogy jó mindezekről gondolkozni, „meditálni”. Példaként azokat a kérdéseket hozta, amelyeket a klinenseinek is fel szokott tenni: „van-e olyan hülyeség, amit csinálok, és tudom, hogy az hülyeség, amit abbahagyhatnék. És aztán mi történne, ha abbahagynám ezeket a dolgokat?”
Ennél a pontnál azt is megjegyezte, hogy bár léteznek toxikus és kívánatos narratívák, „az egyénnek van mozgástere abban, hogy reflektáljon arra, milyen történetkeretben éli az életét”.
„Próbálj csak meg egy házasságot a hatalom alapján rendezni!”
A szakértő előadása során kitért a marxizmus és a napjainkban erőre kapó neomarxizmus eszméjére is. Megjegyezte, hogy a a gazdasági elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy a marxisták arra koncentráltak, feltételezve, hogy az alapvető emberi motiváció abnormális, hogy az emberi és a társadalmi kapcsolatok a hatalom alapján működnek. „Mindennek az előfeltétele, hogy hatalmon legyél. Minden az elnyomáson és az elnyomón alapul” – szögezte le. „De próbálj csak meg egy házasságot a hatalom alapján rendezni. Majd meglátod, mi történik. Még akkor is, ha képes vagy mondjuk uralni a férjed életét. Nem a legjobb eredményt fogod elérni” – tette hozzá.
„Ha olyan kapcsolatokat alakítotok ki, amely a kölcsönös megbecsülésen, a kölcsönös alapvető, elidegeníthetetlen értéketek megbecsülésén alapulnak (…) akkor olyan kapcsolataitok lesznek, amelyek nem fajulnak neheztelő zsarnoksággá és rabszolgasággá”. Mindez azt jelenti, hogy úgy fogtok bánni azzal a személlyel, akivel együtt vagyok, mintha lenne valami eredendő és elidegeníthetetlen érték, amely jellemzi őt. És remélni fogjátok, hogy mások is így bánnak veletek.
– mutatott rá Jordan Peterson.
Előadása vége felé több bibliai példát is hozott. Felidézte többek között Káin és Ábel, valamint az özönvíz történetét. Ezek kapcsán hangsúlyozta azt is, hogy az egyén választásai a társadalom egészének életére is kihatnak. „Ha valaki a saját »szobájában« képes rendet rakni, az a szűkebb környezetére is kedvező hatással lesz, a kisebb közösségek pedig egymás számára mutathatnak példát, amiből végső soron a jól működő társadalom szerveződik” – hangsúlyozta.
Káin és Ábel példáján keresztül az áldozathozatal kérdéskörét kiemelte a vallási környezetből, és egy olyan fontos elemként említette, amelynek döntő szerepe lehet az egyén boldogsággá és sikeressé válásában.
Majd figyeld meg, mi történik” – javasolta a jelenlévőknek.
Az ószövetségi példák ismertetése után azt a kérdést tette fel, hogy „mire támaszkodhatunk, mi vezet át minket a legrosszabb forgatókönyveken. Véleménye szerint a válasz az lenne, hogy „a szellemre kell támaszkodni, (…) amely által fejlődni tudunk, szembe tudunk nézni a legrosszabbal, amit az élet dob, (…) és túlléphetünk rajta”. Gondolatait azzal zárta, hogy „igen, olyan ez, mint a keresztre feszítés igazolása a feltámadással”.
***
Ha az alapvető értékeket leromboljuk, komoly árat fizetünk érte
Az előadást követően Tammy Peterson is visszatért a színpadra, és kezdetét vette egy kérdezz-felelek, amely során a család fontosságára is kitért az előadó, aki az Orbán-kormány konzervatív értékek melletti kiállásáról is beszélt.
A szakpszichológus kijelentette,
hiszen ezeken a legalapvetőbb eszményeken kívül nincsenek más értékek, amelyeken egy egészséges társadalom alapulhat”. Jordan Peterson rendkívül fontosnak nevezte ezeknek ideáloknak a megőrzését, „hiszen ha ezeket az alapvető értékeket leromboljuk, komoly árat fizetünk és azt a fejlett civilizációk jól tudják”.
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy „manapság sajnos sokan nem tekintik magától értetődőnek azt az alapvető dolgot sem, hogy egy férfinek és egy nőnek kell családot alapítania és gyermeket nevelnie. Márpedig a családhoz hasonló központi értékek eltörlésével nem csak a közvetlenül érintett emberek és intézmények sérülnek, hanem a társadalom egésze” – húzta alá Peterson.
Jordan Bernt Peterson kanadai klinikai pszichológus. Alberta tartomány egy távoli kisvárosában, Fairview-ban született, az albertai egyetemen, a montreali McGill Egyetemen folytatta tanulmányait, utána a Harvardon oktatott és kutatott, majd a Torontói Egyetem professzora lett.
Oktatási és kutatási tevékenysége mellett hosszú évekig praktizált is pszichológusként. 2016-ban videókban kritizált egy szóhasználatot szabályozni akaró új kanadai törvényt: innentől a progresszívek és konzervatívok közötti új közéleti és kultúrharcos csatározások egyik legfontosabb szereplőjévé lépett elő.”
Címlap fotó: Mandiner.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
