Ha Erdoğan megvétózza Svédország NATO tagságát, akkor sem dől össze a világ, ő viszont veszíthet
szerkeszto 
„Erdoğan június közepén azt javasolta, hogy ne tegyen senki nagyobb téteket arra, hogy támogatni fogja a svéd csatlakozást, és nem hiszi, hogy álláspontja Vilniusig megváltozik. Aggodalmait legutóbb pénteken is megerősítette, amikor azt kérdezte, „hogyan lehet tagja a NATO-nak egy ország, ahol terroristák járkálnak az utcákon?”.
Viszont nem is zárta ki egyértelműen a hozzájárulást, amiről csütörtökön tárgyalt Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel és a NATO főtitkárával, de nem jutottak dűlőre. Az egyeztetést ma, a 24. órában folytatják.
Ha Erdoğan vétózik, akkor többet kockáztat, mint amennyit Svédország veszít
Az egyéves huzavona során Svédország valósággal „a NATO üdvöskéje lett”, amit olyan demonstratív gesztusok támasztanak alá, mint június 19-én két amerikai B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázó landolása a Luleå-Kallax katonai repülőtéren.
A „Halál Hattyúja” kódnevű eszköz az amerikai légierő legfélelmetesebb fegyvere, ami nyolc légi indítású cirkálórakétát, 24 nukleáris robbanófejet vagy 84 masszív hagyományos bombát képes szállítani.
A látogatás erős üzenet volt Moszkva számára, hogy Svédország a NATO-tagság nélkül is élvezi az Egyesült Államok teljes támogatását.
Maga a svéd királyi légierő 70 saját gyártmányú JAS 49 Gripen többfunkciós vadászgépet tart állományban, a szárazföldi hadsereg pedig két tüzérségi hadosztállyal rendelkezik, amelyek legkevesebb 3-5 napig fel tudják tartóztatni a masszív páncélos támadásokat, amíg a nyugati segítség megérkezik.
Az ukrán hadsereg mindezeknek a töredékével sem rendelkezett az orosz invázió kirobbanásakor.
Az elmúlt hónapokban az USA és a NATO erőteljes demonstrációkat mutatott be Svédország mellett, jelezve, hogy az ország biztonsága az atlanti tagság nélkül is megóvható. Az ukrajnai háború hatását látva maga a svéd közvélemény is rohamos gyorsasággal váltott át a csatlakozás két év előtti elutasításáról a jelenlegi 63 százalékos támogatásra.
Biztonsági garancia az is, hogy Svédország összes szomszédja NATO-tag (Norvégia, Finnország, Németország, Dánia, Lengyelország és a három balti állam), melyek védelmi gyűrűként fogják körül. Nincs földrajzi határa Oroszországgal, és Finnország NATO-tagságával olyan elővédelmi zónához jutott, ami megóvja egy hirtelen keleti támadás sokkhatásától.
Ezekhez társul az ország magas szintű elektronikai felderítési rendszere is. Tagsági jogok nélkül – elvileg – Svédország nem juthatna hozzá NATO teljes felderítési és hírszerzői forrásaihoz, de ez inkább csak bosszantó, mint tűrhetetlen, mondta erről Gunnar Karlson nyugalmazott vezérőrnagy, Svédország korábbi katonai hírszerzési főnöke. Szerinte a létfontosságú információk a NATO egyes tagjaival is cserélhetők, kétoldalú bizalmi kétoldalú alapon, ami már régóta fennáll.
A törökök sokat kockáztatnának egy vétóval
Eközben Törökország komoly fegyverzetfejlesztési problémákkal néz szembe. Az oroszoktól korábban igényelt légvédelmi rendszer (S-400) aggályokat és gyanakvást keltett a NATO-n belül, viszont az amerikai Patriot-rendszert Ankara eddig hiába kérte.
Az orosz katonai kapcsolatépítés megtorpedózta azt is, hogy Ankara F-35 vadászgépekhez juthasson, a világ legjobb vadászgépét már NATO-n kívüli országok is megvásárolhatják (India, Japán, Dél-Korea, Fülöp-szigetek). Törökország másik európai riválisa, Görögország is ‘csont nélkül’ kapott belőle.
A török légierő nem csak mennyiségi, de súlyos karbantartási problémákkal is küzd (szervíz, pótalkatrészek, szoftverfrissítések). A színfalak mögött a végső lökést Washington adhatja meg, aki elvileg nem is zárkózik el egy nagyobb fegyverszállítmány biztosításától Törökország számára.
Főként mert Törökország fegyverellátása a NATO egésznek dél-keleti szárnya erősítésre szorul, és ez a kérdés szűkíthető le a svéd csatlakozási vitára.
A teljes eladás tartalmazna 40 vadonatúj F-16 vadászgépet, Viper frissítési csomagokat a meglévő gépekhez, valamint 900 levegő-levegő rakétát és 800 irányított légibombát, összesen 20 milliárd dollár értékben.
Joe Biden kijátszhatja ezt a lapot, bár a Kongresszusban egy ilyen alkunak erős ellenzői vannak, még a demokrata párton belül is. Kérdés ezért, hogy az elnök tud-e garanciát adni Erdoğan kezébe arra, hogy a szállítmányok végül rendben lesznek.
Az utolsó percig feszített türelemjáték folyik
Erdoğan legutóbb pénteken nyilatkozott, néhány órával azelőtt, hogy Isztambulban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akivel az orosz invázióról és az Egyesült Államok vezette katonai blokk terjeszkedéséről beszélgetett.
A találkozó fontosságát előre jelezte,, hogy a Kreml szóvivője azt mondta, nagyon szorosan követni fogják a tárgyalások eredményeit. Dmitrij Peszkov szerint érdekes lesz megtudni, hogy miről esett szó, mert ez nagyon fontos ügy.
Moszkva nem örül a török-ukrán tárgyalások egyik elemének sem, ugyanis Erdoğan kijelentette, hogy támogatja Ukrajna NATO-tagságát. Mi több, megígérte T-155 Firtina török önjáró tüzérségi lövegek szállítását is Kijevnek, aki eddig szállított lőszereket ki is lehessen lőni.
Mindezt tetézte még azzal, hogy engedte Ukrajnába távozni az Azov Brigád öt tisztjét, ami azonnal éles tiltakozást váltott ki Moszkvában.
Egy újabb Putyin-Erdoğan találkozó augusztusra várható.
Törökország propagandisztikus muníciót kap az olyan incidensekkel, mint a minap lezajlott újabb Korán-égetés az egyik stockholmi mecset előtt.
Ankara magatartása irritálja szövetségeseit, főként az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát. A nyugati kormányok azt állítják, hogy Svédország eleget tett a török aggályok kezelésének, új terrorellenes törvényt léptetett életbe, és feloldotta a Törökországba való fegyverszállítási embargót.
Az uralkodó nyugati nézetek szerint Erdoğan csak további előnyök kicsikarására akarja kihasználni a „vétó-fegyvert”.
Vilniusban kedden kezdődik a szövetség közgyűlése, ahol a végső szót ki kell majd mondani. Ez egyben az újabb egy évre főtitkárrá választott Jens Stoltenberg pályafutásának legnagyobb kihívása lesz, miután Finnország csatlakozását már sikerrel levezényelte.
A svéd csatlakozás másik gátja Magyarország beleegyezésének hiánya. A magyar kormány többször is megnyugtatta skandináv partnerét, hogy a támogatás meg fog születni, de ez egyelőre nem történt meg.
A várakozás utolsó órái ketyegnek, és miként a török elnök megfogalmazta, egyik kimenetelre sem érdemes nagyobb téteket rakni.”
Címlap fotó: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
