szerkeszto 
„Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma még 2020 októberében perelte be a Google-t, amiért a vád szerint a cég a trösztellenes törvényeket megsértve ért el, illetve tart fenn mai napig a keresőmotorok között monopol helyzetet. A Google azzal érvel, hogy az ő termékük a legjobb a piacon, a per kapcsán pedig azzal vádolják az államot: a felhasználók helyett a Google vetélytársainak az érdekeit veszik figyelembe. Azonban az eljárást nemcsak a Google, hanem más techóriások is nagy figyelemmel követik, hiszen a per alapjaiban változtathatja meg az internet nagy részét birtokló cégek működését.
2023. szeptember 12-én, azaz ma kezdődik meg az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban az amerikai igazságügyi minisztérium és több állam Google ellen indított pere.
A pert még 2020 októberében Donald Trump legfőbb ügyésze, William Barr indította el, amiért az igazságügyi minisztérium szerint a Google trösztellenes törvényeket sértve vált monopóliummá a keresőmotor-piacon, többek között azzal, hogy több milliárd dollárt fizetett olyan nagy techcégeknek, mint az Apple vagy a Verizon telekommunikációs vállalat, hogy az általuk fejlesztett vagy forgalmazott készülékeken a Google legyen az első számú keresőmotor, ezzel nehezítve a piaci versenyben a Google jóval kisebb vetélytársainak helyzetét.
Ha a vád érvelését a bíróság elfogadja, a per nemcsak a Google-re lehet hatással, hanem akár az egész internetre, illetve más nagy, monopolhelyzetben lévő techvállalatokra: az Amazonra, az Apple-re, vagy akár a Facebook mellett az Instagramot és a WhatsApp-ot is tulajdonló Metára.
Az egykori Dávid, ami mára Góliát lett
Az, hogy a Google mára egy domináns platformmá vált, nem kérdés. Az alapvetően keresőmotorként elindult cég megkerülhetetlen szereplő lett az interneten: a legtöbb ember levelezéseit a Google anyacégéhez, az Alphabethez tartozó Gmailen folytatja, emellett ha valahova el akar jutni, az útvonalat a Google Mapsen keresztül tervezi meg, esetleg a Google Translate-tel fordítja le, ha valamilyen idegen nyelvű szöveget nem ért. Ha ki szeretne kapcsolódni, akkor a szintén céghez tartozó YouTube-on nézhet videókat. Sőt, az utóbbi időben a YouTube-on már filmeket, sporteseményeket is lehet streamelni, de még a zenei streamingszolgáltatói piacra is belépett a cég a YouTube Musickal.
Továbbá az is elképzelhető, hogy a felhasználó asztali számítógépen mindezt az Alphabet böngészőjével, a Google Chrome-on keresztül teszi, okostelefonon pedig szintén a cég által fejlesztett, nyílt forráskódú Android operációs rendszer segítségével, de elmentett adatait is a cég felhőszolgáltatásaiban tárolja.
Ráadásul az Alphabet nem kizárólag egy techvállalat: a Google Ads révén a világ legnagyobb reklámcége is egyben. A 2020-as beszámolója alapján a digitális reklámok által generált globális bevételek 29 százalékát ez a cég szerezte, és már több mint egy évtizede tölti be piacvezető pozícióját – az Alphabet teljes bevételének a 80 százalékát, közel 147 milliárd dollárt a reklámcége termelte.
Emiatt az amerikai politikai paletta jobb és baloldalán egyaránt felmerült, hogy a túl nagyra nőtt céget fel kéne darabolni. Ugyanakkor a mostani per alapvetően nem erről szól, azonban amennyiben az igazságügyi minisztériumnak sikerülne győznie az eljárás során, elképzelhető, hogy a későbbiekben akár erre is sor kerülhetne.
A mostani per alapkérdése alapvetően az, hogy a világ 90 százaléka miért kizárólag a Google keresőmotorját használja.
A Google azzal védekezik, hogy amiatt, mert az ő termékük a legjobb a keresőmotor-piacon – nem véletlen, hogy a guglizni még a magyar nyelvben is igévé vált –, míg az igazságügyi minisztérium azzal vádolja a Google-t, hogy ez leginkább annak köszönhető, hogy a versenytársait ellehetetlenítve, a piaci versenyt torzítva több milliárd dollárt fizet évente más cégeknek, hogy alapértelmezettként a Google keresője legyen beállítva a készülékeiken, platformjaikon. A Forbes számításai szerint
a techóriás csak az Apple-nek 15 milliárd dollárt fizethet évente, hogy a Safari internetes böngészőben a Google keresője legyen alapértelmezettként beállítva.
Ez az összeg a korábban asztali számítógépeket gyártó startupként induló cég éves bevételeinek kilenc százalékát (!) teheti ki, és az Apple nem az egyetlen ilyen cég. A vád szerint a gyártók mellett telekommunikációs vállalatoknak és forgalmazóknak is fizethetnek, hogy a Google-termékek legyenek gyárilag beállítva.
Hogy ez mennyire fontos a techóriásnak, az jól mutatja, mennyi bevételt termel az Alphabet a keresőmotorból: a már fentebb említett 147 milliárd dollárból 104 milliárd kizárólag a Google-keresésekből származik. Részben emiatt fordul elő, hogy ha valaki az interneten valamire rákeres, az első oldal tetején kizárólag a keresésben használt kulcsszavakhoz tartozó fizetett reklámok jelennek meg találatként.
ez nem kizárólag a keresőmotor-piacra lehet torzító hatással, hanem a találatok piacára is.
Jelentős piaci hátrányba kerülhet ugyanis az a cég, amit a Google algoritmusa a találati listán hátrébb sorol.
A Microsoftnak 25 éve már beletört a bicskája ebbe
Az igazságügyi minisztérium szerint a Google a fentebb említett több milliárd dolláros kifizetéseken keresztül biztosítja be piacvezető helyét, ami a tiszta verseny torzítása mellett hátráltatja az innovációt. Ráadásul lehetetlenné teszi, hogy más szereplők felvegyék a versenyt a techóriással, vagy egyáltalán belépjenek a piacra, hiszen nem minden vállalat engedheti meg magának, hogy évente több tízmilliárd dollárt fizessen ki ilyen célokra.
A per elindításáról szóló közleményben az igazságügyi minisztérium úgy fogalmaz, e gyakorlattal
[a Google] megteremti a monopolizáció folyamatos és önerősítő ciklusát.
A Google a piacvezetői szerepe kapcsán a termékének minőségével érvel, míg a trösztellenes törvények megszegése kapcsán azzal védekezik, hogy a felhasználók valódi alternatívák közül választhatnak, és az okostelefonokon is át lehet állítani az alapértelmezett keresőmotort. Azonban 25 évvel ezelőtt a Microsoft hasonlóan érvelt az ellenük indított trösztellenes perben, amit a bíró akkor nem fogadott el.
A Bill Gates által alapított céget 1998-ban amiatt perelték be, mert a Microsoft operációs rendszerén az Internet Explorer volt az alapértelmezett böngésző, amit ráadásul nem is lehetett letörölni. A Microsoft jogi csapata azzal védekezett, hogy ettől a felhasználóknak megvolt a lehetőségük más alternatívát választani, de mint kiderült, annak ellenére, hogy az elvi lehetőség fennállt, a viszonylag bonyolult telepítés miatt az emberek többsége nem tett így.
Egyébként paradox módon pont az 1998-as, Microsoftot elítélő döntés tette lehetővé például a Google felemelkedését,
ami az Internet Explorer ellenében fejlesztett böngészők kidolgozásában, például a Mozzila Firefoxban is részt vett, mielőtt el nem készítette a sajátját, a Google Chrome-ot.
Legjobb keresőmotor vagy mesterségesen kialakított monopolhelyzet?
A mostani vád szerint pedig a Google monopolhelyzete nem kizárólag más keresőmotorok elterjedését és az innovációt nehezíti, hanem a felhasználókat is negatívan érinti.
A már előbb említett reklámok miatt a felhasználók nem azt kapják, amit a keresőmotortól várnának, emellett az igazságügyi minisztérium valószínűleg azzal is érvelni fog, hogy a Google több évtizedes dominanciája miatt szolgáltatásának minősége időközben még romlott is.
Egyébként a keresőmotorok piacán, a Google közel 90 százalékos részesedése után a második versenytárs a Bing, mindössze 6,36 százalékos részesedéssel, amit a Yahoo 2,4 százalékkal követ a dobogó harmadik fokán, mint az az alábbi diagramon is látszik.
Source: StatCounter Global Stats – Search Engine Market Share
Azonban a Google nem így látja. Kent Walker, a cég globális ügyekért felelős elnöke a keresőmotor blogoldalán fejtette ki véleményét a perről. Ebben amellett érvelt, hogy az emberek nem amiatt használják a Google-t, mert rákényszerítik őket, hanem mert ezt szeretnék használni. Ezt azzal szemléltette, hogy a Microsoft által fejlesztett internetböngészőkön a Bing az alapértelmezett keresőmotor, és a leggyakrabban keresett szó a Google.
Szerinte a Google-nek egyébként számtalan versenytársa van, és nem kizárólag a Microsoft által fejlesztett Bing vagy a Yahoo – ráadásul kiemeli, a Microsoftnak meglenne a tőkéje, hogy felvegye a versenyt a Google-lel –, sokan például a TikTokon, a Redditen vagy az Instagramon kutatnak, míg termékek vásárlása esetén az Amazon oldalán keresgélnek.
Azt pedig, hogy gyártóknak és szolgáltatóknak miért fizetnek a Chrome vagy a Google alapértelmezettként való beállításáért, ahhoz hasonlította, mint mikor egy szupermarket pénzt kér a gyártótól, hogy a boltban jobb helyeken helyezzék el a termékeiket.
Emellett kijelentette, hogy a felhasználói élmény növelése érdekében évente több milliárd dollárt költenek kutatásra és fejlesztésre, és szerinte a jogi eljárás a riválisok, és nem a felhasználók szempontjait helyezi előtérbe.
Mi lesz veled, internet?
Annak ellenére, hogy a per idén szeptemberben kezdődik és kilenc hétig fog tartani, az ügyben eljáró bíró, Amit Mehta csak a következő év legeljén hozhat döntést az ügyben, ugyanakkor annak a Voxnak megszólaló szakértők szerint nagy hatása lehet.
Ha a Google veszít, akkor legszélsőségesebb esetben akár több apró cégre is bonthatják a jelenlegi birodalmat, az viszont biztos, hogy például eltiltanák attól a gyakorlattól, hogy pénzért cserébe az ő termékeik legyenek alapértelmezettek.
Emellett a Google veresége más techóriások, például az amerikai telefonpiacot leuraló Apple vagy az online vásárlást domináló Amazon elleni lehetséges eljárásoknak is precedensül szolgálna,
hiszen ezek a cégek az Alphabethez hasonlóan már régóta más szektorokban is érdekeltek.
Ha viszont az igazságügyi minisztérium veszít, az azt jelenti, hogy a Google teljesen jogszerűen végezheti továbbra is eddigi tevékenységét, hagyni kell, hogy úgy működjön, ahogy mindig is. Ez ugyanakkor azzal is járhat, hogy a politikusok úgy értékelik: a korábbi, nem digitális gazdaságra épülő trösztellenes törvények elavultak, ezért azokon módosítani szeretnének. Erre a lehetőségre hívja fel a figyelmet William Kovacic, a trösztellenességet vizsgáló Szövetségi Kereskedelmi Bizottság korábbi elnöke.”
Címlap fotó: Larry Page és Sergey Brin 2008. szeptember 23-án© Fotó James Leynse / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
