Skip to content
  hétfő 25 szeptember 2023
Trending
2023.08.16.70 év 70 percben 2022.05.23.Magyarország vétózza meg a finnek és svédek NATO-tagságát! 2022.11.18.<strong>Az EU-val csak szakitani lehet, megreformálni nem!</strong> 2023.09.13.Ezer méter mélyen operálta meg a magyar orvos az amerikai barlangászt 2022.11.03.Nagy zsákmányra leltek a rendőrök és a pénzügyőrök 2023.08.22.Belarusz  a magyar nép barátja 2023.01.27.Kisorsolták a Nemzetek Ligája-elődöntőket 2022.07.12.Meghalt Törőcsik András 2022.09.16.Minden eddiginél régebbi amputációra találtak bizonyítékot a régészek Indonéziában 2023.08.27.Várható időjárás az ország területén vasárnap éjfélig 2022.06.27.Az utolsó magyar polihisztor
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
1046
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek

    70 év 70 percben

    2023.08.16.0

    Liz Truss: Nem divatos már a kis állam eszméje

    2023.09.25.0

    Tudósok felfedezték az első ismert esetét egy kutya és egy róka kereszteződésének

    2023.09.25.0

    Ausztriában kormányt buktatna az ellenzék a 7,4 százalékos infláció miatt

    2023.09.25.0

    Az ukránok üzenetét vitte az ENSZ-be Novák Katalin

    2023.09.25.0
    Prev Next Showing 1 Of 1741
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
    • Könyvajánló
  • Kapcsolat
  • Támogatás
1046
1046
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
    • Könyvajánló
  • Kapcsolat
  • Támogatás
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
1046
  Gazdaság  Egy bíró kezében a Google és az általunk ismert internet jövője
GazdaságKözéletKülföld

Egy bíró kezében a Google és az általunk ismert internet jövője

szerkesztoszerkeszto—2023.09.18.0
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

„Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma még 2020 októberében perelte be a Google-t, amiért a vád szerint a cég a trösztellenes törvényeket megsértve ért el, illetve tart fenn mai napig a keresőmotorok között monopol helyzetet. A Google azzal érvel, hogy az ő termékük a legjobb a piacon, a per kapcsán pedig azzal vádolják az államot: a felhasználók helyett a Google vetélytársainak az érdekeit veszik figyelembe. Azonban az eljárást nemcsak a Google, hanem más techóriások is nagy figyelemmel követik, hiszen a per alapjaiban változtathatja meg az internet nagy részét birtokló cégek működését.

2023. szeptember 12-én, azaz ma kezdődik meg az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban az amerikai igazságügyi minisztérium és több állam Google ellen indított pere.

A pert még 2020 októberében Donald Trump legfőbb ügyésze, William Barr indította el, amiért az igazságügyi minisztérium szerint a Google trösztellenes törvényeket sértve vált monopóliummá a keresőmotor-piacon, többek között azzal, hogy több milliárd dollárt fizetett olyan nagy techcégeknek, mint az Apple vagy a Verizon telekommunikációs vállalat, hogy az általuk fejlesztett vagy forgalmazott készülékeken a Google legyen az első számú keresőmotor, ezzel nehezítve a piaci versenyben a Google jóval kisebb vetélytársainak helyzetét.

Ha a vád érvelését a bíróság elfogadja, a per nemcsak a Google-re lehet hatással, hanem akár az egész internetre, illetve más nagy, monopolhelyzetben lévő techvállalatokra: az Amazonra, az Apple-re, vagy akár a Facebook mellett az Instagramot és a WhatsApp-ot is tulajdonló Metára.

Az egykori Dávid, ami mára Góliát lett

Az, hogy a Google mára egy domináns platformmá vált, nem kérdés. Az alapvetően keresőmotorként elindult cég megkerülhetetlen szereplő lett az interneten: a legtöbb ember levelezéseit a Google anyacégéhez, az Alphabethez tartozó Gmailen folytatja, emellett ha valahova el akar jutni, az útvonalat a Google Mapsen keresztül tervezi meg, esetleg a Google Translate-tel fordítja le, ha valamilyen idegen nyelvű szöveget nem ért. Ha ki szeretne kapcsolódni, akkor a szintén céghez tartozó YouTube-on nézhet videókat. Sőt, az utóbbi időben a YouTube-on már filmeket, sporteseményeket is lehet streamelni, de még a zenei streamingszolgáltatói piacra is belépett a cég a YouTube Musickal.

Továbbá az is elképzelhető, hogy a felhasználó asztali számítógépen mindezt az Alphabet böngészőjével, a Google Chrome-on keresztül teszi, okostelefonon pedig szintén a cég által fejlesztett, nyílt forráskódú Android operációs rendszer segítségével, de elmentett adatait is a cég felhőszolgáltatásaiban tárolja.

Ráadásul az Alphabet nem kizárólag egy techvállalat: a Google Ads révén a világ legnagyobb reklámcége is egyben. A 2020-as beszámolója alapján a digitális reklámok által generált globális bevételek 29 százalékát ez a cég szerezte, és már több mint egy évtizede tölti be piacvezető pozícióját – az Alphabet teljes bevételének a 80 százalékát, közel 147 milliárd dollárt a reklámcége termelte.

Emiatt az amerikai politikai paletta jobb és baloldalán egyaránt felmerült, hogy a túl nagyra nőtt céget fel kéne darabolni. Ugyanakkor a mostani per alapvetően nem erről szól, azonban amennyiben az igazságügyi minisztériumnak sikerülne győznie az eljárás során, elképzelhető, hogy a későbbiekben akár erre is sor kerülhetne.

A mostani per alapkérdése alapvetően az, hogy a világ 90 százaléka miért kizárólag a Google keresőmotorját használja.

A Google azzal védekezik, hogy amiatt, mert az ő termékük a legjobb a keresőmotor-piacon – nem véletlen, hogy a guglizni még a magyar nyelvben is igévé vált –, míg az igazságügyi minisztérium azzal vádolja a Google-t, hogy ez leginkább annak köszönhető, hogy a versenytársait ellehetetlenítve, a piaci versenyt torzítva több milliárd dollárt fizet évente más cégeknek, hogy alapértelmezettként a Google keresője legyen beállítva a készülékeiken, platformjaikon. A Forbes számításai szerint

a techóriás csak az Apple-nek 15 milliárd dollárt fizethet évente, hogy a Safari internetes böngészőben a Google keresője legyen alapértelmezettként beállítva.

Ez az összeg a korábban asztali számítógépeket gyártó startupként induló cég éves bevételeinek kilenc százalékát (!) teheti ki, és az Apple nem az egyetlen ilyen cég. A vád szerint a gyártók mellett telekommunikációs vállalatoknak és forgalmazóknak is fizethetnek, hogy a Google-termékek legyenek gyárilag beállítva.

Hogy ez mennyire fontos a techóriásnak, az jól mutatja, mennyi bevételt termel az Alphabet a keresőmotorból: a már fentebb említett 147 milliárd dollárból 104 milliárd kizárólag a Google-keresésekből származik. Részben emiatt fordul elő, hogy ha valaki az interneten valamire rákeres, az első oldal tetején kizárólag a keresésben használt kulcsszavakhoz tartozó fizetett reklámok jelennek meg találatként.

ez nem kizárólag a keresőmotor-piacra lehet torzító hatással, hanem a találatok piacára is.

Jelentős piaci hátrányba kerülhet ugyanis az a cég, amit a Google algoritmusa a találati listán hátrébb sorol.

A Microsoftnak 25 éve már beletört a bicskája ebbe

Az igazságügyi minisztérium szerint a Google a fentebb említett több milliárd dolláros kifizetéseken keresztül biztosítja be piacvezető helyét, ami a tiszta verseny torzítása mellett hátráltatja az innovációt. Ráadásul lehetetlenné teszi, hogy más szereplők felvegyék a versenyt a techóriással, vagy egyáltalán belépjenek a piacra, hiszen nem minden vállalat engedheti meg magának, hogy évente több tízmilliárd dollárt fizessen ki ilyen célokra.

More stories

TRUMP ÉS ORBÁN: EGYÜTT A BÉKÉÉRT

2022.08.08.

Befellegzett a Chrome-nak? Minden eddiginél biztonságosabb böngésző érkezik

2023.07.17.

Megszűnnek a hírek a Facebookon és az Instagramon a kanadai felhasználóknál

2023.06.26.

Trump ártatlannak vallotta magát az összes vádpontban, és szabadon távozhatott

2023.08.09.

A per elindításáról szóló közleményben az igazságügyi minisztérium úgy fogalmaz, e gyakorlattal

[a Google] megteremti a monopolizáció folyamatos és önerősítő ciklusát.

A Google a piacvezetői szerepe kapcsán a termékének minőségével érvel, míg a trösztellenes törvények megszegése kapcsán azzal védekezik, hogy a felhasználók valódi alternatívák közül választhatnak, és az okostelefonokon is át lehet állítani az alapértelmezett keresőmotort. Azonban 25 évvel ezelőtt a Microsoft hasonlóan érvelt az ellenük indított trösztellenes perben, amit a bíró akkor nem fogadott el.

A Bill Gates által alapított céget 1998-ban amiatt perelték be, mert a Microsoft operációs rendszerén az Internet Explorer volt az alapértelmezett böngésző, amit ráadásul nem is lehetett letörölni. A Microsoft jogi csapata azzal védekezett, hogy ettől a felhasználóknak megvolt a lehetőségük más alternatívát választani, de mint kiderült, annak ellenére, hogy az elvi lehetőség fennállt, a viszonylag bonyolult telepítés miatt az emberek többsége nem tett így.

Egyébként paradox módon pont az 1998-as, Microsoftot elítélő döntés tette lehetővé például a Google felemelkedését,

ami az Internet Explorer ellenében fejlesztett böngészők kidolgozásában, például a Mozzila Firefoxban is részt vett, mielőtt el nem készítette a sajátját, a Google Chrome-ot.

Legjobb keresőmotor vagy mesterségesen kialakított monopolhelyzet?

A mostani vád szerint pedig a Google monopolhelyzete nem kizárólag más keresőmotorok elterjedését és az innovációt nehezíti, hanem a felhasználókat is negatívan érinti.

A már előbb említett reklámok miatt a felhasználók nem azt kapják, amit a keresőmotortól várnának, emellett az igazságügyi minisztérium valószínűleg azzal is érvelni fog, hogy a Google több évtizedes dominanciája miatt szolgáltatásának minősége időközben még romlott is.

Egyébként a keresőmotorok piacán, a Google közel 90 százalékos részesedése után a második versenytárs a Bing, mindössze 6,36 százalékos részesedéssel, amit a Yahoo 2,4 százalékkal követ a dobogó harmadik fokán, mint az az alábbi diagramon is látszik.

Source: StatCounter Global Stats – Search Engine Market Share

Azonban a Google nem így látja. Kent Walker, a cég globális ügyekért felelős elnöke a keresőmotor blogoldalán fejtette ki véleményét a perről. Ebben amellett érvelt, hogy az emberek nem amiatt használják a Google-t, mert rákényszerítik őket, hanem mert ezt szeretnék használni. Ezt azzal szemléltette, hogy a Microsoft által fejlesztett internetböngészőkön a Bing az alapértelmezett keresőmotor, és a leggyakrabban keresett szó a Google.

Szerinte a Google-nek egyébként számtalan versenytársa van, és nem kizárólag a Microsoft által fejlesztett Bing vagy a Yahoo – ráadásul kiemeli, a Microsoftnak meglenne a tőkéje, hogy felvegye a versenyt a Google-lel –, sokan például a TikTokon, a Redditen vagy az Instagramon kutatnak, míg termékek vásárlása esetén az Amazon oldalán keresgélnek.

Azt pedig, hogy gyártóknak és szolgáltatóknak miért fizetnek a Chrome vagy a Google alapértelmezettként való beállításáért, ahhoz hasonlította, mint mikor egy szupermarket pénzt kér a gyártótól, hogy a boltban jobb helyeken helyezzék el a termékeiket.

Emellett kijelentette, hogy a felhasználói élmény növelése érdekében évente több milliárd dollárt költenek kutatásra és fejlesztésre, és szerinte a jogi eljárás a riválisok, és nem a felhasználók szempontjait helyezi előtérbe.

Mi lesz veled, internet?

Annak ellenére, hogy a per idén szeptemberben kezdődik és kilenc hétig fog tartani, az ügyben eljáró bíró, Amit Mehta csak a következő év legeljén hozhat döntést az ügyben, ugyanakkor annak a Voxnak megszólaló szakértők szerint nagy hatása lehet.

Ha a Google veszít, akkor legszélsőségesebb esetben akár több apró cégre is bonthatják a jelenlegi birodalmat, az viszont biztos, hogy például eltiltanák attól a gyakorlattól, hogy pénzért cserébe az ő termékeik legyenek alapértelmezettek.

Emellett a Google veresége más techóriások, például az amerikai telefonpiacot leuraló Apple vagy az online vásárlást domináló Amazon elleni lehetséges eljárásoknak is precedensül szolgálna,

hiszen ezek a cégek az Alphabethez hasonlóan már régóta más szektorokban is érdekeltek.

Ha viszont az igazságügyi minisztérium veszít, az azt jelenti, hogy a Google teljesen jogszerűen végezheti továbbra is eddigi tevékenységét, hagyni kell, hogy úgy működjön, ahogy mindig is. Ez ugyanakkor azzal is járhat, hogy a politikusok úgy értékelik: a korábbi, nem digitális gazdaságra épülő trösztellenes törvények elavultak, ezért azokon módosítani szeretnének. Erre a lehetőségre hívja fel a figyelmet William Kovacic, a trösztellenességet vizsgáló Szövetségi Kereskedelmi Bizottság korábbi elnöke.”

Címlap fotó: Larry Page és Sergey Brin 2008. szeptember 23-án© Fotó James Leynse / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

GooglekeresőmotoroktechvállalatTrump
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

szerkeszto

Búvárkodó táborlakók
„Az atlétikai vb sikeréért kockáztatnunk is kellett!”
Related posts
  • Related posts
  • More from author
Életmód

Liz Truss: Nem divatos már a kis állam eszméje

2023.09.25.0
Életmód

Tudósok felfedezték az első ismert esetét egy kutya és egy róka kereszteződésének

2023.09.25.0
Életmód

Ausztriában kormányt buktatna az ellenzék a 7,4 százalékos infláció miatt

2023.09.25.0
Load more
Read also
video
Belföld

70 év 70 percben

2023.08.16.0
Életmód

Liz Truss: Nem divatos már a kis állam eszméje

2023.09.25.0
Életmód

Tudósok felfedezték az első ismert esetét egy kutya és egy róka kereszteződésének

2023.09.25.0
Életmód

Ausztriában kormányt buktatna az ellenzék a 7,4 százalékos infláció miatt

2023.09.25.0
Életmód

Az ukránok üzenetét vitte az ENSZ-be Novák Katalin

2023.09.25.0
Mi-Ti

A határ védelmére Határőrség kell!

2023.09.25.0
Mi-Ti

MÁV: a rossz döntések levét az emberek isszák meg

2023.09.25.0
Load more
Belföld

70 év 70 percben

2023.08.16.0
Közélet

Megfenyegették, menekülnie kell Londonból egy független iráni tévének

2023.02.21.0
Belföld

Szórakozóhelyen keveredett konfliktusba Gáspár Laci

2022.09.06.0
Gazdaság

Kazahsztán dobhat mentőövet az Európai Uniónak

2022.07.05.0
Közélet

Béketervet és tűzszünetet sürget Kína az orosz-ukrán háború első évfordulóján

2023.02.28.0
Külföld

Kiolvasztják a kutatók az eddig eredeti állapotában őrzött tussenhauseni Jégherceget

2022.07.04.0
Mi-Ti

Nem kérünk az amerikai nagykövetből!

2023.04.17.0
Belföld

Videón a gödöllői motoros életveszélyes manővere

2023.07.19.0
Közélet

Toroczkai László utódját keresik

2022.08.03.0
Mi-Ti

Németország háborút akar a mi számlánkra

2023.09.13.0
Közélet

A hidrogén az aranygáz, amiből rengeteget rejthet a Föld

2023.03.13.0

    # TRENDING

    MagyarországOroszországUkrajnaNATOháborúUSAKínaThürmer GyulaEUMunkáspártOrbán ViktorBelaruszVlagyimir PutyinBalatonPécsSzijjártó PéterZelenszkijNémetországJoe BidenLengyelország
    © 2022 Kovács István
    • Impresszum
    • Kapcsolat
    • Támogatás
    • Adatvédelem

    A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

    A sütikre vonatkozó irányelvről itt olvashat

    GDPR logo
    1046.hu  GDPR Cookie Compliance
    Adatvédelmi áttekintés

    Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Részletes adatvédelmi tájékoztató elolvasásához kattintson ide

    Feltétlenül szükséges sütik

    A szükséges sütik nélkülözhetetlenek a webhely megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak azokat a sütiket tartalmazza, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes információt. A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.

    Teljesítményt biztosító sütik

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Kiegészítő sütik

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    COOKIEK (sütik) KEZELÉSE

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    Böngésző beállítása

    Böngészőben lehetőség van a sütik beállításait megváltoztatni, kezelni. A legtöbb böngészőnél alapbeállítás, hogy a sütiket automatikusan elfogadja, de ez később módosítható.

    Az alábbi linkeken segítséget talál a sütik beállításához:

    • Google Chrome (https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu)
    • Firefox (https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami?redirectlocale=hu&redirectslug=S%C3%BCtik+kezel%C3%A9se)
    • Microsoft Internet Explorer (https://support.microsoft.com/hu-hu/search?query=cookiek)

    Habár a sütiket le is tilthatja vagy korlátozhatja, kérjük, megfontoltan járjon el ezzel kapcsolatban, hiszen weboldal problémamentes működéséhez elengedhetetlen a sütik használata, így azok tiltása hatással lehet a weboldal használhatóságára, bizonyos funkciók működésére.

    Az adatkezelés célja: Az informatikai rendszer technikai fejlesztése, a szolgáltatás működésének ellenőrzése és statisztika készítése. Visszaélések esetén a látogatók internet szolgáltatójával és a hatóságokkal együttműködve az adatok felhasználhatók a visszaélések forrásának megállapítására is.

    Az adatkezelés jogalapja: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtásának feltétele.