Belgrádban ma egy mini-Putyin az elnök, aki a mini-Prigozsinjával háborút akar kirobbantani

Kövess és lájkolj minket:

„Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Koszovó és Szerbia között, miután a múlt héten harminc szerb fegyveres és koszovói rendőrök között tűzharc alakult ki az észak-koszovói Banjska településen. A felek egymást hibáztatják az esetért, emellett azzal vádolják egymást, ők felelősek a helyzet eszkalációjáért. Albin Kurti szerint Alekszandar Vucsics háborút akar a két ország között, akit az egykori véres diktátorhoz, Szlobodan Milosevicshez hasonlított.

Interjút adott az Al Jazeera balkáni szerkesztőségének Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke. A kormányfő az után szólalt meg, hogy múlt héten harminc szerb fegyveres tüzet nyitott az észak-koszovói Banjska (Banjskë) településen a koszovói rendőrökre, ami egy rendőr mellett három támadó halálát is okozta.

A támadás után – amelynek célpontja a banjskai szerb ortodox kolostor lett volna, azonban a rendőrök közbeléptek – a koszovói szerb párt, a Szerb Lista alelnöke, Milan Radoicsics ügyvédjén keresztül közölte, hogy „szabadságharcosként” személyesen ő tett meg minden logisztikai előkészületet a támadáshoz, és mindezt azért tette, hogy a Kurti vezette rezsim „terrorjával szemben” fellépjenek.

Kis Putyin és Kis Prigozsin?

Az ügyvédjén keresztül ugyanakkor leszögezte, a szerb vezetésnek, így a kritikusai szerint autoriter rendszert kiépítő Alekszandar Vucsics elnöknek semmi köze az incidenshez – arra azonban nem tért ki, hogy a drága fegyverekhez és felszerelésekhez hogyan jutottak hozzá a szerb fegyveresek.

Ugyanakkor Kurti nem így látja az esetet:

Ezt a kormányfő arra alapozza, hogy a Koszovóban működő szerb kisebbségi párt alelnöke többször is találkozott Belgrádban a szerb elnökkel, és szerinte Szerbiából kapott katonai felszereléseket, de állítása szerint politikai utasítást is.

Egyáltalán nem kétlem, hogy Radoicsics csak egy végrehajtó. Aki megtervezte és elrendelte ezt a hazánk elleni terror- és bűnözői támadást, hogy ezzel sértse területi integritásunkat, a nemzet- és állambiztonságunkat, az nem más, mint Vucsics

– fogalmazta meg vádjait Kurti, aki hozzátette, szerinte a szerbek célja, hogy Koszovót az 1990-es évekbeli délszláv háborúhoz hasonló állapotba rángassák vissza. Emellett a jelenlegi szerb elnököt a népirtással megvádolt egykori jugoszláv diktátorhoz, Szlobodan Milosevicshez, míg a Szerb Lista alelnökét a háborús bűnös, Arkan kapitány becenevű Zseljko Razsnatovicshoz hasonlította.

míg a két ország közötti konfliktusban országát Ukrajnához, Szerbiát pedig Oroszországhoz hasonlította – Oroszország kapcsán azt is megpedzegette, hogy orosz szál is lehet a háttérben, amit a két ország közötti jó kapcsolatra alapoz. (Vucsics egyébként Koszovót vádolja azzal, hogy egy NATO elleni háborúba akarja belesodorni Szerbiát.)

Szereti a háborút, háborút akar, mert Koszovóból egy Republika Srpskát akar csinálni

– fogalmazott Kurti, majd gondolatát azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinát alkotó, szerbek vezette entitás egy háború és egy népirtás következtében jött létre – szerinte a szerbek most ezt ismételnék meg Koszovóban. Igaz, ezt az interjúban semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá.

A koszovói miniszterelnök emellett az Európai Unió és a nyugati országok vezetőihez szólva arra szólította fel őket, hogy szankcionálják Szerbiát az esetért. Mint fogalmazott,

ezek az autokraták, ha az ember nagylelkű velük szemben, azt fogják hinni, hogy félnek tőle, vagy gyengék. Ezért kell a nemzetközi közösségnek, az európai közösségnek, a NATO-nak, az USA-nak és az Egyesült Királyságnak megmutatnia és bebizonyítania Belgrádnak, hogy a 90-es évekhez való visszatérését nem engedik.

Ment a hadsereg a határra

Kurti szerint a támadás célja az volt, hogy a szerb ortodox templom megtámadásával arra kényszerítsék a koszovói rendőröket, hogy lépjenek be az épületbe, majd az erről készült képekkel a szerbek bizonyítsák, hogy Észak-Koszovóban – ahol többségében szerbek élnek, miközben az egész országban 93 százalékban albánok vannak többségben – az albán vezetés nem tartja tiszteletben a lakosság 7 százalékát kitevő szerb kisebbség kultúráját, és elnyomják őket.

Ezzel ellentétesen az akció megszervezését magára vállaló Szerb Lista alelnöke, Radoicsics azzal magyarázta az eseményeket, hogy Koszovóban elnyomják a szerbeket, és szabadságharcosként ő kiállt a szerbek védelme mellett.

Az eset óta a szerb hadsereg ismét felvonult a szerb–koszovói határra, ami miatt a Fehér Ház közleményben szólította fel Szerbiát, hogy vonják vissza a csapataikat, hogy ezzel deeszkalálják a helyzetet, de a NATO parancsnoksága alá tartozó, Koszovó biztonságáért felelős KFOR is bejelentette, növeli a békefenntartóinak számát. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Vucsiccsal, hogy a támadásért felelős, majd Szerbiába átmenekülő támadókat vonják felelősségre.

Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója az Indexnek elmondta, hogy a koszovói Szerb Lista ugyan Vucsics parancsaira cselekszik, ugyanakkor a mostani esetnél kizárható, hogy azt a szerb elnök szerette volna, ahogy a háborút is valószínűtlennek tartja.

Vucsics nem akar háborút, viszont érdeke az instabil helyzet és a status quo fenntartása Észak-Koszovóban. Vucsicsnak nagyon jó az politikailag, ha a koszovói helyzet nem rendeződik

– fogalmazott Németh, majd kifejtette, Szerbiának katonailag, gazdaságilag és politikailag sem érné meg egy háború. „Koszovó biztonságáért ilyen esetben a KFOR, azaz a NATO felel, ha egy háború lenne, akkor a szerb alakulatokkal szemben a NATO sorakozna fel” – emlékeztett rá a Balkán-szakértő, aki hozzátette, egy háború mindkét ország nemzetközi elszigetelődésével járna, így abban Koszovó sem érdekelt, ráadásul azt egyik ország lakossága sem támogatná.

Annak ellenére, hogy a támadásra a szerb nacionalisták felkészültek – azaz valami céljuk lehetett –, az ambivalens módon épp Kurtinak és a Koszovónak jön kapóra,

Emiatt is látja úgy Németh, hogy a múltheti lövöldözés körül jelenleg sokkal több a kérdés, mint a válasz, hiszen ha az valóban Szerbia által előre eltervezett akció lett volna, akkor nem volt jól megszervezve. Így szerinte az eset magát Vucsicsot is meglepetésként érhette.

Az Észak-Koszovóban működő szerb paramilitáris alakulatok már készülhettek valamire, hiszen rengeteg mennyiségű lőszert és fegyvert találtak náluk a hatóságok, de az, hogy pont múlt hét vasárnap történjen valami, az a véletlen műve lehetett. Elképzelhető, hogy lebuktak, és akkor már nem volt visszaút

– véli az MKI kutatója, aki megjegyezte, hogy az események ennél rosszabbul is alakulhattak volna, ha például a koszovói rendőrök a kolostorba behatolnak és a fegyveres támadókon kívül a kolostorban tartózkodó ártatlan szerb civilekkel szemben is felléptek volna.

Németh úgy látja, Kurti kijelentéseit – a háborús fenyegetettség, a 90-es évekre való utalás, a koszovói helyzet az ukrajnai háborúval való párhuzamba állítása – nem a koszovói állampolgároknak és a szerbeknek, hanem elsősorban az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak címezte: a miniszterelnök ezekkel az analógiákkal próbálja emlékeztetni a nyugati országokat a helyzet súlyosságára, emellett próbálja aláásni Szerbia hitelességét és azt az eddigi nézetet, miszerint a Balkán stabilizátora Szerbia lenne.

Sorsfordító kapcsolatok

A két ország kapcsolata egyáltalán nem rózsás. Koszovó még 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, miközben a szerb alkotmány a mai napig Koszovó és Metohija néven a Szerb Köztársaság részének tartja a vitatott hovatartozású országot, emiatt Koszovó nemzetközi elfogadása vitatott: a 193 ENSZ-tagállam közül 102 tartja de jure is független, szuverén államnak – köztük Magyarország is –, míg 91 tagállam vitatja a létezését.

Azonban a két ország közötti konfliktus a 2008-hoz képest régebbre nyúlik vissza. A 90-es években a délszláv háború, majd 1998-ban a koszovói háborúban is többször próbálta a többségében albánok lakta Koszovó elnyerni a függetlenségét, miközben az akkori Jugoszláviát irányító Milosevics válaszul többek között népirtással próbálta egyben tartani az országot.

Koszovó 2008-as egyoldalúan deklarált függetlenségével azonban új konfliktus alakult ki a két ország között, ami azóta is kisebb határmenti atrocitásokkal jár együtt. A két ország közötti kapcsolatok elsimításáért mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok – hol közösen, hol külön – próbálja egy asztalhoz ültetni a két ország vezetőit, eddig sikertelenül.

Ezzel Prisztina kis mértékben ugyan, de saját javára fordíthatja a dialógus menetét, ugyanakkor mint arra emlékeztetett, a dialógus már évek óta nem a felek közötti kapcsolatok normalizálását, hanem az aktuális válsághelyzetek deeszkalálását célozzák.

Azonban mindezek ellenére a Balkán-szakértő nem vár áttörést az elkövetkezendő hónapokban ezeken a tárgyalásokon: politikailag valamennyire mindkét fél számára megfelel a jelenlegi status quo, emellett jövő évi szerb, európai parlamenti és amerikai választások miatt a feleknek nem lesz idejük és erőforrásuk a kérdéssel foglalkozni.

Ha az elkövetkezendő hetekben nem történik valamilyen előrelépés a deeszkalációs folyamatokban, akkor 2024 változatlan lesz és sajnos hasonló cselekményekre számítani kell

– összegezte gondolatait Németh Ferenc, aki szerint érdemes lesz figyelni, hogy az eseményekre a nyugati országok, illetve a szerb vezetés hogyan reagál: szankcionálják-e Szerbiát, illetve Vučić mit tesz majd a Szerb Listával és annak a mostani eset szervezését felvállaló alelnökével, mivel a lövöldözés sem a szerb elnökre, sem pedig a koszovói szerb pártra nem vet jó fényt. „

Címlap fotó: Rendőrök járőröznek a banjskai lövöldözés után 2023. szeptember 25-én© Fotó Ognen Teofilovski / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kövess és lájkolj minket:

About the Author

szerkeszto

Administrator

Visit Website View All Posts