Kós Zoltán 
Bemutatjuk a Panzerhaubitze 2000-es típusú önjáró löveget
„Ötvenöt tonna súly, nyolc méteres hosszúság és 155 milliméteres űrméretű lövegcső: íme három impozáns tulajdonság, ami a Panzerhaubitze 2000 (PzH) típusú önjáró löveget jellemzi. Ahhoz azonban, hogy nagy távolságba – akár ötvenhat kilométerre – is pontosan tudjon lőni, még számtalan kiemelkedő haditechnikai tulajdonsággal kell rendelkeznie.
Lássuk először a szikár tényeket: a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) konzorcium gyártotta önjáró löveg napjaink egyik leghatékonyabb tüzérségi eszköze. Korszerű berendezéseinek és magas fokú automatizáltságának köszönhetően kiválóak a tűzgyorsasági; csőhosszának köszönhetően pedig pontossági paraméterei. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy öndiagnosztizálásából fakadóan könnyebben megtalálható a hibák forrása.
Lenyűgöző paraméterek
Alulról felfelé haladva az alváz hegesztett acéllemezekből áll. Biztonsági szempontok miatt a jármű elejében helyezték el az erőátviteli egységet, valamint a meghajtó csillagkerekeket, a tornyot pedig az alváz hátsó részébe. A lőszereket a kocsitest hátsó részében található ajtókon keresztül málházzák, illetve ez az ajtó életveszélyes helyzet esetén lehetővé teszi, hogy kezelőszemélyzet gyorsan elhagyja a járművet. Az alváz egyes részeihez hasonlóan a torziós felfüggesztésű futómű lengéscsillapítóit, a hidraulikus ütközőket (amortizátorok) és a 2×7 darab futógörgőt, valamint a hajtásláncot szintén a Leopard- harckocsi-családból vették át a tervezők. Mint látjuk, mint terepen, mind kemény burkolaton adott a kiváló menetteljesítmény. Ezért elsődlegesen a négyütemű, 763 kW (986 LE) teljesítményű, nyolchengeres dízelmotor a felelős, amihez négysebességes Renk HSWL 284 C típusú sebességváltó van kapcsolva. A PzH 2000-es csúcssebessége országúton 60 kilométer/óra, terepen 45 kilométer/óra. Hatótávolsága eléri a 420 kilométert, üzemanyagfogyasztása 240 liter/100 kilométer.
A páncélzat hagyományos hegesztett acélpáncél, viszont mivel modulrendszerű, a feladatnak megfelelően rugalmasan bővíthető. Természetesen az alap elrendezés is védelmet nyújt a 7,62 milliméteres géppuskalövedék és 800 méternél messzebbről kilőtt 14,5 milliméteres páncéltörő lövedékek és 10 méteres körzeten túl becsapódó tüzérségi lövedékek ellen (155 milliméter űrméretig). Az általános páncélzat megakadályozza a neutronsugárzás áthatolását is, és – szinte már természetes – hogy a harcjárművet teljes atom-biológiai-vegyi (ABV) védelemmel látták el. További extra képesség, hogy az alap páncélzatra úgynevezett reaktív páncélzat is szerelhető.
A négyszögletű torony tetején két búvónyílást alakítottak ki: a bal oldali elöl, a jobb oldali hátul található. Előbbire szerelhető fel a 7,62 mm-es géppuska, amely légi- és földi célok ellen egyaránt alkalmazható. A torony két oldalán négy-négy ködgránátvető található. A cső fölé pedig egy kezdősebesség mérő lokátort helyeztek el.
A jármű elsődleges fegyverzete egy 8.06 méter hosszú, huzagolt csövű; belül keménykrómozott, 155 milliméter űrméretű, 52-es űrmérethosszú (L/52) tarackágyú. (A cső belsejét a kisebb súrlódási ellenállás és csőkopás, valamint a hosszabb élettartam elérése miatt krómozzák.) Élettartama a fentiek miatt 2000 lövésre tehető. A töltényűr térfogata 23 liter. A cső menethelyzetben az alvázhoz rögzíthető.
A PzH 2000 pneumatikus rendszerű, önműködő (automata) töltőrendszerrel rendelkezik. A tűzhelyzetnek megfelelő lövedék és töltet kiválasztását számítógépek vezérlik a töltőkezelők utasításaira, a töltés automatizált a cső bármely oldal- és magasságszöge esetén. A töltőszalag elektromos meghajtású, amely kizárja a kezelőszemélyzet sérülését éghető folyadékok (hidraulikaolaj) hiányából adódóan. Rendszerhiba esetén megoldott a kézi töltés is.
A PzH tűzgyorsasága szintén lenyűgöző: önműködő töltés esetén 3 lövés/10 másodperc, illetve 8-9 lövés/60 másodperc, 20 lövés/2,5 perc, 60 lövés/20 perc, 120 lövés/óra. Kevesebb, mint két perc kell ahhoz, hogy egy menetben levő jármű a megkapott tűzfeladathoz kiválassza a megfelelő lövedéket, rövid megállásból végrehajtsa az irányzást, leadja a 8-9 lövésből álló tűzcsapást, majd tovább folytassa a menetet. A löveg hatásos lőtávolsága hagyományos lövedékkel 30 kilométer, úgynevezett rakétapóthajtású lövedékkel 56 kilométer. Közvetlen irányzással páncélozott célokat 2000 méterig képes leküzdeni.
Generációs ugrás
Hazai vizekre evezve megállapíthatjuk, hogy a D-20-as vontatott ágyútarackokhoz képest a német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveg igazi generációs ugrás. Hogy ennek okát pontosan megértsük, világítsunk rá arra, hogy a tábori tüzérség – és ehhez kapcsolódóan a tüzérségi tűztámogatás – három elemből álló rendszer, ahol mindegyik komponensnek nélkülözhetetlen szerepe van. A felderítés feladata, hogy vizuális vagy más módszerekkel felderítse a célokat és meghatározza azok pontos helyzetét. Ezt az információt egy vezetési pontra kell eljuttatni, majd innen érkeznek a megfelelő adatok a lövő alegységhez, mely ezek alapján hajtja végre a kijelölt célok pusztítását. Ahhoz, hogy a PzH 2000-esek képességeit ki lehessen használni, ahhoz először is a felderítési adatokat az eddig megszokotthoz képest sokkal nagyobb távolságból kell eljuttatni a vezetési ponthoz; ráadásul a közelmúlt fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján mindezt nagyon gyorsan kell megtenni. Így a korábban használt analóg módszerek, a hagyományos rádiókommunikáció már nem felelnek meg a modern kor katonai kihívásainak: technikai felderítő képesség és digitális tűzvezető rendszer áll az új lövegek szolgálatában.
A technikai felderítő eszközök megjelenése egyben azt is jelenti, hogy az optikai felderítés – ahol a figyelőpont vagy az a felderítő alegység, vizuális megfigyeléssel deríti fel a célokat – csak az egyik módszer lesz. A hagyományos értelemben vett optikai felderítés hatékonyságát természetesen a köd, az eső, az éjszaka nagy mértékben befolyásolhatják. A beszerzések során olyan rádiólokációs felderítő eszközöket vásárolt meg a Magyar Honvédség, melyek vizuálisan nem megfigyelhető célokat is képes felderíteni és azonosítani. Az új rendszer másik fontos képessége a tűzeszköz felderítés lesz: olyan radarok is érkeztek – érkeznek, amelyek a kilőtt tüzérségi lövedékek röppályáját elemezve képesek lesznek meghatározni, hogy honnan lőtték ki azokat. Így a digitális tűzvezető rendszer segítségével a tűzeszközfelderítő lokátor felderítési adatai alapján a szemben álló fél tüzérségi eszközeit a saját PzH 2000-esekkel nagyon gyors reagáló képességgel lehet majd pusztítani. Emellett az új tüzérségi radarok egyfajta riasztórendszerként is funkcionálnak majd: a röppálya kiszámítása alapján képesek lesznek figyelmeztetni a veszélyeztetett területen lévő alegységeket a közelgő ellenséges tüzérségi tűzcsapásra.
A korábban már megemlített időjárási viszonyok nem csak a láthatóságot és ezzel a felderítést befolyásolják. A kilőtt lövedék repülését a célba csapódásig számos hatás érheti, mint például a szél sebessége és iránya, a légnyomásváltozás, vagy a hőmérséklet. Ezen hatások eltéríthetik a lövedéket a röppályán. Az eltérés okozta hibák kiküszöbölésére az MH Klapka György 1. Páncélosdandár, vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálya rendelkezik a megfelelő meteorológiai állomással, amely ballonok segítségével lesz képes megállapítani mindazon adatokat, amelyek figyelembevételével növelhetik a hatástűz pontosságát.
Mint említettük, a gyorsaság alapja az informatika: a tüzérosztály digitalizációjának alapját egy saját tűzvezető rendszer, a lövegeket is gyártó Krauss-Maffei Wegmann (KMW) cégtől érkezett iC2 Artillery névre hallgat. Ez egy tűzvezető és egy korlátozott képességű harcvezető-rendszer, így a tüzérosztály önállóan végre tudja hajtani a tűz- és a harc vezetését is.
A PzH 2000-es hungarikuma többek között az a két, kívül elhelyezett tárolóláda, ami csak a magyar lövegeken jelenik meg.
A gyakorlótéren is bizonyított
Az új önjáró tüzérségi eszközök a közelmúltban a Bakonyban többször is éleslövészeten bizonyították képességeiket – noha hazánk gyakorló- és lőtereinek mérete, és elhelyezkedése „csak” tíz kilométeres lőtávokon engedi kibontakozni a Panzerhaubitzék képességeit. A magas fokú pontosság és hatótáv mellé pedig társul a sebesség is, ami nem csak az egymás után leadható lövésekben, de a lánctalpasok mobilitásában is megmutatkozik. Laikus szemmel jól begyakorolt, rutinszerű mozzanatok egész sorát vonultatták fel a tüzérosztály katonái azzal, ahogy immáron üteg szinten, nyolc eszköz összehangolt irányítása mellett törtek előre a kijelölt tüzelőállásba, bemérték a célterületet, gyors egymásutánban tüzeltek, majd a következő pillanatban már el is tűntek a fák takarása mögött.
Tovább árnyalva e megállapítást, a tüzérek elmondták, hogy bár már ez is szép tempó, valójában a cél az, hogy elérjék azt a szintet, amikor már – mint korábban írtuk – 60 másodperc leforgása alatt akár 12 lövést is elvégeznek és az utolsó „malac”, azaz töltet útnak indítását követő harmincadik másodpercben már útnak is indulnak a következő tüzelőállás, vagy épp a készenléti hely irányába.
Akárhogy is, a kezdet büszkeségre és bizakodásra ad okot és az eddig elért eredmények jól bizonyítják, hogy a haditechnikai eszközök valóban akkor remekelnek igazán, ha jól felkészült, elhivatott szakemberek keze alatt működhetnek.
Ugyancsak a PzH-val kapcsolatos érdekesség, hogy kiképzést a Panzerhaubitze 2000 DTT (Driver Trainer Tank) nevű vezetéstechnikai kiképzési eszköz segíti. A különleges jármű egy PzH 2000 alvázból és egy vezető kiképző kabinból áll. A lövegtorony helyén kialakított kabinban foglal helyet a vezetéstechnikai kiképző, illetve két további személy. Az alváz teljes mértékben azonos a PzH 2000 önjáró lövegével, a minimális különbséget csak a kezelőszervek dualitása jelenti, amelynek köszönhetően az instruktor bármikor át tudja venni a jármű irányítását. Az eszköznek köszönhetően a kiképzendő harcjárművezetők közel valós körülmények között készülhetnek fel a PzH 2000 önjáró lövegek vezetésére.”
Fotó: archív felvételek
Eredeti írás:
About the Author
