„Számíthatnak a honvédség nagy családjára!”

Gion Gábor kiemelte: Debrecen patinás katonaváros, amely nemcsak múltbéli hagyományokkal, hanem előremutató jelennel is büszkélkedhet. „Itt szolgálnak az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár, valamint az MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred katonái, illetve a város ad otthont a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumnak. Debrecen méltán büszke lehet katonáira, az aktívakra és a nyugállományúakra, ahogyan mi is azok vagyunk önökre” – szögezte le, hozzátéve: Magyarország kormányának Idősügyi Nemzeti Stratégiájához hasonlóan a Magyar Honvédség Idősügyi Stratégiája is célul tűzte ki, hogy minél szélesebb körben gondoskodhassanak a nyugállományúakról. Utóbbi stratégia a 2018-2027 közötti időszakra hivatott meghatározni a támogatások irányát.

Az államtitkár rámutatott arra is, hogy összegezték az idén félidős stratégia eddigi tapasztalatait és azoknak megfelelően módosítják, illetve bővítik a célkitűzéseket. Az eddig elért eredmények közül kiemelte az egészségmegőrző senior programot és annak bővített változatát, amelyek egészségügyi szűrővizsgálatokat és egyéni életmód-tanácsadást biztosítanak az idősek számára. Szólt a digitális biztonság fontosságának jegyében elindított, a tudásbázist biztosító tájékoztatók, felkészítések lehetőségéről is, amelyeket – igény esetén – az MH Kiberműveleti Parancsnokság szakemberei biztosítanak. Kitért a honvédségi nyugdíjasokat megillető vásárlási kedvezményekre is, amelyeknek nemcsak száma, de mértéke is folyamatosan növekszik, bővül. Gion Gábor hozzátette: a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítvány idén 189, nehéz helyzetben lévő nyugállományú katonát és nyugdíjast támogatott, mintegy 12 millió forint összegben.

„Jól felszerelt, kiképzett, ütőképes, létszámában is komoly elrettentő erőt felmutatni képes haderőre van szükségünk” – szögezte le Gion Gábor, hozzátéve: ahhoz azonban, hogy a Magyar Honvédség a térség egyik meghatározó haderejévé váljon, amely képes szavatolni Magyarország és a magyar emberek biztonságát, szükség van szerződéses és tartalékos katonákra. Rámutatott arra is, hogy a honvédelem ügye nem csak a kormány és a Magyar Honvédség ügye, elengedhetetlen az egyéni és a társadalmi felelősségvállalás is. A nyugati társadalmakra jellemző negatív tendencia kapcsán, miszerint mellőzik az idősebb generációkat, Gion Gábor úgy fogalmazott, hogy az érintett korosztályokban hatalmas szellemi, fizikai és mentális potenciál rejlik. Éppen ezért „mi fontosnak tartjuk, hogy profitáljunk az önök tudásából és tapasztalatából. Önök kiváló segítőink lehetnek, hiszen honvédségi múltjukkal, példájukkal hitelesen ösztönözhetik a fiatalokat. Ezért azt kérem önöktől, hogy támogassák a kormányzat, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség erőfeszítését!” – tette hozzá.

Zárásul az államtitkár hangsúlyozta: „önök honvédségi pályafutásuk elején esküt tettek, amely egy egész életre szól, ezért természetes, hogy egész életükben érezniük kell a Magyar Honvédség segítő gondoskodását. Aktív éveik után is számíthatnak a honvédség nagy családjára!”

Dr. Böröndi Gábor vezérezredes tájékoztatójának elején felidézte a leépítésekkel és megszorításokkal teli múltat, majd a Magyar Honvédség jelenéről és jövőjéről beszélt. Kijelentette: a 2016-2018 között elindított haderőfejlesztés – amelynek a legfontosabb célja a magyar emberek biztonságának garantálása a NATO szövetségi keretein belül – arra a tudásra, tapasztalatra támaszkodik, amit a nyugállományúak tanítottak a ma szolgálóknak. „Ne felejtsük el, hogy önöktől rengeteget tanult a rendszer. Amit ma teszünk, az önök munkájának az eredménye is” – jelentette ki. A Honvéd Vezérkar főnöke azt is hozzáfűzte, hogy erre a tudásra a jövőben is támaszkodni kívánnak annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség továbbra is jó irányba haladjon.

A Honvéd Vezérkar főnöke hangsúlyozta: a jelenleg is folyamatban lévő átalakítások, fejlesztések és modernizációs törekvések közepette az egyik legfontosabb és legnagyobb kihívás a szemléletváltás, amit részben az új haditechnikai eszközök, részben pedig a megváltozott biztonsági környezet követel meg a katonáktól. „Milyen lesz a jövő hadereje? Felkészített, kiképzett katonákból áll, akik elkötelezettek, képesek az új technikát kiválóan működtetni, fel tudják használni a benne rejlő lehetőséget. Hosszú út előtt állunk, de az első lépések megtörténtek” – fogalmazott dr. Böröndi Gábor vezérezredes. Ennek jó példája a nemrég végrehajtott Adaptive Hussars 2023 gyakorlat, amelynek keretében sikeresen vizsgázott mind a Magyar Honvédség, mind a védelmi igazgatás. „Egy háborús konfliktust mindig a társadalom, illetve a kormányzat együttes erőfeszítés eredményeképpen lehet sikeresen megvívni” – szögezte le a Honvéd Vezérkar főnöke.

Dr. Böröndi Gábor vezérezredes részletesen bemutatta azt a folyamatot, aminek részeként a Magyar Honvédség olyan új, modern haditechnikai eszközökkel bővült, mint az Airbus H145M és H225M helikopterek, a napokban beérkezett és a közeljövőben is érkező Leopard 2A7HU harckocsik, a jövőben hazai gyártással is büszkélkedő Gidrán és Hiúz páncélozott harcjárművek, illetve a hazánk légvédelmi képességeit a XXI. századba repítő NASAMS légvédelmi rakétarendszer.

A kérdésre, miszerint miért van szükség ilyen mértékű fejlesztésekre, a Honvéd Vezérkar főnöke azt felelte: a legfontosabb cél az, hogy Magyarország száz és ezer év múlva is Magyarország legyen, önálló kultúrával, történelemmel, nyelvvel és itt, a Kárpát-medencében. „Ez a felelősségünk és ezért dolgozunk. Ez a hadseregépítés a gyermekeinknek és az unokáinknak szól, hogy biztonságban tudjanak felnőni, biztonságban tudják élni a mindennapi életüket” – szögezte le, rámutatva arra, hogy korábban nem látott biztonsági kihívásoknak kell ma megfelelni. Ilyenkor két dolgot tehet a társadalom. Vagy hagyja a hadsereg felkészítését, mondván, hogy az túl drága. Vagy pedig feláll és épít egy olyan haderőt, amely képes hitelesen elrettenteni a Magyarországgal szemben esetlegesen ellenséges érzelmeket táplálókat. „Mi az utóbbi utat választottuk. És ehhez szükség van az önök tudására, az önök ismeretére és az önök támogatására” – húzta alá a vezérezredes, utalva arra, hogy nemcsak az új haditechnikai eszközök és a modern felkészítés miatt lesz egyre több fiatalból katona. Szükség van arra is, hogy a szülők, nagyszülők is úgy véljék: jó ma katonának lenni. Éppen ezért a nyugállományúaknak kiemelt szerep jut a fiatalabb generációk véleményének formálásában.

Böröndi vezérezredes tájékoztatójában érintette a védelmi ipari fejlesztéseket is, illetve azt is, hogy a Magyar Honvédség milyen ellátási lehetőségekben gondolkodik a mintegy 27 ezer fős gondoskodási kör életkörülményeinek javítása érdekében. Mások mellett megemlítette a jövőre induló buszjáratok, illetve indokolt esetben katonai szállás igénylésének lehetőségeit is, amelyek a Honvédkórház betegellátását igénylők el- és hazajutását segítenék. Kijelentette azt is, hogy a jövőben is folytatódnak a mostanihoz hasonló, párbeszédre lehetőséget nyújtó tájékoztató fórumok, mert csak olyan döntéseket kívánnak meghozni az idős bajtársak kapcsán, amelyet ők maguk is támogatnak, igényelnek.

A Honvéd Vezérkar főnöke a fórumbeszélgetést megelőzően részt vett a debreceni Kossuth Lajos laktanyában rendezett adventi gyertyagyújtáson is, ahol a remény gyertyájának meggyújtása után arról beszélt az ünnepségen megjelenteknek, hogy időnként mindenkinek szüksége van a megállásra, hogy visszatekinthessen, értékelhesse az elmúlt időszakot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a 2023-as esztendő sem volt könnyű, a jövő sem kecsegtet a béke és a megnyugvás ígéretével. Ezért rendkívül fontos, hogy a katonák felkészülten, elhivatottan és tettre készen szolgálják Magyarországot és a magyar embereket.”

Fotó: Kertész László
Eredeti írás: Snoj Péter