szerkeszto 
„Az elmúlt évek legjelentősebb honvédelmi bejelentése várható a közeljövőben, miután Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelő beszédében azt mondta, a svéd NATO-csatlakozásról szóló vita a végéhez közeledik. Lapunk információi szerint az elmúlt hetekben intenzív tárgyalássorozat folyt a svéd és a magyar kormány között, és egy nagy volumenű katonai és hadiipari szerződés van születőben.
Nagy áttörés törént Orbán Viktor miniszterelnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kapcsolatában, ugyanis úgy tűnik, hosszas huzavona után lezárulhat Svédország NATO-csatlakozása, amely immár kizárólag Magyarországon múlik. A magyar kormányfő a szombati évértékelőjén beszélt arról, hogy már minden terv készen áll és minden ezzel kapcsolatos vita a lezárásához közeledik.
A svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk
– közölte a kormányfő, hozzátéve, a döntést már a parlament kezdeti ülésszakaszában ratifikálhatják, amely február 26-án veszi kezdetét.
Arról már korábban írtunk, hogy mi jelenthette az áttörést, az Index exkluzív információi szerint ugyanis az elmúlt hetekben hatalmas katonai és hadiipari megállapodás születhetett a két kormány között, méghozzá a legmagasabb, miniszterelnöki szinten, amelynek köszönhetően új eszközök érkezhetnek a Magyar Honvédséghez, és ez érintheti a Gripen vadászgépeket is.
A két kormányfő javuló kapcsolatát támaszthatja alá, ha Ulf Kristersson miniszterelnök Magyarországra látogat, és bár hivatalos információk erről még nincsenek, a magyarországi svéd nagykövetség már nagyon készül a kormányfő érkezésére, így a közeljövőben számítani lehet a látogatásra.
Az Egyesült Államokból viszont háromfős delegáció érkezett Budapestre vasárnap, hogy mások mellett a NATO-ról is tárgyaljanak, és bár sem a magyar kormány, sem a Fidesz tagjai nem fogadták őket, felszólították a magyar parlamentet, hogy minél előbb fogadják el Svédország NATO-csatlakozását.
Minden NATO-tagnak meg kellene értenie, hogy Putyin ellenségeskedésére a válasz a NATO megerősítése
– mondta a republikánus Thom Tills, míg a demokrata Chris Murphy, szerint nincs ok a késlekedésre, és nem is érti, milyen haszon jár Magyarországnak azért, hogy utolsóként fogadják el a svédek csatlakozását.
Már két éve elkotyogták…
Szalay-Bobrovniczky Kristóf már 2022 decemberében elárulta, hogy 2024-ben négy új Gripen érkezhet. A honvédelmi miniszter − Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárral − a The Bold Truth About Hungary című angol nyelvű podcastműsorában a Magyar Honvédség fejlesztéséről beszélt, és azt mondta, hogy a katonai fejlesztés új szakaszába léptünk, és ennek nagy része az orosz–ukrán háború tanulságaiból fakad.
Szerinte a fő cél az elrettentés, hogy Magyarország tudjon kellő erőt demonstrálni mind a fizikai képesség, mind az elszántság terén. A hadsereg engedélyezett létszáma 37 500 fő, ezt kell elérni, majd megduplázni az elkövetkező években. Majd bemutattak egy táblázatot, amely a katonai beszerzések fajtáit és mennyiségét szerepeltette. A legelső tételben a Gripen vadászgépek voltak feltüntetve.
Eszerint a már meglévő 14 Gripen mellé 2024-ben még négy érkezne. A témában a Világgazdaság megkereste a honvédelmi tárcát, hogy a beszerzés mennyire tény és mennyire vágyálom: a Honvédelmi Minisztérium a lapnak adott válaszában sejtelmesen azt írta, a jelenlegi lízingelt 14 darab harcászati repülőgép logisztikai támogatására vonatkozó szerződés 2026-ig szól. Másképpen fogalmazva: a Magyar Honvédség által jelenleg üzemeltetett 14 darab JAS–39 Gripen C/D harcászati vadászrepülőgép lízingje 2026-ban lejár, ezután a repülőgépek végleg magyar tulajdonba kerülnek.
Így jöttek a Gripenek Magyarországra
Magyarországra nagyjából 18 évvel ezelőtt, 2006. március 21-én érkeztek meg a magyar felségjelű Gripenek, amely a térség legkorszerűbb és legnagyobb harcértékű típusa. A JAS-39C/D Gripenek a rendszerváltást követő legnagyobb haderőfejlesztése volt a Magyar Honvédségnek, egyértelmű jele annak, hogy Magyarország szakított a keleti technológiával. A beszerzés történetét a jetplanes blog segítségével elevenítjük fel.
Ma már nyílt titok, hogy a Gripenek ügyében a magyar–svéd kapcsolatfelvétel már jóval előbb létrejött.
Az 1990-es évek első felében a Dunai Repülőgépgyár Rt. kapott előzetes tájékoztató anyagokat a Gripenről, és a tervek között szerepelt, hogy a cég bekapcsolódik az alkatrészgyártásba. Az elképzelésekből nem lett valóság, de az nyilvánvaló, hogy a svédek az üzletben sokkal inkább a későbbi exportlehetőségét látták.
Az 1994-es kormányváltást követően felgyorsultak az események, és a súlyos gazdasági helyzet ellenére 1995 szeptemberében a Horn-kormány szándéknyilatkozatot írt alá a svéd Wallenberg ipari csoporttal (amelyekhez a Saab is tartozott) a Gripen tervezett rendszeresítéséről, ez azonban azonban még nem volt szerződés, de arra jó volt, hogy egy hónappal később Kecskeméten egy rögtönzött bemutatón megjelenhessen egy ilyen vadászgép.
Az újonnan megalakult, első Orbán-kormány 1998 nyarán arról beszélt, hogy az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé új gépek beszerzését, csak használt vadászgépek jöhetnek. Természetesen konkrét típus megjelölése nélkül… Így sokáig találgatta a szaksajtó, hogy a Mirage 2000-5, az F/A-18 és F–16 típusok közül vajon melyikre esik a kormány választása. Ebben az időszakban komolyan felvetődött a MiG–29-esek orosz–német közreműködéssel végzett modernizációja is. Végül 2000 októberében a honvédelmi tárca 14 NATO országtól kért hivatalosan ajánlatot használt harci repülőgépek eladására. A legkomolyabb ajánlat Hollandiából érkezett, ahol ebben az időszakban úgy gondolták, felesleges az országnak kétszáz F–16-os gép.
A holland ajánlat elnyerte a Honvédelmi Minisztérium tetszését, a szakmai konszenzus alapján a korszerűsített F–16-ok beszerzését javasolták. Végül a Nemzetbiztonsági Kabinet − nem kis meglepetésre, de mindenképpen politikai megfontolásból − a két századnyi, 24 darab F16-os helyett a JAS-39A/B Gripen beszerzését jelentette be. A 2002-ben történt kormányváltást követően az új szocialista kormányzat végül az egyedi JAS-39 EBS HU (Export Basic Standard for HUngary) verziót igényelte, amely már a légi utántöltésre alkalmas C/D verzió törzsével, de a régi A/B többi összetevőjével rendelkezett. A beszerzés természetesen nagyon megdrágult ezzel a döntéssel, és eldőlt egy hosszú dilemma: Magyarország nem „használt” gépeket állít haderejébe.
A Saab linköpingi gyárába 2003 nyarán szállították be azokat a régebbi gyártású JAS-39A-kat, amelyek szétszerelésével teremtették meg az alapot a magyar gépek legyártásához. 2004 végére elkészült az első JAS-39EBS HU, amelynek ünnepélyes bemutatása 2005. január 25-én volt Linköpingben.
Az új változat berepülése február 16-án kezdődött, októbertől pedig már az első kétüléses gép is a levegőbe emelkedhetett. A berepülési program részletesebb volt, mint a „normál” szériájú C/D esetében, ugyanis a magyar gépek több fedélzeti rendszere és berendezése különbözött, (IFF rendszer, kommunikációs berendezések, fegyverzet felfüggesztők, stb.) ennek megfelelően a számítógép rendszerek szoftvercsomagja is. Az első magyar katona, aki a szimulátoros felkészülést és a kétkormányos gyakorló változattal történő repüléseket követően egyedül szállhatott fel egy Gripennel, Fekete Tamás őrnagy volt 2005. március 23-án.
A műszaki állomány képzése 2005 április közepén indult, 19 magyar honvéd a Svédország déli részén lévő Halmstad-ban szerezte meg a megfelelő műszaki ismereteket.
Végül 2006 március 21-én délután három óra előtt néhány perccel füstölgött először magyar Gripen kereke a kecskeméti betonon, megnyitva a magyar légierő modern korszakát. Egy darabig felváltva látták el a készültségi szolgálatot a MiG-29-esekkel azok kivonásáig, majd 2010 végétől már egyedül a JAS-39-es az egyetlen harci típusunk.
Milyen fegyverek jöhetnek?
A SAAB jelenleg a legújabb E és F változatát gyártja a Gripen vadászbombázónak, amelyet Svédország mellett eddig Brazília rendelt meg. Az új gép több és nagyobb súlyú fegyverzetet hordozhat nagyobb távolságra, valamint megújult a radarja és elektronikai harcrendszere. Könnyen elképzelhető, hogy ezekből érkezik Magyarországra néhány darab.
Természetesen nemcsak vadászbombázókat, hanem egyéb fegyverrendszerekhez is hozzájuthat a Magyar Honvédség az üzlet részeként. Emlékezetes, hogy a közelmúltban Magyarország is rendszerbe állította a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 hátrasiklás nélküli fegyverét.
A hordozható, kézi tüzérségnek is nevezett, vállról indítható, páncélozott és más szárazföldi célok ellen bevethető fegyverből nagyjából 55 millió dollár értékben vásárolt be a Magyar Honvédség, az eszközöket 2019–2024 között szállítja le a gyártó.
A Magyar Nemzet emlékeztet: folyamatban van a Magyar Honvédség elektronikai felderítési és harci képességeinek is a fejlesztése. A svéd hadiipar számos ilyen eszközt, légi és földi telepítésű felderítő és célkövető rendszert gyárt.”
Címlap fotó: © Fotó Kaszás Tamás / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
