Kós Zoltán 
Egy korszak véget ért: bezárt Pécs egyik legnevesebb cukrászdája
„Búcsú a Capritól
Sokan szeretik Pécs belvárosát az ikonikus, évtizedes hagyományokkal rendelkező üzletek és szolgáltatások miatt. Ilyen volt eddig a Capri Cukrászda is a Citrom utca végén, ami most bezárja kapuit.
A honlapjukon található információk szerint 1985 óta várta a vendégeket a cukrászda, ami az olasz kézműves fagylaltjainak és a cukrásztermékeiknek köszönhette hírnevét. Az ország minden területéről érkező turisták szívesen keresték fel a helyet, hisz a kiváló termékek mellett a kiszolgálás is emelte a színvonalat.
Az elmúlt napokban viszont a cukrászda bezárt. Vancsik Milán ügyvezetőt megkerestük ez ügyben, aki elárulta, a pandémia óta nehézségekkel küzdöttek, de nem ez volt a fő ok. A városban jelentősen megváltoztak a körülmények, olyan tekintetben, hogy az emberek sétálóutcaként első sorban a Király utcára tekintenek már, a Citrom utca pedig így háttérbe szorult. Az itteni üzletek forgalma csökkenni kezdett, ezáltal gazdaságilag nehezebb lett fenntartani egy vendéglátóhelyet. Vancsik szerint nagyobb odafigyeléssel a hiányosságokat is egy ideig kiküszöbölhették volna, ám nem tudtak további energiát beletenni. Akik a finomságokat hiányolnák, azoknak jó hír, hogy a cukrászüzem továbbra is működik. Dél-Dunántúl összes vármegyéjéből rendelnek süteményeket, tortákat innen esküvőkre vagy születésnapokra. Több pékségben és boltban is megtalálhatók a termékeik, így a saját receptek alapján készülő finomságoknak nem kell búcsút inteniük a rajongóknak.
A több évtizedes működés során rengeteg jó emberrel találkozhattak, akik rendszeres vendégként szívesen jártak az üzletbe. De ebbe a kategóriába tartoznak az ott dolgozók is. Ők is kivették a részüket abban, hogy kellemes környezetet alakítsanak ki, közülük többen még nyugdíjasként is a cukrászda rendelkezésére álltak. Vancsik Milán reméli, hogy a helyiség következő bérlője is cukrászdát fog üzemeltetni, és hasonlóan kellemes miliőt tud varázsolni oda, ahogyan a Capri Cukrászda tette.”
Fotó: bama.hu
Eredeti írás: JUSZTIN LEVENTE
About the Author
