„E cikk írása közben érkezett a hír, hogy meghíúsult a Donald Trump elleni harmadik merénylerkísérlet is, de a Coachella Valley-i sheriff és csapata elfogta a fegyveres férfit.
A rendőrség szerint a gyanúsítottat a gyülekezés helyszínétől körülbelül egy mérföldre csípték el, hamis belépőkártyával. Töltött vadászpuska, kézifegyver és nagy kapacitású tár is volt nála. A Vem Millerként azonosított gyanúsítottat a rendőrség egy ellenőrzőponton elfogta, körülbelül fél mérföldre a gyűlés bejáratától. Hamis hamis sajtóigazolványt és VIP-bérleteket is vitt magával.
A listán azok dominálnak, akik közvetlen kapcsolatban álltak a bagdadi merénylettel, így Mark Esper védelmi miniszter, Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Milley vezérkari főnök és Paul Nakasone tábornok, az NSA és az amerikai Kiberparancsnokság vezetője. Közülük Pompeo védelmének költsége ismert egyedül, ami 40 millió dollárba fog kerülni, és a többieké sem lesz kevesebb.
A Donald Trump elnöksége alatt működő Fehér Házi apparátusnak nagyjából egy tucat nemzetbiztonsági asszisztense lehet Irán halállistáján. A POLITICO hírportál tudomása szerint amerikai tisztviselők arra az aggasztó felismerésre jutottak, hogy Irán fenyegetései nem blöffök és tartósak lesznek.
Teherán 2020 januárja óta nyíltan fenyegeti Trumpot és azokat, akik közreműködtek abban a közel-keleti stratégiában, melynek keretében az elnök dróntámadást rendelt el, megölve Kászem Szulejmánit, Irán legbefolyásosabb katonai vezetőjét.
Az amerikai hírszerzői közösség (IC) tisztviselői a múlt hónapban tájékoztatták Trump kampányát az Irántól várható esetleges merényletekről, mivel a fenyegetés az elmúlt néhány hónapban fokozódott. „A helyzet rendkívül fenyegető” – mondta Matt Olsen, az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági főügyész-helyettese. „Irán nagyon világossá tette, hogy eltökélt keres megtorlást nem csak Donald Trump, hanem a korábbi tisztségviselők ellen is, a Szulejmáni-csapással összefüggésben”.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kijelentette, hogy az amerikai kormány ezeket a fenyegetéseket a legfontosabb nemzet- és belbiztonsági ügynek tartja, és Iránnak „súlyos következményekkel kell szembenéznie, ha megtámad bármely amerikai állampolgárt”, beleértve azokat is, akik korábban a Trump-kormányt szolgálták.
Noha a Biden-kormány soha nem látott erőfeszítéseket tesz, hogy megóvjon több érintett tisztviselőt, sokan közülük nem számíthatnak kiemelt védelemre. Bár a Kongresszus a közelmúltban 150 millió dollárt szavazott meg kifejezetten erre a célra, az összes lehetséges célpont teljes biztonságát csak sokkal nagyobb ráfordítással lehetne megoldani.
A POLITICO több olyan személlyel beszélt, akik közvetlenül tudnak a Szulejmani-csapás előzményeiről, köztük jelenlegi és volt törvényhozókkal, titkosszolgálati ügynökökkel, kongresszusi asszisztensekkel és más tisztviselőkkel.
Ennek során részletes kép bontakozott ki arról, hogy észlelték a potenciális célpontok és családtagjaik elleni hackelési és digitális megfigyelési akciók növekedését, kiegészítve az FBI személyes figyelmeztetéseivel az érintettek felé, különösen, amikor külföldi útra készülnek.
„Számos olyan személyről is szó van, akiket az irániak jelentős célpontnak tekinthetnek, de még nincs meg a megfelelő védelmük” – mondja Mitt Romney szenátor nemzetbiztonsági tanácsadója. Egyelőre nem világos az sem, hogy melyik ügynökség feladata legyen a védelem biztosítása. Mivel a potenciális célszemélyek a Fehér Házban dolgoztak, sokak szerint az elnöki Titkosszolgálatnak kellene a feladatot ellátnia, amely viszont jelenleg alkalmatlan egy ilyen megterhelésre.
Még a volt elnöknél jóval alacsonyabb rangú tisztviselő meggyilkolása is válságba sodorhatja a két nemzet amúgy is feszült viszonyát. „Az Egyesült Államok háborús cselekménynek tekintené az ilyen akciókat” – mondta erről Jim Himes demokrata képviselő, a Kongresszus hírszerzési bizottság tagja. Szerinte az amerikai reakció nem lenne egy kellemes nap az iráni rezsim számára.
Már eleve extrém kockázatú volt a Szulejmáni-merénylet
A Trump-kormányzat tisztában volt azzal, hogy a tábornok 2021 januári meggyilkolásával keserves megtorlási kockázatot vállal. A döntés meghozatalára alig 3 perc áll rendelkezésre, amikor a drón észlelte, hogy Szulejmáni beszállni készül egy gépkocsiba a bagdadi repülőtér parkolójában. Ennyi idő alatt kellett Donald Trumpnak meghozni a döntés, hogy ‘go/no’. A felrobbantott gépjárműben utazott az Quds gárda iraki főnőke is, aki szintén életét vesztette.
A merénylet ritkán látott felháborodást és gyász váltott ki nem csak iránban, hanem az egész közel keleten, még a nem síita lakosság kötében is, mert Amerika elyomó törekvéseit látták benne. A tábornok temetésén negyedmilliónál többen vettek részt, és az eseményt súlyos káosz és 56 halálos esettel járó pábik kísérte. zavarta meg.
Az iráni elit katonai ág, a Quds Force vezetőjeként Szulejmáni volt a Közel-Keleten folytatott iráni proxy-háborúk legfőbb tervezője és parancsnoka. Legközeli bizalmasa volt Ali Khamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vezetőjének. „Szulejmáni olyan volt, mint a legfelsőbb vezető fia” – mondja erről Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport iráni szakértője.
A Pentagon Trump idején úgy értékelte, hogy Szulejmani volt a felelős több ezer amerikai haláláért vagy megnyomorításáért az Egyesült Államok iraki háborúja során. Míg az Egyesült Államok terrorista szervezetnek tekinti a Quds haderőit, azok jogi tekintetben Teherán hadseregének formális részét alkotják, ezért „Irán a maga szemszögéből nem hagyhatja, hogy legrangosabb katonai vezetőjének megölése büntetlenül maradjon” – magyarázza Vaez.
Mégis, a teljes háborútól való félelem miatt Irán azonnali reakciója a merényletre viszonylag halk volt: kisebb ballisztikus rakétatámadást indított az Irakban állomásozó amerikai erők ellen, amelyek egyetlen amerikai katonát sem öltek meg. A Trump-kormány és szakértői ebből arra következtettek – tévesen – hogy ezzel Irán le is állt és elkönyvelte a veszteséget. De ez, ma már jól láthatóan, nem így történt.
Az amerikai hírszerző ügynökségek kezdetben nem is számítottak arra, hogy Irán valóban meg akarja gyilkolni az amerikai tisztviselőket a Szulejmáni-csapás megtorlásaként. Kissé félvállról vették az ajatollah 2020 végén a Twitteren közzétett figyelmeztetését is, amely szerint „azokat, akik elrendelték Szulejmáni tábornok meggyilkolását, és azokat, akik ezt végrehajtották, meg kell büntetni. Ez a bosszú minden bizonnyal a megfelelő időben meg fog történni”.
„Egy örökre szóló fatwa”
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint Iránnak még nincsenek olyan kifejlett ütőcsapatai, amelyek végezhetnek egy jól védett vagy védekező személlyel az Egyesült Államokban. A Donald Trump ellen nyáron elkövetett két merénylet azonban újra felvetette a kérdést, hogy a kormány képes-e megvédeni akár a legmagasabb rangú volt tisztségviselőit is. Egyesek azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok kormányának gépezete csak lassan alkalmazkodik egy idegen állam új, eddig szokatlan és alattomos fenyegetéseihez.
„Ez most már más és új” – mondta a Trump-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője, aki tudott a Szulejmani-gyilkosságról. „Soha nem volt olyan magasrangú tisztviselőnk, beleértve a kabinet és a honvédelmi vezetés tagjait, akiknek ilyen kockázati profilja lett volna egy külföldi ellenféltől.”
Az ügyet jól ismerők figyelmeztetnek, hogy most már nem csak az interneten összeszedhető személyes adatokról van szó, hanem például az utazási szokásokról, különféle időpontokról, várható eseményekről, mint például a születésnapokról, a napi rendszeres viselkedés feltérképezéséről (munkába indulás, tankolási helyek, kedvenc boltok vagy vendéglők, fogorvos, konditerem, a gyerek hazahozatala az iskolából, vagy a levelesládák átkutatása).
Az FBI-tól kiszivárgott adatok szerint több célszemélyről azt is tudják, hogy vasárnaponként melyik templomba jár a családjával. Ezeket az információkat a terroristák felfedett webhelyein találták meg, és némelyik megdöbbentően részletes profilt tartalmazott az illető teljes életéről. A Szövetségi Nyomozó Iroda ezeket a személyeket már rendszeresen figyelmezteti a lehetséges veszélyekre.
„Gyakran teljesen konkrét ismereteik vannak. Tudják, hogy éppen hol vagy, ismerik az életmintádat” – mondta az FBI figyelmeztetéseivel kapcsolatban a Pentagon egyik tisztviselője, aki szintén részese volt a Szulejmáni-akciónak. Máskor viszont vadul pontatlanok, amivel mások életét veszélyeztetik, tette hozzá.
A nyilatkozók közül zöbben is Salman Rushdie Nobel-díjas írót említették. Harmincnégy évvel azután, hogy Khomeini ajatollah, Irán akkoti legfelsőbb vezetője elrendelte Rushdie megölését egy olyan mű miatt (Sátáni versek), amely szerinte sértette az iszlámot, egy önkéntes gyilkos 15-ször megszúrta Rushie-t egy New York-i rendezvény színpadán.
Amikor kadják ezeket a fatwákat, azaz a szent parancsokat, azok egy életre szólnak. A parancsot évtizedekkel később is végrehajthatja bármely muszlim személy, ha összeakad a fatwa címzettjével. Az eddig megismert halállista célpontjai közül négyen jelenleg is a Biden-kormányzatban dolgoznak, elvileg tehát bárki megölheti őket bárhol és bármikor, hivatkozva a szent utasításra.
Nem csak „tétlen internetes csevegés” folyik
John Bolton, aki egy időben Trump nemzetbiztonsági tanácsadja volt, szintén a lista előkelő helyezettje, noha őt már a Szulejmáni-csapás előtt lapátra tette az elnök, vagyis nem is lehetett részese a Szulejmáni-tervnek. Ellenben ő volt az, aki rendszeresen az iráni agressziók ellen szólalt fel, és gyakran emlegette Szulejmáni nevét, mint fő felelőst. Bolton képviselte az Iránnal szembeni keményebbálláspontot , és gyakran előállt a sólyom-magatartással, háború csapásokra öszötökélve Trumpot. Ezzel tehát ellenséggé vált ő is.
Bolton azóta többször is kapott figyelmeztetéseket az FB-tól, főként amikor külföldi utazásra készült. Személyére 1921-ben terjesztették ki a védelmi programot, amikor már Trump elnök heves politikai ellenfele lett, amiért volt főnöke eluitasította az Iráni nukleáris rendszerekre mérendő megelőző csapást. Az FBI szerint a különleges védelem akadályozta meg a személye ellen eltervezett merényletet.
Hajszál választotta el a rajtaütéstől Robert O’Brient, Trump nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki a Szulejmani-eset után Párizsba utazott, hogy átvegye a francia kormány kitüntetését. Egy korábbi titkosszolgálati ügynök és két egység kísérte, melyek két közel-keleti személyt vettek észre, akik egész nap O’Brien után nyomultak. Ekkor azt a megoldást választották, hogy kirángatták Brient a Ritzben tartott protokolláris találkozóról, és ‘visszasodorták’ szállodai szobájába – vallották az ügynökök.
Később O’Brian nevet és lakást változtatott, de a saját költségén.
Az FBI júliusban letartóztatott egy iráni ügynököt, aki azért lépett be az Egyesült Államokba, hogy „egy politikai személy” meggyilkolásával próbáljon bosszút állni Szulejmani haláláért . „Ne legyen kétségünk, hogy az iráni rezsim Trumpot célzó fenyegetése sokkal valóságosabb, mint valaha” – mondta közleményében Marco Rubio, floridai republikánus-Fla.), a szenátus hírszerzési bizottságának tagja.
Pénteken a Trump kampány katonai repülőgépeket és repülési korlátozásokat kért gyűlései és rezidenciái körül, valamint további védelmet az iráni merényletekre való tekintettel.
A nemzetbiztonségi szolgálat szóvivője kijelentette, hogy Biden elnök irányelve változatlam, vagyis az Egyesült Államok titkosszolgálatának minden erőforrást, képességet és védelmi intézkedést meg fog kapni a volt elnököt fenyegető veszélyek elhárításához. A Biden-adminisztráció azt is állítja, hogy figyelmeztette Teheránt is, hogy hagyjon fel minden összeesküvéssel, ami Trump és volt amerikai tisztviselők ellen irányul.
Egy nemzetbiztonsági tisztviselő arra figyelmeztet, hogy Kína, Oroszország vagy a szunnita és síita terrorista militáns csoportok felbátorodnak a Biden-kormányzatnak a merényletekre adott tétova lépésein, és az alacsonyabb rangú amerikai tisztségviselőket veszik célba, hogy megfélemlítsék őket. „Nem akarunk olyan nemzetbiztonsági tisztviselőket, akik baromi be vannan sz@rva” – tette hozzá.”
Címlap fotó: Donald trump és John Bolton AP© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
