szerkeszto 
„Donald Trump megígérte, hogy gyorsan véget vet az ukrajnai háborúnak, de az orosz csapatok már most több ezer taposóaknát hagytak maguk után. Ezek biztonságos eltávolítása és a föld megtisztítása rendkívül veszélyes és időigényes munka – ha egyáltalán sikerül.
Az ukrán kormány szerint az ország területének mintegy 174 ezer négyzetkilométere igényel potenciálisan aknamentesítést. Ez az ország teljes területének csaknem egyharmada. Bár ez a becslés túlzónak tűnik, az aknák és fel nem robbant lőszerek az ország területének nagy részén, főként annak keleti és déli részén kritikus problémát jelentenek. Az ukrán vezetés szerint közel hatmillió ukrán él veszélyeztetett területeken. Az orosz csapatok szándékosan telepítettek aknákat ukrán mezőgazdasági területekre, és mind az orosz, mind az ukrán hadsereg elaknásította a parti vizeket. Ez akadályozza a mezőgazdasági munkát és az ukrán áruk exportját, ami viszont az ukrán gazdaságot sújtó válságot súlyosbítja – írja összefoglalójában a varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW).
A Világbank becslései szerint az ukrajnai aknamentesítés teljes költsége közel 38 milliárd dollárra rúg. A nagyságrend miatt Kijev képtelen azt saját erőből finanszírozni. Ezért fokozta erőfeszítéseit, hogy külföldi partnereitől felszerelést, személyzetet és pénzügyi támogatást szerezzen.
Nagyon komolyak az emberáldozatok is. Az ukrajnai aknák és robbanószerkezet-maradványok a konfliktus kezdete óta háromszázhuszonegy polgári személyt öltek meg és hétszázhetvennégyet megsebesítettek. Közülük tizenhat gyermek vesztette életét és nyolcvannyolc megsebesült – írja a The New Yorker.
Az ukrán gazdákat különösen súlyosan érinti a probléma. A NASA kutatócsoportja megállapította, hogy 2024-ben Ukrajna termőterületeinek 5,9 millió hektárja – vagyis közel nyolc százaléka – lesz megműveletlen. Ez több mint egymilliárd dollár értékű terméskiesést jelent, ami egy évig több millió ember táplálására lenne elegendő.
Még a világháborúból hátramaradt robbanóanyagok is vannak Ukrajnában
Becslések szerint 1945-ben, a második világháború végén több mint százmillió akna hevert Európa-szerte. Ezek eltakarításához gyakran német hadifoglyokra támaszkodtak. Több ezren haltak meg. Az 1949-es genfi egyezmény kifejezetten megtiltotta a hadifoglyok alkalmazását aknamentesítésre. Kézenfekvő módon az európai aknamezők nagy részét addigra már felszámolták. Ezt követően évtizedekig a nemzeti hadseregek végezték az aknamentesítést – ha egyáltalán végezték. Csak amikor a Szovjetunió 1988-ban megkezdte kivonulását Afganisztánból, döntött úgy az ENSZ, hogy közbelép. Az afgán hadsereg szétesőben volt, a szovjet pedig nem volt hajlandó semmit sem tenni az általa elhelyezett több millió akna ellen. Az ENSZ az adományozó országok segítségével kéthetes tanfolyamokat szervezett az aknamentesítés alapjairól. A tanfolyamokon több mint tízezer afgán menekült vett részt, ami a világ első humanitárius aknamentesítési programjának létrehozásához vezetett.”
Címlap fotó: Ukrán tüzércsapat Pionokat lő orosz állások felé Bakhmutban 2023. február 5-én© Fotó SOPA Images / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Nagy István 