Kós Zoltán 
„Az autósok réme a sáreső, amikor tulajdonképpen az eső a levegőben lévő szaharai port mossa ki. Ez nem egy újkeletű jelenség és olyasmi, amivel a jövőben számolni kell. Sőt a kutatók szerint egyre gyakrabban fordul majd elő, hogy a Szahara porát Somogyig hozza a szél.
Egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok, állapították meg a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói. De a Pannon Egyetemmel együttműködve a hazánkat elérő szaharai porviharok napelemes energiatermelésre és az energiatermelés előrejelzésére gyakorolt hatását is vizsgálták, és fontos megállapításokat tettek az előrejelzési rendszerek működése kapcsán.
Forrás: Magyar Nemzet
Három év alatt 2020-tól kezdődően 46 szaharai porvihar történt. A kutatók azért irányították figyelmüket erre a jelenségre, mert ezek közvetlenül és közvetve is hatással vannak a napenergiával termelt villamosenergiára, de a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartásához pontos előrejelzések kellenek. Alapvető probléma, hogy a porviharok során a besugárzás csökken, ez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével. – Egy-egy porvihar hatására a kiesés több száz megawattnyi, olykor 1 gigawattnyi is lehet, de nem csupán a por miatt, hanem a porviharos esemény kialakulásához vezető meteorológiai helyzet felhőzete miatt is, magyarázta Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének kutatója. Ennek a felhőzetnek a tulajdonságait módosítja a légköri por, még nagyobb kiterjedésű felhőtakarót hoz létre. A menetrendek ezeket jelzik a legrosszabban előre. Különösen amiatt okoz a gondot, hogy a jövőben egyre több poros helyzetre van kilátás az éghajlatváltozás következtében.
Radioaktív por is érkezett
Egy kutatás kimutatta, hogy a 2022 márciusában Európába érkező szaharai por radioaktív izotópokat tartalmazott. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, a szennyeződés a francia atomkísérletekből származik-e, de az eredmények meglepő fordulatot hoztak: a radioaktív anyagok valójában az amerikai és szovjet nukleáris fegyverkísérletek maradványai voltak.
A kutatók 53 mintát elemeztek, plutónium- és céziumizotópokat kerestek. A por Algéria Reggane régiójából érkezhetett, ahol Franciaország 1960 és 1966 között 17 atomrobbantást hajtott végre. Az izotóparányok azonban az USA és a Szovjetunió 1950–1970 közötti nukleáris kísérleteire jellemző mintázatot mutatták.
Nem újkeletű jelenség a szaharai porvihar
- Tavaly többször írtunk róla, hogy sáros felület képződött a somogyi járműveken, miután szaharai porral kevert eső esett. A modern műholdas technológiának köszönhetően ma már pontosabban nyomon tudjuk követni a légkörbe kerülő részecskéknek a származási helyét és terjedését, hívta fel a figyelmet Somfalvi-Tóth Katalin kaposvári meteorológus.
A levegőbe kerülő porszemcsék – akárcsak más apró lebegő részecskék – bonyolult módon befolyásolják az időjárást és a napsugárzást. – A legnagyobb porforrás a Földön a Szahara, amely viszonylag közel van Magyarországhoz, ezért időnként hozzánk is eljut a sivatagi por. Ennek hatásai változók, de néha szemmel is láthatók: például csökken a levegő átlátszósága, vagy eső után sárgás-vöröses porréteg maradhat az autókon és más tárgyakon, magyarázta a kaposvári meteorológus. A Szaharán belül a legnagyobb forrásterületek a középső, legszárazabb sivatagi részeken találhatóak, ahol az évi csapadékmennyiség nem éri el a 200 millimétert. Innen származik a globális porkibocsátás fele. Mégis, amikor törölgetjük a kocsi szélvédőjét nem is tudjuk, de legnagyobb eséllyel Csádból, a Bodele-síkság térségéből vagy Mauritániából kaptuk a porréteget – hívta fel a figyelmet Somfalvi-Tóth Katalin.
Persze ahhoz, hogy hazánkig eljusson a szaharai por különleges időjárási körülmények kellenek a Szaharában is. – Természetesen a por még messzebbre, az északabbra fekvő tájak, így Magyarország térségébe is eljuthat. Mindez akkor lehetséges, amikor a Szaharában teljes mértékben ki tud száradni a felső talajréteg, ez pedig a márciustól augusztusig tartó időszak – tudtuk meg Somfalvi-Tóth Katalintól. A por levegőbe kerülését főként a talaj tulajdonságai és a szél sebessége határozza meg. Ahhoz, hogy a por felszálljon megfelelő erősségű szélre van szükség, de a helyi körülményektől függ. Száraz területeken ez általában legalább 6 méter per szekundumos szélsebességet jelent.”
Fotó: Forrás: Magyar Nemzet
Eredeti írás: Koszorus Rita
About the Author
Nagy István 
