szerkeszto 
„A természet képes helyreállítani a figyelmet, erőfeszítés nélkül kikapcsolni az agyat, és segít az összpontosításban. Ha ráadásul madárcsiripelést is hallgatunk kint tartózkodás közben, megsokszorozódik a hatás. Mindenkinek élő erdőt kell kiutalni, de minimum madárdalos hangfelvételeket!
A természet pozitív hatásairól szóló egyik hipotézis a Figyelem–helyreállítás elméleteként ismert. Az Attention Restoration Theory, vagyis az ART azt sugallja, hogy a természeti környezet nemcsak élvezetes, hanem segíthet összpontosítani és koncentrálni is. Ezt a teóriát Stephen és Rachel Kaplan dolgozta ki és népszerűsítette már az 1990-es években, amikor beindult a gyors technológiai fejlődés, és az emberek egyre többet ücsörögtek beltérben. Megjelent a tetris, a számítógépek és a videójátékok, de a pszichológusok már fogták a fejüket, mert így csökkent a természetben eltöltött idő, és ez, különösen a gyerekekre, igen rossz hatással volt. Ahogy van ma is.
Az ART azt feltételezi, hogy a természet képes megújítani a figyelmet, akkor is, ha már a kimerülés jelei tapasztalhatók. Például több álmatlanul töltött éjszaka, vizsgákra való készülés, konstans stressz esetén is. Az ART-vizsgálatok szerint ha csak egy kis zöld terület is van otthonunk körül, amit persze használunk is, már beindulhat a frissülés, és csökkenhet a stressz. A szerencsések, akiknek nagyobb zöld felületük van, még jobb mentális egészségről számoltak be.
A rigó csökkenti a depressziót
Emil Stobbe híres tanulmányában 295 emberrel hallgattatott madárdalokat, és kiderült, a trillázós környezet csökkenti a szorongást és a paranoiát. Ennek ellenkezője a közlekedési zaj, ami viszont fokozza a depressziót. Azoknál, akik változatosabb madárdalokat hallgattak (nyolc faj énekét), csökkent a szorongás és a paranoia is, a depressziós tünetek enyhülése mellett. De ez azoknál is megfigyelhető volt, akik csak két madárfaj énekét hallgatták.
STOBBE KÖVETKEZTETÉSE szerint A MADARAK SEGÍTSÉGÉVEL JOBBAN KAPCSOLÓDHATUNK A TERMÉSZETHEZ, ÉS HANGSÚLYOSABBAN ÉLVEZHETJÜK JÓTÉKONY EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIT.
Ha kint vagyunk, javul a koncentrációnk, és csökken a mentális fáradtságunk is, amit a stresszes városi környezet okoz. A természetes ingerek, akár a madárdal, feltölthetnek minket, és csökkentik a stresszt, a vérnyomást, a kortizolszintet.
Az idegi képalkotó vizsgálatok azt találták, hogy az agyban a stressz akkor is csökken, ha egyéb természeti hatásoknak vagyunk kitéve. Egy kirándulás hat a viselkedési stresszreakciókhoz kapcsolódó agyterületre, segít szabályozni a stresszválaszokat. A természetben végzett nagyobb fizikai aktivitás (hosszabb túra, erdei biciklizés) mentális egészségügyi előnyökkel jár.
Csicsergés a mellékhelyiségben
Az Urban Mind okostelefon-alkalmazás naponta háromszor gyűjtött információkat környezetről és jólétről, alvásminőségről és levegőminőségről több mint ezer embernél. Az adatok elemzésével a kutatók szignifikáns pozitív összefüggést találtak a madarak látása és/vagy hallása és a mentális állapot javulása között, még akkor is, ha más lehetséges magyarázatokat is figyelembe vettek. Például az iskolai végzettséget, a foglalkozást vagy a növényzet és a víz jelenlétét az alany környezetében – ezek is összefüggésbe hozhatók a jó mentális egészséggel.
Ha valaki sehogy nem tud madarak vagy természetes környezet közelébe kerülni, ne csüggedjen, letölthet olyan okostelefon-alkalmazásokat, mint a Merlin Bird ID és a BirdNet, melyeket a Cornell Egyetem Ornitológiai Laborja fejlesztett. Ezek segíthetnek azonosítani az éneklő madarat, és megjeleníteni spektrogramjukat, vagyis az akusztikus energia mennyiségét a különböző frekvenciákon az idő függvényében. Az eBird app segít azonosítani a madarat méret, szín és elhelyezkedés alapján, a BirdCast térképeken követi a madarak vonulását.
Egy másik tanulmányban több mint ezren vettek részt az Egyesült Királyságból, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kínából és Ausztráliából – ez a nagy mintás felmérés is megerősítette, a madárvilággal való érintkezés, legyen az akár csak akusztikai, a mentális jólét tartós javulásával jár. És nemcsak az egészséges embereknél, hanem azoknál is, akiknél depressziót diagnosztizáltak. Kiderült, a madárdalok akkor is nyugtatóan hatnak, ha fülhallgatón keresztül halljuk, vagy máshogy, de nem közvetlenül. Ennek egy konkrét esete volt, amikor a BP sok európai benzinkútján madárdalokat játszottak le a vécékben, és a vevők elégedettsége 50 százalékkal nőtt. Amikor ugyanígy madárhangos felvételeket játszottak le egy kolumbiai bankban, az ügyfelek banki jóváhagyási aránya hat hónap alatt 64 százalékról 90 százalékra emelkedett. Az amszterdami Schiphol Repülőtéren is madárcsicsergéssel csillapítják az idegeskedésre hajlamos utasok hangulatát, ráadásul igazi fák is vannak a repülőtér társalgójában.
Ráadásul a madárhatás tartós: a csicsergőkkel való találkozás vagy dalaik hallgatása órákkal később is hatott az egészségre.”
Címlap fotó: © Technológia: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
