
Egykor természetes volt, hogy a házak előtt gyümölcsfák állnak
„Hull a szilva a fáról
Bár egykor természetes volt, hogy a házak előtt gyümölcsfák állnak, ma már egyre több helyen hagyják veszni a termést. A gyümölcsfák közterületen sokszor gondozatlanok maradnak, pedig a rajtuk termő gyümölcs akár profitot is hozhatna.
A gyümölcsfák közterületen egykor a városok és falvak természetes részei voltak, de ma már inkább problémát jelentenek, mint megoldást. Szekszárd közterületein is sok helyen találni még régi szilva-, cseresznye-, dió- vagy barackfákat, de a termésüket egyre ritkábban szedi le bárki. Miért hagyják veszni az utcai gyümölcsöket? Lehetne hasznosítani őket közösségi gyümölcstermesztés keretében? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Március elején nem a gyümölcs, hanem a permetezés az aktuális kérdés
A tavasz első hónapjaiban még messze van az érés, de a gyümölcsfák közterületen is figyelmet követelnek. Szekszárd utcáin ilyenkor feltűnik egy-egy gondos lakó, aki permetezővel a kezében igyekszik megmenteni a háza előtt álló régi szilvafát a kártevőktől. – Apám minden évben lepermetezte a fát a háza előtt, pedig nem ő ültette, de azt mondta, ha már itt van, teremjen szépen. Itt az utcában biztos van vagy 15 szilvafa, de a termést legtöbb helyen le sem szedik, ott rohad el a járdán – meséli egy szekszárdi lakó, miközben épp a háza előtti meggyfát kezeli. A közterületen még meglévő gyümölcsfák sok helyen már csak díszként funkcionálnak, hiszen nincs, aki rendszeresen gondozza, majd begyűjtse a termést. – Most már én sem szoktam leszedni, az óvodások itt mennek el a házunk előtt, nyár elején terem ez a fa, öröm nézni, ahogy csipegetnek belőle jövet-menet– teszi hozzá a háztulajdonos, majd folytatja a munkát.
Gyümölcsfák közterületen: így csinálják Dél-Olaszországban
Miközben itthon az önkormányzatok nagy részének nincs kapacitása a gyümölcsfákkal foglalkozni, a lakók nagy része pedig már nem fordít energiát a házuk előtti gyümölcsfák gondozására, addig Dél-Olaszországban tudatosan telepítik őket. Ott egész utcákat és sétányokat borítanak narancs-, citrom- vagy olajfák, amelyeket az önkormányzat gondoz, permetez, metsz, majd az érett termést betakarítja. Az így begyűjtött gyümölcsöket az esetek nagy részében háromféleképpen hasznosítják:
- A helyi közétkeztetésben
- Feldolgozóüzemeknek adják el, ezzel bevételt termelve a városnak.
- A helyi lakosok számára kedvezményes áron értékesítik, hogy mindenki hozzáférhessen a jó minőségű terméshez.
Kinek a gyümölcse? A jogszabály nem kedvez a helyieknek
Bár a gyümölcsfák közterületen állnak, ez nem jelenti azt, hogy bárki szabadon leszedheti a termést. A jogszabály kissé abszurd, hiszen e szerint a közterületi fák az önkormányzat tulajdonát képezik, így a rajtuk termett gyümölcs is az övék. Ez azt jelenti, hogy sem a járókelők, sem a lakók nem szedhetnék le a termést. Ha azonban a gyümölcs lehullik az úttestre vagy a járdára, azt már bárki felszedheti.

Fotó: MW
Miért nem szedi le az önkormányzat a gyümölcsöt?
Felmerül a kérdés: ha a gyümölcs hivatalosan az önkormányzaté, miért nem szüreteli le senki? Spanyol Adrienn, az Alisca Terra osztályvezetője szerint ennek egyszerű gazdasági oka van. – Már az is hatalmas feladat lenne, hogy pontosan feltérképezzük, hol és milyen gyümölcsfák állnak a közterületeken Szekszárdon – mondja a szakember. – Ezek a fák ráadásul szétszórtan helyezkednek el, különböző időpontokban érnek, így minden egyes munkafázist – metszés, permetezés, szüret, szállítás – külön-külön kellene végezni. Ez olyan infrastruktúrát és humán erőforrást igényelne, ami nem áll rendelkezésre, és nem is lenne gazdaságos kiépíteni. El tudom képzelni, hogy az önkormányzat egy nagyobb, egységes gyümölcsöst gondozzon, ahol a termést hasznosítani lehetne, de ehhez jelentős személyi állomány kellene. Jelenleg nincs erre kapacitásunk, bár nagyon elégedett vagyok a mostani beosztottjaimmal, mert nehéz munkát végeznek, télen-nyáron, esőben és tűző napon is becsületesen dolgoznak – teszi hozzá az osztályvezető.
Lehetőség a helyi termékekben és a közösségi gyümölcstermesztésben
Bár Szekszárdon a közterületi gyümölcsfák hasznosítása egyelőre nincs napirenden, az országban már vannak jó példák arra, hogyan lehet helyi termékeket előállítani önkormányzati vagy közösségi összefogással. A Tamási kistérségben például a helyi termék mezőgazdasági program keretében zöldséget és gyümölcsöt termesztenek közmunkások segítségével, amelyet a közétkeztetésben használnak fel, helyi boltokban értékesítenek, vagy saját feldolgozóüzemükben dolgoznak fel.
Szintén ígéretes lehetőség a közösségi gyümölcstermesztés, ennek során helyi lakosok és termelők fognak össze, hogy egy-egy közös földterületen termeljenek zöldséget és gyümölcsöt. A kérdés továbbra is adott: maradnak-e a gyümölcsfák közterületen csupán látványelemként, vagy lehet-e értelmes megoldást találni a termésük hasznosítására?”
Eredeti írás: BALOGH ÉVA