Kós Zoltán 
"A források szerint Musk utasította a Starlinket felügyelő SpaceX kaliforniai irodájának egyik vezető mérnökét..."
„A háború negyedik évében szinte nincs olyan terület, amelyre ne nyomná rá bélyegét a konfliktus és annak minden egyes velejárója. Míg az ország keleti és déli részén frontvonal húzódik, addig a hátországban sem nyugodt az élet, sorozatos orosz rakéta- és dróntámadások érik a nagyvárosokat. A háború csak tovább gyengítette az amúgy is gyenge lábakon álló ukrán gazdaságot. A munkaerőpiacra meglepő hatást gyakorolt ez a rendkívüli időszak. Ma a munkáltatók minden egyes munkavállalóért versenyeznek, egyre vonzóbb feltételeket kínálnak, és vannak olyan állások, amelyekre korábban túljelentkezés volt, ma viszont hónapokig betöltetlenek maradnak.
Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) szerint a vállalatok 74%-a tapasztal munkaerőhiányt, ami jelentős növekedés a korábbi időszakokhoz képest. Ukrajna példátlan kihívásokkal küzdő országként paradoxonnal szembesül: egyrészt magas a munkanélküliség, másrészt akut hiány van képzett szakemberekből. Ebben közrejátszik, hogy az ENSZ adatai szerint több mint 5,9 millió ukrajnai menekült tartózkodik külföldön, és körülbelül 30%-uk nem tervezi, hogy a közeljövőben visszatér. A mozgósítás miatt rengeteg 25 és 55 év közötti férfi hiányzik a munkaerőpiacról. Részben azért, mert harcolnak, másrészt sokan vannak, akik bujkálnak. A front közeléből, valamint a megszállt területekről a biztonságosnak minősített régiókba áttelepített vállalatok új munkahelyeket hoztak létre. A kihívások ellenére a válságban rejlenek lehetőségek: az automatizálás fejlesztése, az átképzés, a nők bevonása a nem hagyományos szakmákba, valamint a belső menekültek alkalmazkodása az új munkaügyi realitásokhoz.
Ukrajna jelenleg példátlan mértékű munkaerő-csökkenéssel néz szembe. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2024 elejére 96 120 embert tartottak nyilván hivatalosan munkanélküliként. Ez a szám azonban nem tükrözi a valós képet, mivel a munkaképes korú lakosság jelentős része nem jelentkezik a foglalkoztatási központokban. A szolgálat szerint a legnagyobb munkaerőhiány a kétkezi szakmákban van, például a varrónőket, villanyszerelőket, vízvezeték-szerelőket, hegesztőket keresnek a leggyakrabban. Ez azt is jelenti, hogy egyre nehezebb szakembert találni, ami a szolgáltatások díját és a várakozási időt is megnöveli. Egy 2024-ben végzett munkaerőpiaci felmérés szerint a vállalatok 71%-a szembesült szakképzett munkaerőhiánnyal. Erre válaszul a munkáltatók 87%-a megemelte a fizetéseket, 88%-uk pedig új álláshelyeket hirdetett meg. A 2025-re vonatkozó előrejelzések további fizetésemeléseket és létszámbővítést jeleznek.
Minden mindennel kapcsolatban van: a betöltetlen állásokkal az állam súlyos adóbevételektől esik el, míg a kiadások egyre csak nőnek. A munkáltatók és a munkavállalók a járulékok mellett hadiadót is fizetnek, amely 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett. A háború elhúzódása csak tovább ront az amúgy is nehéz helyzeten. Erősen kétséges, hogy az ország nyugati anyagi támogatás nélkül működőképes tud-e maradni. Minden aspektusra csak a béke jelentheti a megoldást. „
Fotó: Illusztráció – IKÉ
Eredeti írás: Forrás: KISZó/Szabó Sándor
About the Author
Nagy István 
szerkeszto 
