Benyugtatózta, majd kivégezte saját ikerfiait egy hevesi férfi

A kegyetlen gyilkosság ügyének másodfokú felülvizsgálata

A Büntetőeljárásról szóló törvény 590. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet felülbírálja. Ekkor a döntés megalapozottságát, a bűnösséget megállapító, a bűntényt minősítő, a szankció kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, s az indokolás helyességét vizsgálja. A megfellebbezett ügyben a másodfokú bíróság vagy helybenhagyja az elsőfokú ítéletet, vagy azt ítéletével megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben megszünteti a procedúrát, illetve új eljárásra utasítja az első fokon eljárt bíróságot. 
Helybenhagyó ügydöntő határozat akkor születik, ha a fellebbezés alaptalan, s az elsőfokú ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, illetve például a súlyosítási tilalom miatt nem lehet megváltoztatni. A másodfokú bíróság megváltoztatja az első fokon hozott ítéletet, s a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazott valamely jogszabályt. Megváltoztatható az elsőfokú ítélet büntetésről szóló rendelkezése akkor is, ha az eltúlzottan súlyos, illetve enyhe. 
A másodfokú bíróság még számos határozatot alkothat a törvényesség, az iratokban szereplő tények, bizonyítékok, a megalapozott következtetések­ alapul ­vételével. A döntéseivel szemben is van mód ­fellebbezésre, amit a harmadfokú­ bíróság bírál el. Mindezek részleteinek ismertetésétől hely hiányában eltekintünk.

Nyomban bejelentheti a fellebbezését az, akivel a bíróság kihirdetéssel közli az ítéletet, illetve erre három nap gondolkodási időt tarthat fenn. A Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) alapján, ha a bíróság nem ügydöntő végzést hirdet ki, akkor annak elhangzása után kell fellebbezni. 

Akik fellebbezhetnek a döntéssel szemben 

Hasznos ismerni, hogy ki jogosult az elsőfokú büntetőítélet elleni fellebbezésre. Ők: a vádlott, az ügyészség, a védő, a vádlott örököse a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés, a vádlott házas- vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése, s a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen. 
A fellebbezőnek a Be. szerint jogi és ténybeli okot kell megjelölnie, azt, hogy az ítélet vagy az indokolás mely részének a megváltoztatását kéri. A vádlott és a védő csakis a terhelt javára fellebbezhet. A vád képviselője a vádlott terhére és javára egyaránt. 
Új tényre, bizonyítékra akkor hivatkozhat a kérelmező, ha valószínűsíti, hogy az annak alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az ítélet kihirdetése után keletkezett, vagy arról ezt követően, önhibáján kívül szerzett tudomást. Az ügyésznek és a védőnek a fellebbezést írásban indokolnia kell, s azt a másodfokú tárgyalást vagy tanácsülést megelőző 15. napon kell benyújtania. A jogorvoslati kérelemben foglaltakra a felek észrevételt tehetnek. A fellebbezés a másodfokú bíróság azt elbíráló határozatának meghozataláig visszavonható. 

Ha utóbb derül ki, nem az elítélt a bűnös 

A Be. lehetőséget nyújt rendkívüli jogorvoslatokra is. Ezek egyike a perújítás. 
Ennek a bíróság jogerős határozatával szemben akkor van helye, ha az alapügyben olyan új tények, bizonyítékok kerülnek elő, amelyek valószínűsítik, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell vele szemben kiszabni, illetve a bűnösségét kell megállapítani, s ellene lényegesen súlyosabb szankciót kell alkalmazni. Akkor is, ha az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot­ ­használtak fel, a bíróság, továbbá ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a ­kötelességét a büntetőtörvénybe­ ütköző módon megszegte, illetve a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárást kegyelemből megszüntette.

A perújítás tipikus esete Pusoma Dénes utóbb megfilmesített büntetőügye. Az 1990-es évek első felében Ivádon ­megvertek egy özvegyasszonyt, aki később belehalt sérüléseibe. A helybeli Pusomát gyanúsították, majd vádolták meg a tett elkövetésével. El is ítélték, hat esztendőre börtönbe került. Két év után derült ki, hogy más volt a tettes. Pusoma Dénesnek nem ítéltek meg kártalanítást, mondván, hogy maga is hozzájárult az elmarasztalásához. A férfi – nem tudván elviselni mindezt és a nyomorát – öngyilkosságba menekült. 

A perújítási eljárásban részt vett Heves megyei főü­gyészségi ügyész, dr. Konkoly Thege László 2008-ban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a gyanú, a vád, az ítélet ebben az ­eljárásban mind ­tévedés volt. Három fő bizonyíték szerepelt: Dénes szagmintája a szobaszekrényben, a szembe ­szomszéd szemtanú elmondása­ és a terhelt ­beismerő ­vallomását ­tartalmazó levél. Ezek alapot adtak arra a következtetésre, hogy Dénes jogtalanul ment be az idős nő lakásába, s ő ­bántalmazta. A valódi elkövetőt, D. Alexet a korábban neki alibit nyújtó rokonai egy betörés után, szabadulásért cserébe, dobták fel a fővárosban.

D. Alex megkapta a jogos büntetését 

Ezután kezdeményezte az ügyész Dénes büntetésének megszakítását, folytatta le a perújítási procedúrát, amelynek végén Dénest felmentették, D. Alex pedig megkapta a jogos büntetését. Rendkívüli jogorvoslat még a felülvizsgálat. Ilyen indítvánnyal a bíróság jogerős ­ügydöntő határozata ellen élhet a terhelt terhére, illetve javára az ügyészség, a vádlott, az ő törvényes képviselője, a védő. A kényszergyógykezelés ­elrendelése ellen a ­terhelt házas- vagy élettársa, s a terhelt halála után az ­egyenes ági rokona, testvére, házas- vagy élettársa. A ­felülvizsgálati indítvány indoka lehet, ha a bíróság a büntető­ anyagi jog szabályainak ­megsértésével állapította meg a vádlott bűnösségét, rendelte el a kény­szergyógykezelését, mentette őt fel vagy szüntette meg az eljárást, netán szabott ki törvénysértő­ büntetést. ­Számos eljárási szabályszegés következménye is lehet még a felülvizsgálat. A felülvizsgálati indítványt mindig a Kúria három ­hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el.