
Gyilkosságot követtet el ikerfiai ellen egy hevesi férfi Forrás: Illusztráció / Shutterstock
„Tragédia
Óriási tragédia történt Heves vármegyében. Egy családapa arra vetemedett, hogy gyilkosságot kövessen el saját családja ellen.
Heves megyében 1989 júniusában mondták ki az utolsó halálbüntetést, amikor a bíróság P. Józsefet ítélte el. A férfi 1988 karácsonya előtt nyugtatóval elkábította, majd brutálisan meggyilkolta nyolcéves ikerfiait, és a feleségét is meg akarta ölni. A gyilkosság miatt kiszabott halálbüntetést később a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani börtönre enyhítette. Végül húsz évet töltött fegyházban.
A kegyetlen gyilkosság ügyének másodfokú felülvizsgálata
A Büntetőeljárásról szóló törvény 590. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet felülbírálja. Ekkor a döntés megalapozottságát, a bűnösséget megállapító, a bűntényt minősítő, a szankció kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, s az indokolás helyességét vizsgálja. A megfellebbezett ügyben a másodfokú bíróság vagy helybenhagyja az elsőfokú ítéletet, vagy azt ítéletével megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben megszünteti a procedúrát, illetve új eljárásra utasítja az első fokon eljárt bíróságot.
Helybenhagyó ügydöntő határozat akkor születik, ha a fellebbezés alaptalan, s az elsőfokú ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, illetve például a súlyosítási tilalom miatt nem lehet megváltoztatni. A másodfokú bíróság megváltoztatja az első fokon hozott ítéletet, s a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazott valamely jogszabályt. Megváltoztatható az elsőfokú ítélet büntetésről szóló rendelkezése akkor is, ha az eltúlzottan súlyos, illetve enyhe.
A másodfokú bíróság még számos határozatot alkothat a törvényesség, az iratokban szereplő tények, bizonyítékok, a megalapozott következtetések alapul vételével. A döntéseivel szemben is van mód fellebbezésre, amit a harmadfokú bíróság bírál el. Mindezek részleteinek ismertetésétől hely hiányában eltekintünk.
Nyomban bejelentheti a fellebbezését az, akivel a bíróság kihirdetéssel közli az ítéletet, illetve erre három nap gondolkodási időt tarthat fenn. A Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) alapján, ha a bíróság nem ügydöntő végzést hirdet ki, akkor annak elhangzása után kell fellebbezni.
Akik fellebbezhetnek a döntéssel szemben
Hasznos ismerni, hogy ki jogosult az elsőfokú büntetőítélet elleni fellebbezésre. Ők: a vádlott, az ügyészség, a védő, a vádlott örököse a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés, a vádlott házas- vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése, s a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen.
A fellebbezőnek a Be. szerint jogi és ténybeli okot kell megjelölnie, azt, hogy az ítélet vagy az indokolás mely részének a megváltoztatását kéri. A vádlott és a védő csakis a terhelt javára fellebbezhet. A vád képviselője a vádlott terhére és javára egyaránt.
Új tényre, bizonyítékra akkor hivatkozhat a kérelmező, ha valószínűsíti, hogy az annak alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az ítélet kihirdetése után keletkezett, vagy arról ezt követően, önhibáján kívül szerzett tudomást. Az ügyésznek és a védőnek a fellebbezést írásban indokolnia kell, s azt a másodfokú tárgyalást vagy tanácsülést megelőző 15. napon kell benyújtania. A jogorvoslati kérelemben foglaltakra a felek észrevételt tehetnek. A fellebbezés a másodfokú bíróság azt elbíráló határozatának meghozataláig visszavonható.
Ha utóbb derül ki, nem az elítélt a bűnös
A Be. lehetőséget nyújt rendkívüli jogorvoslatokra is. Ezek egyike a perújítás.
Ennek a bíróság jogerős határozatával szemben akkor van helye, ha az alapügyben olyan új tények, bizonyítékok kerülnek elő, amelyek valószínűsítik, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell vele szemben kiszabni, illetve a bűnösségét kell megállapítani, s ellene lényegesen súlyosabb szankciót kell alkalmazni. Akkor is, ha az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, a bíróság, továbbá ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte, illetve a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárást kegyelemből megszüntette.
A perújítás tipikus esete Pusoma Dénes utóbb megfilmesített büntetőügye. Az 1990-es évek első felében Ivádon megvertek egy özvegyasszonyt, aki később belehalt sérüléseibe. A helybeli Pusomát gyanúsították, majd vádolták meg a tett elkövetésével. El is ítélték, hat esztendőre börtönbe került. Két év után derült ki, hogy más volt a tettes. Pusoma Dénesnek nem ítéltek meg kártalanítást, mondván, hogy maga is hozzájárult az elmarasztalásához. A férfi – nem tudván elviselni mindezt és a nyomorát – öngyilkosságba menekült.
A perújítási eljárásban részt vett Heves megyei főügyészségi ügyész, dr. Konkoly Thege László 2008-ban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a gyanú, a vád, az ítélet ebben az eljárásban mind tévedés volt. Három fő bizonyíték szerepelt: Dénes szagmintája a szobaszekrényben, a szembe szomszéd szemtanú elmondása és a terhelt beismerő vallomását tartalmazó levél. Ezek alapot adtak arra a következtetésre, hogy Dénes jogtalanul ment be az idős nő lakásába, s ő bántalmazta. A valódi elkövetőt, D. Alexet a korábban neki alibit nyújtó rokonai egy betörés után, szabadulásért cserébe, dobták fel a fővárosban.
D. Alex megkapta a jogos büntetését
Ezután kezdeményezte az ügyész Dénes büntetésének megszakítását, folytatta le a perújítási procedúrát, amelynek végén Dénest felmentették, D. Alex pedig megkapta a jogos büntetését. Rendkívüli jogorvoslat még a felülvizsgálat. Ilyen indítvánnyal a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen élhet a terhelt terhére, illetve javára az ügyészség, a vádlott, az ő törvényes képviselője, a védő. A kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házas- vagy élettársa, s a terhelt halála után az egyenes ági rokona, testvére, házas- vagy élettársa. A felülvizsgálati indítvány indoka lehet, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a vádlott bűnösségét, rendelte el a kényszergyógykezelését, mentette őt fel vagy szüntette meg az eljárást, netán szabott ki törvénysértő büntetést. Számos eljárási szabályszegés következménye is lehet még a felülvizsgálat. A felülvizsgálati indítványt mindig a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el.
Háromszor halálra ítélték, végül felmentették
Büntetőjog-történeti különlegesség az 1968. októberi karácsondi rablógyilkosság vádlottjainak a sorsa. A vád szerint Ebneth Simon és Hollósi Györgyné egy éjjel betört a karácsondi P.-ék házába, ahol a férfi baltával megölte P.-nét és 12 éves kisfiát. Kutatás után 1400 forintot zsákmányoltak. Az Egri Megyei Bíróság Ebnethet több emberen, nyereségvágyból elkövetett emberölés és hamis vád bűntette miatt halálra, bűnsegéd társát tíz év szigorított börtönre ítélte. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság ezt hatályon kívül helyezte. Az ügy tárgyalására a Fővárosi Bíróságot jelölte ki. Ott Ebneth szankciója ismét halál lett, az asszonyé 15 év börtön. A másodszor és harmadszor elsőfokú eljárásra kijelölt Fővárosi Bíróság újból és újból halálra ítélte Ebnethet és szabadságvesztésre bűntársát, a másodfokon eljáró Legfelső Bíróság pedig ismét kétszer hatályon kívül helyezte az ítéleteket. Legvégül 1974 októberében a Legfelsőbb Bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat. „
Eredeti írás: DR. SZALAY ZOLTÁN