Kós Zoltán 
A marihuána az őrölt kávé alatt rejtőzött (illusztráció) Forrás: Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság
„Majdnem
Jelentősen megszigorodtak a drogbűnözés elleni küzdelem szabályai. Egy korábbi eset kapcsán egy darált kávéval próbálta álcázni a kamionos az elrejtett marihuánát.
Jelentősen megszigorodtak hazánkban a drogbűnözés elleni küzdelem szabályai. A 2025. évi XIX. néven hatályba lépett új kábítószer-ellenes törvény rendelkezései zéró toleranciát helyeznek kilátásba az elkövetőkkel szemben. A második részben visszatekintünk a drog terjedésének megfékezését célzó szabályozás történetére, fejlődésére. A jogi szigor mögött valós történetek állnak: volt, aki kamionban próbált több tízmillió forint értékű marihuánát átcsempészni a határon, a csomagokat darált kávéval álcázva, más pedig új pszichoaktív szereket rendelt postán keresztül – sikertelenül. Az ilyen esetek is jelzik: a szabályozás folyamatosan próbál lépést tartani a drogkereskedelem változó módszereivel.
Az első részben említett 1925-ös genfi második nemzetközi ópiumegyezmény nyomán került be a visszaélés kábítószerrel bűntény első tényállása itthon az 1879. évi XL. törvénycikkbe, a Kihágási Büntető Törvénykönyvbe. Hat hónapig terjedő fogházzal büntette a kábítószer hatósági engedély nélküli gyártását, behozatalát, eladását, terjesztését, kivitelét, készletben tartását.
Három év a visszaeső drogbűnözőnek
Németh-Kis Henrietta, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszéke PhD-hallgatójának idén márciusban közzé tett tanulmánya is foglalkozik az 1961. évi V., az akkori, szocialista Büntető Törvénykönyv szabályozásával.
A visszaélés kábítószerrel törvényi tényállását a jogalkotó a közbiztonság és a közrend elleni deliktumok közé helyezte. Az alapeset a kóros élvezetre alkalmas kábítószernek hatósági előírások megszegésével vagy kijátszásával történő készítésével, megszerzésével, tartásával vagy forgalomba hozatalával volt elkövethető, s a szankció egy évig terjedő szabadságvesztés volt.
Három évig is büntethették a tettest, ha a bűncselekményt üzletszerűen, visszaesőként vagy bűnszövetségben követte el.
Akkoriban a kábítószer-csempészet elleni védekezés volt a fő cél, hiszen hazánk növekvő jelentőségű tranzitútvonala lett a Közel-Keletről Nyugat-Európába irányuló kábítószer-kereskedelemnek.
Az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet már a kábítószerrel összefüggő elkövetési magatartások közé sorolta annak behozatalát az országba, s a kivitelét hazánkból. Szigorúbb szankciók kerültek rendelkezésbe: alapesetben egytől öt, minősített változatnál már kettőtől nyolc évig juthattak az elkövetők jogerős bírósági ítélettel rács mögé. A bűntény előkészületéért hat hónapra is lecsukhatták a terheltet.
A szipuzók új lépésekre sarkallták a jogalkotókat
Az 1978. évi IV. – büntető – törvényben a kábítószer-fogyasztás és a drogbűnözés elterjedésének megelőzése lett a fő cél. Mivel a nemzetközi tapasztalat szerint leginkább a serdülő korosztály vált a narkotikum hatásainak áldozatává, ezért e jogforrás egytől öt évig tartó szabadságvesztéssel rendelte büntetni azt, aki 18. életévét be nem töltött személynek adott át kóros élvezetre alkalmas kábítószert.
Szerepelt az 1978-as Btk.-ban a kóros szenvedélykeltés tényállása, mert a fiatalkorúak körében a kábítószer iránti érdeklődés sokszor olyan anyagok használatával kezdődött, amelyek nem minősültek kábítószereknek, de alkalmasak voltak a kóros élvezetre. Ilyenek voltak a ragasztók, egyes gyógyszerek, például seduxen. Divat volt a szipuzás, nylonzacskóba nyomott ragasztó gőzének szívása. A bűnténnyé nyilvánítást az a veszély indokolta, hogy az ilyen anyaghoz hozzászokó fiatalból idővel kábítószer-élvező lesz. A korábbi féllel szemben már két évet is kaphatott, akit kábítószeres bűntény előkészületén kaptak rajta. A Legfelsőbb Bíróság VI. Elvi Döntése azt az iránymutatást adta az ítélkezéshez, hogy a kábítószer fogyasztója is elköveti a visszaélés kábítószerrel bűntényt, hiszen ez feltételezi a drog megszerzését, azaz a birtokba vételét.
Az 1993. évi XVII. törvény módosította először a rendszerváltozás után a Btk. kábítószerrel összefüggő szabályait. Nagy előrelépés volt, mivel lehetőséget adott a fogyasztók és kereskedők cselekményeinek differenciáltabb, a fogyasztók esetében enyhébb megítélésére.
Fehér port lenyelték, a cigarettát elszívták
A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet szakértője, Csesztregi Tamás az előző évtized elején egy konferencián kifejtette: 2010-ig a marihuánát, az ecstasyt és az amfetamint „fogyasztották” a fiatalok, főleg a bulikban. Akkor jelent meg a mefedron. Miután 2010 végén a szert betiltották, újabb és újabb szintetikus vegyületek érkeztek a piacra. A szabályozás követte ezek körét és szélesítette a tiltó listát. A vegyületek elsősorban Kínából származtak. Két fő családja volt a szereknek. Az egyik általában fehér por, azt lenyelték vagy felszippantották. A legdivatosabbak a szintetikus kannabinoid családba tartozó vegyületek voltak, amelyeket cigarettaként szívtak el.
Emiatt 2003-ban, 2004-ben születtek az 1978-as Btk. kábítószeres visszaéléseket szabályozó paragrafusainak módosítását előíró törvények. Részben a hazai droghelyzet változásait, részben az újabb nemzetközi szabályozást követték. Így jutott el a jogalkotásunk a 2012. évi C. törvényhez, ami a ma hatályos büntetőjogi kódexünk.
Bódult állapot, büntetőjogi felelősség
E jogforrás már nem tesz különbséget a nem függő és a kábítószerfüggő elkövetők között. A korábbi Btk. alapján a kábítószerfüggő tettes valamennyi cselekménye enyhébb megítélés alá esett, függetlenül attól, hogy az elkövetés pillanatában kábítószer hatása alatt állt-e. Ezúttal az egyik rendelkezés kimondja, hogy a kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapot nem korlátozza az elkövető büntetőjogi felelősségét. Szigorították a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő szabályozást, a fogyasztás pedig két év fegyintézeti elhelyezéssel is büntethető.
A kereskedés jelentős mennyiségű kábítószer, bűnszövetségben való elkövetés, közfeladatot ellátó személy esetén kemény szankciót vonhat maga után: öttől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztést. Komoly büntetés járhat a kábítószer-birtoklás minősített eseteiért is. A törvény szabadságvesztést rendel kiszabni az olyan bűntények tetteseire is, mint a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, a kábítószer-perzekutorral, a tudatmódosító anyaggal és a teljesítményfokozó szerrel visszaélés.
Még tovább fokozta – amint arról az első részben szó volt – a szigorúságot az idén életbe lépett új kábítószer-ellenes törvény.
Darált kávénak álcázta a marihuánát a kamionos
A 2012-es törvényi szabályozásnak meg is lett hatása. Jogerősen 2017-ben nyolc év fegyházbüntetéssel sújtott kábítószer-kereskedelem és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntett miatt a Szegedi Ítélőtábla egy mélykúti férfit, aki kábítószert árult a lakóhelyén és Kiskunhalason. A neki segítő neje öt év börtönbüntetést kapott. A férfi 2015 novemberétől adott el kristályt, majd herbált az utcákon. Később a mélykúti lakásukon bulikat szerveztek, ahol a meghívottaknak árulták a drogot. A nyomozók 2016 februárjában tartottak nála házkutatást, s a lefoglalt kábítószer hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának csaknem négyszerese volt.
Kamionban próbált becsempészni 59 millió forint értékű marihuánát egy szerb-horvát férfi Tompánál 2019 őszén. A NAV pénzügyőrei a vámvizsgálat során a vezetőfülkében kialakított rejtekhelyen 20 lefóliázott – darált kávéval álcázott – csomagban találták meg a 24 kilónyi gyanús anyagot. Azt lefoglalták, az illetőt elfogták.
Hollandiából rendelte a kábítószert
Egy recski férfi ellen emelt vádat 2022 áprilisában az Egri Járási Ügyészség új pszichoaktív anyaggal visszaélés és kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer-birtoklás vétsége miatt. Kiderült, hogy 2018 őszétől Hollandiából rendelt magának új pszichoaktív anyagot. A küldemény a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkezett, ám azt a vámellenőrzés során lefoglalták, vele szemben büntetőeljárás indult. Ám ő 2021 októberében Budapesten, a Keleti pályaudvaron kokaint vett egy ismeretlen dílertől, s azt nem sokkal később el is fogyasztotta. A vádhatóság a terhelt ellen pénzbüntetés kiszabását indítványozta, s azt, hogy kötelezze őt a bíróság 360 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.”
Eredeti írás: heol.hu
About the Author
