Kós Zoltán 
Baranya aranya, a gímszarvas - Forrás: Shutterstock Fotó: Wayne Marinovich
„Baranya agancsos aranya
A dél-baranyai gímszarvas már régen Hungarikum kellene, hogy legyen” – fogalmazott lapunknak az Országos Magyar Vadászkamara vármegyei elnöke, Agyaki Gábor. A kamara helyi szervezete augusztus 22-én igen neves szakmai előadók részvételével tart konferenciát arról, hogy micsoda egyedülálló értéket képvisel az ormánsági gímszarvas.
Mint arról januárban a Dunántúli Napló beszámolt, Baranya főként déli részének gímszarvas állománya Európában, de a világon is egyedülálló. Emiatt idén az OMVK helyi szervezete tematikus év keretében foglalkozik a magyar erdők királyaként is emlegetett nagyvaddal. A programok fókuszába az értékmentés kerül.
Az ennek részeként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pécsi székházában megrendezésre kerülő tanácskozás céljáról Agyaki Gábor a Dunántúli Naplónak úgy nyilatkozott: „időről-időre a vadászgenerációk figyelmét fel kell hívni arra, hogy micsoda értékkel gazdálkodnak Dél-Baranyában a gímszarvas tekintetében”.
– A nem vadászó, ám természetszerető társadalom figyelmét pedig arra kell ráirányítani, hogy milyen kiemelkedően jó genetikával és paraméterekkel rendelkezik a dél-baranyai, ormánsági gímállomány
– fűzte hozzá a kamarai vezető, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy immár csaknem 150 éve szinte minden agancsszemlén és trófeamustrán folyamatosan Európa élmezőnyében szerepelnek a mind nagyságban, mind pedig minőségben kiemelkedő dél-baranyai gímszarvasok.
Agyaki Gábor erről kifejtette: az Ormánságban a gímszarvasnak olyan genetikai tulajdonságai alakultak ki a Draskovichok 1880-as évektől kezdődő, 1945-ig tartó tenyésztési munkássága nyomán, ami világ egyik legjobb gímállományát eredményezte. Magyarországnak a gímállomány szempontjából erős térségeibe, de még Németországba, Ausztriába, Csehországba, továbbá Ausztráliába és Új-Zélandra is innen vittek szarvasokat.
A kamarai vezető hangsúlyozta: az ezekre a területekre került dél-baranyai gímszarvas éppen erős genetikájának köszönhetően – bármifajta emberi beavatkozás nélkül is – 8-9 generáción keresztül tudta tartani kiemelkedő tulajdonságait.
Mint emlékeztetett, az elszánt tenyésztési munka 1880-ban azzal kezdődött, hogy az idősebb Draskovich Iván 1880-ban Sellye és Csányoszró között létrehozott egy 1300 hektáros, akkori kifejezéssel élve „vadászkertet”, ahol „sziszifuszi munkával”, 65 éven keresztül nemesítette azt az állományt, ami a mostani kiváló populáció alapját képezte.
A dél-baranyai gímszarvas fogalom
A „Draskovich-szarvasok” genetikai örökségeként – hosszú és vastag, szépen gyöngyözött agancsszár, hosszú középág és jégág, ívelt szemág, erős terpesztés, 4-5 ágú szép korona, 13-15 kilogrammos trófeasúly – napjainkban is önálló fogalom az ormánsági gímszarvas.
Az augusztus végi konferencián Agyaki Gábor mellett dr. Sándor Gyula egyetem docens, a TAEG Zrt. vezérigazgatója a gímszarvas szaporodás-biológiájáról, Nagy János, a Bőszénfai Szarvasfarm igazgatója a klímaváltozásnak a nagyvadas területeken való vadföldgazdálkodásra gyakorolt hatásáról, valamint Bognár Zoltán vármegyei vadászati felügyelő a dél-baranyai gímszarvas múltjáról, jelenéről és jövőjéről tart előadást.”
Eredeti írás: bama.hu
About the Author
