Kós Zoltán 
"...sok szülő még a 18. életévének betöltése előtt külföldre menekítette fiúgyermekét...."
„Az ukrán kormány augusztus végén módosította a határátlépés szabályait, ennek értelmében a 18 és 22 év közötti férfiak szabadon átléphetik a határt hadiállapot idején. A rendelkezés augusztus 28-án lépett hatályba. Az érintett korosztályba tartozó férfiak érvényes útlevél és elektronikus vagy papír alapú katonai nyilvántartási dokumentum birtokában utazhatnak külföldre. A határnyitás előtt sok találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, megrohamozzák-e a 18 és 22 év közöttiek a határokat, hogy a későbbiekben ne veszélyeztesse őket a mozgósítás veszélye. A hivatalos közlés szerint a kormányrendelet hatályba lépése óta a határátkelőkön nem tapasztalható jelentős forgalomnövekedés az adott korcsoportban.
Ehhez kapcsolódott legutóbbi KISZó-kérdésünk. Arra voltunk kíváncsiak, vajon az olvasóink közvetlen környezetükben ismernek-e olyan 18 és 22 év közötti férfit, aki élt a kiutazás lehetőségével. A nem reprezentatív, reakciógombos szavazás egyértelmű eredményt hozott. A válaszadók jelentős többsége (97 százaléka) tud olyan fiatalról, aki a rendelet életbe lépését követően elhagyta az országot. A felmérés arra enged következtetni, hogy a többség élt a lehetőséggel.
Az egyik kommentelő szerint, aki akart, már elment korábban, ezzel vélhetően arra utalt, hogy sok szülő még a 18. életévének betöltése előtt külföldre menekítette fiúgyermekét. Lényegében az ukrán kormány ezen tendenciákra reagálva enyhített a szabályozáson. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a kiutazási korlátozás eltörlése lehetőséget biztosít az ukrán fiataloknak arra, hogy könnyebben fenntartsák a kapcsolataikat hazájukkal, és elsősorban Ukrajnában valósítsák meg tanulmányi terveiket. Ugyanakkor az is szempont volt, hogy a szülők ne menekítsék tömegesen az országhatárokon túlra a középiskolát elvégző 17 éveseket. A háború kirobbanása nyomán számos kiskorú ukrán hagyta el az országot, de időközben betöltötték a 18. életévüket, és a kiutazási korlátozásoktól tartva nem tértek vissza Ukrajnába. Emiatt a felsőoktatásba jelentkezők száma is visszaesett a frissen érettségizett korosztályban. Egy júniusi tanulmány szerint 2024-ben az országban mindössze 197 ezer hallgató iratkozott be felsőoktatási intézményekbe, ami kilenc éve a legalacsonyabb szám. Az ukrajnai iskolások száma három évtizedes mélypontra esett vissza.
Andrij Demcsenko, az állami határőrség szóvivője az országos hírmaraton adásában számolt be arról, hogy augusztus 28-tól már kiengedik a 18 és 22 év közöttieket. Az első kiutazók még aznap megjelentek a határátkelőkön. Ugyanakkor megjegyezte, hogy csak azokat léptetik ki, akik rendelkeznek friss katonai nyilvántartási dokumentumokkal, ezek közé tartozik a Rezerv+ telefonos alkalmazás. Demcsenko hozzátette: ugyanakkor bizonyos kategóriákra továbbra is korlátozások vannak érvényben. Ide tartoznak azok, akik állami vagy helyi önkormányzati szervekben tisztségeket töltenek be. Nekik továbbra is csak szolgálati kiküldetés keretében engedélyezett a külföldre utazás. Azok sem léphetik át a határt, akik a toborzóközpont körözési listáján szerepelnek. A határőrök hozzáférnek az Oberih katonai nyilvántartási rendszerhez, amelyben ellenőrizhetik, az illető nem kerüli-e el a katonai nyilvántartási adatok frissítését. A szóvivő azt is közölte, hogy augusztus 28-án 127 ezren lépték át a határt, ami megfelel a korábbi napok átlagának.
Darija Taraszenko ügyvéd szerint a rendelet nem ír elő korlátozásokat a külföldön tartózkodás időtartamára vonatkozóan. Emellett jelenleg nem szankcionálhatják azokat, akik nem térnek vissza az országba. Ugyanezen az alapon a külföldön tartózkodó 18–22 éves férfiak akadálytalanul visszatérhetnek Ukrajnába. Még a rendelet elfogadása előtt Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja emlékeztetett arra, hogy a hatályos mozgósítási törvény értelmében a mozgósítás alsó korhatára 25 év. Szerinte abszurd helyzetet teremtett, hogy azok a fiatalok, akik 18 éves koruk előtt kiutaztak külföldre, féltek visszatérni, nehogy elveszítsék az újbóli kiutazás lehetőségét. Veniszlavszkij akkor azt mondta, a kiutazás engedélyezése épp ezeket az akadályokat kívánja megszüntetni.
Szerhij Szternenko ukrán aktivista és önkéntes bírálta a döntést.
„Sokan írják a közösségi médiában, hogy a kormány döntése után ismerőseik közül már többen elhagyták az országot, feladva a munkájukat. A döntés demoralizálta a katonákat is, miközben a parlamentben a katonai engedetlenség és a dezertálás szabályainak szigorítását készítik elő” – írta Szternenko a Telegramon.
Ez arra utalhat, hogy a kiutazás engedélyezése a gazdaságra is negatívan hathat, hiszen azok is távozhatnak, akik eddig dolgoztak az országban. A kormány ezt tagadja. Andrij Janickij, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kommunikációs igazgatója szerint ez nem lesz jelentős hatással a munkaerőpiacra. A 18–22 éves korcsoport megközelítőleg 1,3 millió állampolgárt jelent, ebből 500–600 ezer a férfi. Janickij úgy véli, nem mindenki hagyja el az országot, és aki mégis kiutazik, az többnyire rövid időtartamot tölt külföldön. Rokonlátogatás miatt, tanulmányi vagy turisztikai céllal utazik külföldre. Szerinte a többség visszatér. Pozitív hatást is lát: a fiatalok külföldön szereznek tudást és tapasztalatot, amivel visszatérésük után segíthetik Ukrajna fejlődését.
De nem minden szakértő ilyen optimista. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Szociális Kutatóintézetének helyettes igazgatója, Olekszandr Hladun úgy véli, a kiutazás engedélyezése inkább elvándorlást eredményez, nem visszatérést. Szerinte a kormány döntése csak súlyosbítja Ukrajna demográfiai gondjait. Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint minden ötödik ukrán fiatal végleg külföldre költözne. A legmagasabb arány – 18–29 éves korosztályban észlelhető. Oleh Pendzin közgazdász is kételkedik abban, hogy a külföldre távozó fiatalok visszatérnek. Elmondta: 2022-ben a menekültek 75%-a mondta, hogy visszajön, 2024 végére ez az arány 20% alá esett.
Egy, a Korrespondent hírportál által megkérdetett katona szerint a döntés veszélyes lehet az ország védelmi képességeire nézve. Ihor Lucenko úgy véli, a döntés meghozatala előtt fel kellett volna mérni, hogy a kiutazó fiatalok közül hányan térnek vissza harcolni vagy élni Ukrajnában. Hozzáteszi: szankciókkal kéne sújtani azokat, akik nem térnek vissza. Lucenko szerint a háború három éven belül nem ér véget, és ez a döntés a jövőben katonahiányt okozhat. Hasonló véleményen van Ella Libanova demográfus szakértő is: „Valójában attól kell tartani, hogy a háború két év múlva sem ér véget, de a fiatalok addigra már 25 évesek lesznek” – nyilatkozta a Telegraph-nak.
A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy az ország védelmi képessége nem gyengül. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a döntés épp ellenkezőleg: segít megőrizni a fiatalokat Ukrajna számára.
Szabó Sándor "
Fotó / Eredeti írás: KISZó
About the Author
