Kós Zoltán 
Megjelent a kormányrendelet-tervezet, amely újraszabályozza a fúrt kutak engedélyezését. Forrás: MW/illusztráció
„Megjelent a kormányrendelet-tervezet
Komoly következményekkel járhat, ha valaki engedély nélkül létesít új kutat: az alapbírság az építmény értékének akár 80 százalékát is elérheti, míg jogtalan vízhasználat esetén a büntetés mértéke akár egymillió forint is lehet, írta Somogy vármegyei hírportál. Megjelent a kormányrendelet-tervezet, amely újraszabályozza a fúrt kutak engedélyezését.
Felröppent a hír, miszerint nagy változás jön a fúrt kutak engedélyezése terén. A kormányrendelet-tervezet szerint átalakul a mezőgazdasági célú kutak és az öntözőtelepek engedélyezési rendszere, ami sokakat érinthet, különösen a kerttel, kisebb földterülettel rendelkező gazdálkodókat. De miért ennyire szigorú a szabályozás a fúrt kutak esetében, és miért fontos, hogy ki, hol és milyen céllal ásat vagy fúrat kutat a saját telkén?
Újabb változások várhatók a fúrt kutak engedélyeztetésében
Megjelent a kormányrendelet-tervezet, amely újraszabályozza a mezőgazdasági célú kutak engedélyezését. A cél, hogy a jogszabály összhangban legyen a 2021 óta hatályos vízgazdálkodási törvénnyel. A változások értelmében a létesítésük, üzemeltetésük és megszüntetésük az öntözési igazgatási szerv és az agrárminiszter hatáskörébe kerül. Emellett kijelölték az eljárásban résztvevő szakhatóságokat is. A háztartási célra, például kerti locsolásra használt kutak tulajdonosainak nincs teendőjük, számukra a korábbi szabályozás érvényes.
Általában a szakértői díjak bőven meghaladhatják a 100 ezer forintot, ezekkel a papírokkal látják el a hatóságot, amelyeket az engedélyezés során a jegyző felhasznál. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez egy úri passzióvá válik. Ma egy ilyen kút megfúrásának ára természetesen a mélységtől függ, de ha valaki 20 méteres kutat szeretne fúratni egy kisebb terület öntözésére, az nagyjából 400-500 ezer forintba kerülhet – mondta Bánlaki László szekszárdi kútfúró.
Az új szabályozás nem vonatkozik azokra, amelyek 50 méternél nem mélyebbek, és kizárólag háztartási célokra – például kerti öntözésre vagy állattartásra – használják.
Ezeknél nem kell vízórát felszerelni, vízkivételi díjat fizetni, és engedélyeztetni sem szükséges őket. Az ipari célú vízhasználatra szolgáló mélyfúrásúak esetében azonban komoly engedélyezési eljárásra van szükség, mivel ezekre szigorúbb jogszabályi előírások vonatkoznak.
Műholdas megfigyelés: cél az adatok összevetése
A Területi Monitoring Rendszer (TMR) célja, hogy a gazdálkodók által benyújtott adatok összevetésével azonosítsa az esetleges eltéréseket – például a támogatásra jogosult és nem jogosult területek között. Az úgynevezett kútamnesztia keretében engedélyezett kutak esetében a gazdálkodók nyilatkozhatnak arról, hogy az általuk használt vízkivételi helyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
Fotó: teol.hu
About the Author
