Településnév változás volt a kis faluban a XX. században Forrás: Youtube/Vármegyejáró
„Változás
Nem egyedi eset, hogy egy település azért változtat nevet, mert ciki a jelentése. Nem volt ez másképp a Komárom-Esztergom vármegyei Máriahalommal sem. Útánajártunk a településnév változásnak.
A történelemből számos példát ismernek az etimológusok, amikor egy település azért változtat nevet, mert az eredeti név kellemetlen hangzású vagy jelentésű. Komárom-Esztergomban Máriahalom a XX. században nevet változtatott, olyan kínos volt az eredeti településnév. Most utánajártunk a településnév változásnak.
Településnév változás: gyakoribb, mint gondolnánk
A névszépítés lényege, hogy egy földrajzi nevet azért változtatnak meg, mert jelentéstartalma időközben illetlenné, vállalhatatlanná válik, írja a Földrajzi nevekről szóló dolgozatában Faragó Imre, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének mérnöke.
A változtatás motivációja, hogy az illető településen élők maguk is szégyellik falujuk nevének jelentését, illetve a környezetből gúnyt, félreértelmezést vált ki a helységnév – részletezi a mérnök. A település eredeti neve sokszor vulgáris jelentésű, de olyan is előfordul, hogy a jelentés teljesen ártatlan, ám nemzetiségi szó, amelyhez a magyar nyelv vulgáris tartalmat társít.
Gúnyolódtak a nevén, megváltoztatták
Így volt ez a Komárom-Esztergom vármegyei Máriahalom esetében is. A Máriahalom neve Kirva volt – évszázadok óta így emlegették. A tudomány szerint ugyanúgy szláv eredetű a község neve mint Únyé (unijb = több) vagy Dorogé (drug = barát szóból. Kirvát a szláv kriva=görbe szóból eredeztetik.
A település 1255-ben bukkant fel először Terra Keora (Keoraföldje) néven, írtuk korábban Máriahalomról. Ezután azonban következetesen Kerwa néven jegyzik az oklevelekben. A 15. században Kyrwaként írják. A török korban Kirba néven futott. A 18. századi katonai térképen Kirva néven rögzítették.
Innen jön az eredeti név
A néphagyomány szerint a településnév eredete egy nem tisztázott korból származó tégla feliratához köthető, amelyen a Kriw felirat volt olvasható. 1783-84-ben Kirvaként említik, a falu első, 1796-os pecsétjén a Kerwa elnevezés állt, a németek Kirwallnak nevezték.
Bár nevének jelentése évszázadokig megfelelt, semmilyen rossz jelentéssel nem bírt, ám gyakran csúfolódás, gúnyolás tárgya volt: a kirva „i” betűjét „u” betűre cserélve vulgáris jelentéssel telt meg a falu neve: a kéjnők köznyelvi elnevezését kapjuk, írta Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában. Így hát, megunva a gúnyolódást, a településvezetők a névcserét kérték a törzskönybizottságtól, 1936-ban ez meg is történt: Máriahalom lett az új elnevezés, amelyet Szűz Mária után kapott.
Települések, amelyek nevet szépítettek
Faragó Imre dolgozatában számos hasonló példát sorolt fel hazánkban, amelyet a névszépítés motivált:
- Latorfalva [lator = ’rabló, gonosztevő’] → Lantosfalva (XIV.sz.) [Vas]
- Gyakfalva [gyak = ’szúr, döf, közösül’] → Nevetlenfalu (1619) [Ugocsa]
- Monyásza [mony = ’hímvessző’] → Menyháza (1882) [Arad]
- Fancsal [fancsali = ’savanyú, rossz kedvű’] → Rózsaszentmárton (1892) [Heves]
- Kisbarom [barom = ’marha’] → Borisfalva (1894) [Sopron]
- Nagybarom [barom = ’marha’] → Szabadbáránd (1894) [Sopron]
- Csomonya [mony = ’hímvessző’] → Csongor (1904) [Bereg]
- Peselnek [pesel = ’vizel, pisil’] → Kézdikővár (1905) [Háromszék]
- Majom [majom = ’idétlen’] → Mezőtelkes (1906) [Gömör és Kishont]
- Büdösfa [büdös fa = ’rossz, kellemetlen szagú növény’] → Rózsafa (1907) [Baranya]
- Zalavéged [véged = ’halálod’] → Zalavég (1907) [Zala]
- Hugyaj [húgy = ’vizelet’] → Érpatak (1908) [Szabolcs]
- Nyírmon [mony = ’hímvessző’] → Nyírfalva (1910) [Szilágy] [Nagymon nem változott!]
- Nagypacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érszőlős (1910) [Szilágy]
- Kispacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érkisszőlős (1910) [Szilágy]
- Forbasz [baszik = ’közösül’] → Poprádfalu (1912)[Szepes]
- Luka [luk, lyuk = ’női nemi szerv’] → Bodroghalom (1927) [Zemplén]
- Szopok [szop, szopik = ’orálisan közösül’] → Mecsekfalu (1928) [Baranya]
- Málé [mamlasz = ’mulya, bolond’] → Serényimál (1928) [Gömör és Kishont]
- Serényimál [mál = ’málé, mamlasz’] → Serényifalva (1929) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] (1957-től Serényfalva)
- Disznósd [disznó = ’ronda, közönséges’] → Borsodszentgyörgy (1935) [Borsod-GömörKishont kee. vm.]
- Szomajom [majom = ’idétlen’] → Kaposfő (1942) [Somogy]
- Szilasbalhás [balhás = ’bolhás’] → Mezőszilas (1942) [Somogy]
- Disznóshorvát [disznó = ’ronda, közönséges’] → Izsófalva (1950) [Borsod-Abaúj-Zemplén]
- Gebe [gebe = ’sovány, rossz ló’] → Nyírkáta (1955) [Szabolcs-Szatmár]
Néhány esetben a település hiába kérte nevének változtatását, a törzskönyvbizottság elutasította azt:
- Tök [Pest-Pilis-Solt-Kiskun], kért változtatás (1938): Bánrét, Magyarsziget, Magyarkút
- Magyarliget, javasolt névváltozat: Pilistőkés, Magyartőkés
- Bugyi [Pest], kért változtatás (1950): Békefalva”
Fotó / Eredeti írás: kemma.hu
