Olyan kínos volt a településnév, hogy megváltoztatták

Kövess és lájkolj minket:

„Változás

Nem egyedi eset, hogy egy település azért változtat nevet, mert ciki a jelentése. Nem volt ez másképp a Komárom-Esztergom vármegyei Máriahalommal sem. Útánajártunk a településnév változásnak.

A történelemből számos példát ismernek az etimológusok, amikor egy település azért változtat nevet, mert az eredeti név kellemetlen hangzású vagy jelentésű. Komárom-Esztergomban Máriahalom a XX. században nevet változtatott, olyan kínos volt az eredeti településnév. Most utánajártunk a településnév változásnak.

Településnév változás: gyakoribb, mint gondolnánk

A névszépítés lényege, hogy egy földrajzi nevet azért változtatnak meg, mert jelentéstartalma időközben illetlenné, vállalhatatlanná válik, írja a Földrajzi nevekről szóló dolgozatában Faragó Imre, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének mérnöke.

A változtatás motivációja, hogy az illető településen élők maguk is szégyellik falujuk nevének jelentését, illetve a környezetből gúnyt, félreértelmezést vált ki a helységnév – részletezi a mérnök. A település eredeti neve sokszor vulgáris jelentésű, de olyan is előfordul, hogy a jelentés teljesen ártatlan, ám nemzetiségi szó, amelyhez a magyar nyelv vulgáris tartalmat társít.

Gúnyolódtak a nevén, megváltoztatták

Így volt ez a Komárom-Esztergom vármegyei Máriahalom esetében is. A Máriahalom neve Kirva volt – évszázadok óta így emlegették. A tudomány szerint ugyanúgy szláv eredetű a község neve mint Únyé (unijb = több) vagy Dorogé (drug = barát szóból. Kirvát a szláv kriva=görbe szóból eredeztetik.

A település 1255-ben bukkant fel először Terra Keora (Keoraföldje) néven, írtuk korábban Máriahalomról. Ezután azonban következetesen Kerwa néven jegyzik az oklevelekben. A 15. században Kyrwaként írják. A török korban Kirba néven futott.  A 18. századi katonai térképen Kirva néven rögzítették.

Bár nevének jelentése évszázadokig megfelelt, semmilyen rossz jelentéssel nem bírt, ám gyakran csúfolódás, gúnyolás tárgya volt: a kirva „i” betűjét „u” betűre cserélve vulgáris jelentéssel telt meg a falu neve: a kéjnők köznyelvi elnevezését kapjuk, írta Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában. Így hát, megunva a gúnyolódást, a településvezetők a névcserét kérték a törzskönybizottságtól, 1936-ban ez meg is történt: Máriahalom lett az új elnevezés, amelyet Szűz Mária után kapott.

Települések, amelyek nevet szépítettek

Faragó Imre dolgozatában számos hasonló példát sorolt fel hazánkban, amelyet a névszépítés motivált:

• Latorfalva [lator = ’rabló, gonosztevő’] → Lantosfalva (XIV.sz.) [Vas]
• Gyakfalva [gyak = ’szúr, döf, közösül’] → Nevetlenfalu (1619) [Ugocsa]
• Monyásza [mony = ’hímvessző’] → Menyháza (1882) [Arad]
• Fancsal [fancsali = ’savanyú, rossz kedvű’] → Rózsaszentmárton (1892) [Heves] 
• Kisbarom [barom = ’marha’] → Borisfalva (1894) [Sopron]
• Nagybarom [barom = ’marha’] → Szabadbáránd (1894) [Sopron] 
• Csomonya [mony = ’hímvessző’] → Csongor (1904) [Bereg]
• Peselnek [pesel = ’vizel, pisil’] → Kézdikővár (1905) [Háromszék]
• Majom [majom = ’idétlen’] → Mezőtelkes (1906) [Gömör és Kishont]
• Büdösfa [büdös fa = ’rossz, kellemetlen szagú növény’] → Rózsafa (1907) [Baranya]
• Zalavéged [véged = ’halálod’] → Zalavég (1907) [Zala]
• Hugyaj [húgy = ’vizelet’] → Érpatak (1908) [Szabolcs]
• Nyírmon [mony = ’hímvessző’] → Nyírfalva (1910) [Szilágy] [Nagymon nem változott!]
• Nagypacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érszőlős (1910) [Szilágy]
• Kispacal [pacal = ’recés gyomor’] → Érkisszőlős (1910) [Szilágy]
• Forbasz [baszik = ’közösül’] → Poprádfalu (1912)[Szepes]
• Luka [luk, lyuk = ’női nemi szerv’] → Bodroghalom (1927) [Zemplén]
• Szopok [szop, szopik = ’orálisan közösül’] → Mecsekfalu (1928) [Baranya]
• Málé [mamlasz = ’mulya, bolond’] → Serényimál (1928) [Gömör és Kishont]
• Serényimál [mál = ’málé, mamlasz’] → Serényifalva (1929) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] (1957-től Serényfalva)
• Disznósd [disznó = ’ronda, közönséges’] → Borsodszentgyörgy (1935) [Borsod-GömörKishont kee. vm.]
• Szomajom [majom = ’idétlen’] → Kaposfő (1942) [Somogy]
• Szilasbalhás [balhás = ’bolhás’] → Mezőszilas (1942) [Somogy]
• Disznóshorvát [disznó = ’ronda, közönséges’] → Izsófalva (1950) [Borsod-Abaúj-Zemplén]
• Gebe [gebe = ’sovány, rossz ló’] → Nyírkáta (1955) [Szabolcs-Szatmár]

Néhány esetben a település hiába kérte nevének változtatását, a törzskönyvbizottság elutasította azt:

• Tök [Pest-Pilis-Solt-Kiskun], kért változtatás (1938): Bánrét, Magyarsziget, Magyarkút
• Magyarliget, javasolt névváltozat: Pilistőkés, Magyartőkés
• Bugyi [Pest], kért változtatás (1950): Békefalva”

Fotó / Eredeti írás: kemma.hu

Kövess és lájkolj minket:

About the Author

Kós Zoltán

Author

View All Posts