Konduktor képesítés csak Magyarországon szerezhető, része a köznevelésnek és a közegészségügynek, így a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein belül, támogatással vehetik igénybe. Magyarország kormánya 2014 óta a határon túli magyarság számára is elérhetővé tette a szolgáltatást.

A Hungarikumok Gyűjteménye egyik új elemének tiszafüredi vonatkozása is van

Hungarikum lett továbbá a keleti típusba tartozó „magyar nyereg” is, amelyet a török elleni harcokban is hatékonyan használt a könnyűlovasság. A Kárpát-medencében történt megtelepetést követően bizonyos fejlődésen ment át, tiszafüredi változata parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is megbecsülés tárgya volt – emelték ki a Tisza-menti településen hajdanán letelepült és tevékenykedő lónyereg-készítő mesterek munkáját is a tanácskozáson – számolt be erről is a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat a hivatalos Facebook-oldalán.

A tiszafüredi nyereg a Közép-Tisza vidék legismertebb városának, Tiszafüred kisiparának leghíresebb terméke. A füredi nyeregtípus a 18-19. században a könnyűlovasság révén Európába, sőt Amerikába is eljutott. Népszerűségét a kiváló minősége mellett az is növelte, hogy keleti szerkezete miatt a lovat és lovast egyaránt kímélte, ami a könnyűlovasság – amit Európában magyar mintára szerveztek meg – mozgatásánál különösen fontos szempont volt.

A „füredi módra készített” és annak jellegzetes faragásaival díszített nyeregváltozata már 1724-ben, a vásári árszabásokban külön áron szerepelt. A legkorábbi ismert datált darab 1769-ben készült, mely az erdélyi Kallós Gyűjteményben található. Közel húsz füredi nyerges látta el az európai hadszíntér szükségleteit az örökösödési háborúk és a napóleoni hadviselés idején. Virágkorában 8-9 ezer darabot készítettek ezekből a kiváló nyergekből.

A haditechnika fejlődésével a könnyűlovasság jelentőségét veszítette, így a 20. század elején már csak két-három nyergesmester dolgozott a városban. Az utolsótól, Kuli Mihálytól az 1930-as évek végén László Gyula régész jegyezte le a füredi nyereg készítésének pontos részleteit. A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum gyűjteményében több szép darab reprezentálja a hazai tárgyi kultúra e becses emlékét.

A Magyar Értéktárat is feltöltötték

A Hungarikum Bizottság arról is döntött, miszerint a Magyar Értéktár a Magyarország tortája versennyel bővült, ami a közlemény szerint már 18. éve a Magyar Cukrász Ipartestület szervez. A tradicionálisan magyar alapanyagokból készült tortát államalapításunk ünnepén, minden év augusztus 20-án mutatják be országszerte a cukrászdák.

A Bükki ősember-barlangok is a Magyar Értéktárba kerültek, régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte a Bükk-térségben. Már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítési technikájával önálló kultúrát képviselve.

A Magyar Értéktárba botanikus kert is bekerült. Az 1800-as években alakult Szarvasi Arborétum 82 hektáros területével

• az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye,
• a hazai növényi génvagyon őrzője,
• országos természetvédelmi jelentőségű kert.

Itt található a Magyarországon egyedülálló, a kert szimbólumának tekinthető idős hegyi mamutfenyő.

A Régi magyar szőlőfajták is az Értéktárba kerültek, a magyar borkultúrában jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Az Agrárminisztérium közleménye szerint több mint száz régi helyi fajtával rendelkezünk, ezek közül viszont csak 10-15 maradt meg jelentékenyebb szinten a termesztésben. Az ismertebb régi szőlőfajtáink többsége csak néhány tíz hektáron, a kevésbé elterjedtek többsége pedig már csak fajtagyűjteményekben található meg.