Roderich Kiesewetter volt német katonatiszt szerint Oroszország több százezer, bevetésre kész katonát vont össze Európa határainál, ami komoly aggodalmat kelt főként a balti államok körében. Úgy véli, 2026 és 2027 kritikus évek lehetnek Európa biztonsága szempontjából, és illúzió azt gondolni, hogy Moszkva politikai belátásra jut pusztán diplomáciai találkozók hatására. Kiesewetter hangsúlyozta: Oroszország háborús gazdaságra állt át, és százezrével képez ki katonákat, akiket nem Ukrajnában vetnek be. Bár a Kreml katonailag nem arat döntő sikereket Ukrajnában, a folyamatos mozgósítás hosszabb távú konfliktusra utal. A politikus szerint az európai kormányoknak fel kell készülniük erre az időszakra, erősíteniük kell védelmi képességeiket, ugyanakkor felelősen kell tájékoztatniuk a lakosságot a lehetséges veszélyekről.
Egy volt NATO-tisztviselő szerint Oroszország több mint 360 ezer katonát csoportosít Európa határainak a közelébe, miközben Vlagyimir Putyin már a következő lépését tervezi. Az egykori német parlamenti képviselő és katonatiszt, a jelenleg a CDU külpolitikai szakértőjeként dolgozó Roderich Kiesewetter úgy fogalmazott, 2026 az egyik legkritikusabb év lehet Európa közelmúltbeli történetében, mivel Putyin erői egyre több személyi állományt vezényelnek Belaruszba, ami Ukrajnán túli katonai ambíciókra utalhat.
Kiesewetter felidézte, a Kreml adatai szerint idén több mint 400 ezer új katona csatlakozott az orosz hadsereghez, túlteljesítve az elnök által januárban kitűzött célt. Külföldi katonai elemzők eközben riadót fújtak az elmúlt hetekben tapasztalt, „példátlanul intenzív” téli kiképzések miatt, amelyek országszerte zajlanak.
A német NTV-ben nyilatkozva Kiesewetter elmondta: Oroszország két belorusz hadteste – összesen 350–360 ezer harckész katona, ami az egyik legaggasztóbb fejleménynek számít.
Ez különösen a balti államok számára aggasztó. Az a tény, hogy Putyin több százezer katonát képez ki, akiket soha nem vetnek be Ukrajnában, azt mutatja, hogy Oroszország háborús gazdasággá alakult át, amely az állandó mozgósításra épül
– fogalmazott Kiesewetter, aki 2009-ig ezredesként szolgált a német fegyveres erőknél, majd több évig a belgiumi Monsban található NATO-központban szolgált.
Fel kell készülni minden eshetőségre
Kiesewetter szerint az európai kormányoknak figyelmeztetniük kell a lakosságot a háború növekvő kockázatára „a kontinens előtt álló kritikus két évben”. Úgy fogalmazott, „a túlélés nemcsak az önvédelmi képességeinken múlik, hanem azon is, ha azt mondjuk, vigyázat, ez megtörténhet, legyünk óvatosak”. Hozzátette, a lakosságot nem szabad megijeszteni, de fel kell készülni minden eshetőségre. A szakértő szerint nem szabad naivnak lenniük a berlini békekonferencia miatt sem, hogy „Putyin majd belátja, egyszer el kell mondania a saját lakosságának, most már a Nyugat hadra fogható, így az egész nem érte meg”.
Kiesewtter megfogalmazott egy kritikát a NATO jelenlegi főtitkárával szemben is: szerinte Mark Rutte elbagatellizálja a helyzetet, bár a legutóbbi Németországban tett látogatásakor már ő is arról beszélt, hogy „a helyzet eszkalálódik”.
Egyre több európai ország készül a háborúra
A volt NATO-tisztviselő nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy a brit hadsereg vezetője figyelmeztetett: egyre több család fogja „megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a hazáért”, ahogy az ország felkészül egy esetleges orosz háborús kockázatra. Sir Richard Knighton légimarsall, a brit vezérkari főnök kijelentette: „fiaknak és lányoknak” is készen kell állniuk az Egyesült Királyság védelmére, miközben az iskolákat arra kell ösztönözni, hogy a diákokat a hadiipar felé irányítsák.
Knighton beszédében hangsúlyozta, hogy bár egy közvetlen orosz támadás esélye az Egyesült Királyság ellen kicsi, „ez nem jelenti azt, hogy nulla”. A londoni Westminsterben, a Royal United Services Institute rendezvényén így fogalmazott: „Fiak és lányok. Kollégák. Veteránok. Mindenkinek szerepe lesz. Építeni, szolgálni. És ha szükséges, harcolni. És egyre több család fogja megérteni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért.”
A figyelmeztetések sorába illeszkednek a francia vezérkari főnök, Fabien Mandon korábbi kijelentései is, aki arról beszélt, hogy Franciaországnak fel kell készülnie arra, hogy egy esetleges háborúban „elveszítheti a gyermekeit”.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2025. június 22-én. Fotó: Contributor / Getty Images)
