Még nem lépett életbe a június elejére tervezett vendégmunkás-stop Forrás: Illusztráció: MW-archív
„A statisztikai adatokból kiderül, melyik országból érkeznek a legtöbben hazánkba. Van köztük olyan régió is, ami igencsak meglepetést fog okozni. Utánajártunk, hogy a nagyobb debreceni vállalatok hogyan reagálnak a tervezett vendégmunkás-stopra, amelyet végül az ágazati szereplők kérésére nem léptették életbe. A szabályozás részletes kidolgozását a minisztérium későbbre ígérte.
Egyelőre mégsem lépett életbe a vendégmunkás-stop, holott az új kormány korábbi terve az volt, hogy június 1-jére teljesen felfüggesztik az Európai Unión kívüli, vagyis harmadik országbeli vendégmunkások behozatalát. Az intézkedést azzal a céllal szándékozott a Tisza-párt bevezetni, hogy megvédjék a magyar munkaerő értékét és mérsékeljék a hazai bérek alacsony szinten tartását.
A gazdasági érdekképviseletek, így a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a piacvezető HR-szolgáltató, a WHC is érdemi, szakmai egyeztetést sürgetett a kormánnyal a vendégmunkások foglalkoztatásáról. Álláspontjuk szerint a munkaerőpiac védelme fontos, de a hirtelen korlátozások veszélyeztethetik a működő vállalkozásokat, a termelőkapacitásokat és a magyar munkahelyeket is.
A képviseletek szerint a vendégmunkások (különösen a Fülöp-szigeteki, indonéz vagy vietnámi dolgozók) mára a magyar gyártás-termelés, a logisztika, az építőipar és a vendéglátás egyik „kritikus tartóoszlopává” váltak.
Hogyan érinti a vendégmunkás-stop Debrecent?
Megkerestünk Debrecenben jelen lévő nagyobb multinacionális vállalatokat, hogy megtudjuk, hogyan érinti őket a tervezett vendégmunkás-stop, illetve mennyiben befolyásolja az intézkedés a működésüket. Cikkünk megírásáig két cégtől kaptunk választ.
A Schaeffler kommunikációs osztálya azt a tájékoztatást adta, magyarországi vállalataiban elsősorban a helyi munkaerőpiacra támaszkodnak, nem éltek a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségével.
Országos viszonylatban mintegy 6 ezer 500 munkavállalónk közül a külföldi állampolgárok aránya csekély, és még alacsonyabb azok száma, akik olyan országból érkeznek, melyre kiterjedhet a tervezett szabályozás
– áll a válaszban.
Hozzátették, mindegyikük fontos pozícióban van, értékes munkát végez a vállalataiknál; ezzel együtt a csekély érintettségi létszámból fakadóan a működésünket érintő szignifikáns hatással nem számolnak.
A CATL Debrecen közölte, számukra a magyar munkavállalók toborzása és foglalkoztatása továbbra is prioritás. A vállalat eddig négy toborzókampányt valósított meg a debreceni régióban és a közeljövőben egy újabb kampány indítását tervezik:
Társaságunk jelenleg mintegy 1200 munkavállalót foglalkoztat, beleértve a helyi és a kölcsönzött munkaerőt. A munkavállalók toborzása folyamatos, célunk, hogy év végén már 2200 fő dolgozzon a vállalatnál. A helyi és kölcsönzött munkavállalók mellett kínai szakembereket is foglalkoztatunk, akik azért érkeztek Debrecenbe, hogy támogassák a cellagyár termelésének elindulását. Feladatuk a technológia telepítése mellett az üzem beindításához és működtetéséhez szükséges szaktudás és tapasztalat átadása
– írják. Hozzáfűzik, továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy felkutassák és támogassák a fiatal, helyi tehetségeket. Ennek jegyében együttműködési megállapodásokat kötöttek a Debreceni Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, valamint a Debreceni Szakképzési Centrummal. Gyakornoki programjuk már évek óta sikeresen működik és a közeljövőben duális képzések elindítását is tervezik.
Honnan jönnek a külföldiek?
A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett kísérleti statisztikájából kiderül, a tavalyi év első három negyedévében több mint 35 ezer vendégmunkás érkezett Magyarországra, és megközelítőleg 500 fővel több külföldi hagyta el az országot.
A beszámolóból kiolvasható, a korábbi jogszabályi szigorítások teljesen átrendezték a bevándorlók összetételét: míg korábban a vietnámiak adták az egyik legnagyobb bevándorló csoportot, 2025 második negyedévétől a számuk annyira visszaesett, hogy már nincsenek a top 4 küldő ország között.
2025 harmadik negyedévében a 18 ezer bevándorló külföldi 16 százaléka Kínából, 15 százaléka pedig a Fülöp-szigetekről érkezett. A KSH grafikonja alapján a harmadik és negyedik legjelentősebb küldő ország Németország és Banglades.
A vizsgált időtartamban 4500 fővel többen érkeztek, mint ahányan elmentek. Ez a szám azonban jelentős visszaesés a 2024 azonos időszakában mért 7500 fős többlethez képest. A csökkenés oka, hogy a külföldiek kivándorlása nőtt, míg a bevándorlásuk mérséklődött.
Egyre több magyar hagyja el hazánkat
Ugyan a vendégmunkás kérdéshez nem kötődik szorosan, azonban egy elszomorító adat is kirajzolódik a statisztikákból: a magyar állampolgárok esetében a mérleg negatív. Csaknem 4000 fővel többen vándoroltak ki, mint ahányan hazatértek. Ezt a hiányt a határon túli magyarok bevándorlása is csak kevesebb mint 1000 fővel tudta mérsékelni…”
