A legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb védelmet a megelőzés jelenti Fotó: Huszár Márk / Forrás: MW
„A magyar szőlőtermesztés jelenlegi legnagyobb ellensége nem az időjárás, hanem egy apró rovar által terjesztett gyilkos kór. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) riasztást adott ki: a szőlő aranyszínű sárgasága betegség szinte az összes népszerű hazai szőlőfajtát fenyegeti, a hatékony védekezéshez pedig elengedhetetlen a szőlősgazdák összefogása.
Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségre az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A merlot ugyan kevésbé, ugyanakkor a chardonnay, a zweigelt, valamint a kékfrankos és pinot noir mellett a szürkebarát, a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a rizling különösen hajlamos a szőlő egyik legpusztítóbbnak számító fitoplazmás betegségére. Erre hívja fel a figyelmet a Nébih, amely hazai partnere az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) növényegészségüggyel foglalkozó, PlantHealth4Life nevű kampányának.
A láthatatlan terjesztő: az amerikai szőlőkabóca
A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca sajnos mára az ország összes vármegyéjében előfordul. A rovar tojásai a szőlőtőkén, az idősebb vesszők foszló kérge alatt telelnek át, majd öt fejlődési szakasz után alakulnak ki a kifejlett egyedek.
Maga a kabóca a nedvek közvetlen szívogatásával nem okozna jelentős gazdasági kárt, a valódi problémát az jelenti, hogy ő a betegség elsődleges vektora – azaz egyik tőkéről a másikra hurcolja a fertőzést. Ráadásul az amerikai alanyfajták gyakran teljesen tünetmentesen fertőzöttek. Bár a kór más növényeken is megtelepedhet (például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzfán és mogyorón), gazdasági csapást kizárólag a szőlőültetvényekre mér.
Hol tart most a járvány?
A hazánkban 2013 óta szőlőn jelen lévő betegség terjedési mértéke és üteme a hatósági intézkedéseknek köszönhetően jelenleg stagnál. Jelentős eredmény, hogy az ország északi részén található történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól.
Valamennyi érintettnek fontos azonban szem előtt tartani, hogy
a legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb védelmet a megelőzés jelenti, mivel a betegség megtelepedése esetén a károsítómentesség visszaállításának esélye már igen csekély.
Éppen ezért a szakemberek és szőlősgazdák részéről elengedhetetlen a betegség súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatának ismerete, valamint a védekezéshez szükséges teendők elvégzése.
Hogyan védekezhetnek a gazdák?
Mivel a betegség ellen jelenleg nincs közvetlen növényvédő szer, a szőlő védelmét a terjesztő rovarok elleni, időben elvégzett kezelésekkel és szigorú prevencióval lehet biztosítani:
● minősített szaporítóanyag: a megelőzés alapja, hogy kizárólag hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyagot szabad vásárolni és ültetni;
● időzített permetezés: a kabócák elleni kezelések időpontja térségenként eltérhet, ezért a permetezést mindig a helyi hatósági felhívás alapján kell elvégezni;
● gazdanövények irtása: a fertőzés terjedése a kabócák alternatív gazdanövényeinek visszaszorításával is csökkenthető;
● folyamatos tájékozódás: a Nébih weboldalán vármegyénként naprakészen követhetők a kötelező védekezési felhívások, határidők, az engedélyezett növényvédő szerek listája és a szakmai anyagok.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon.”
Fotó / Eredeti írás: bama; MW
