Kós Zoltán 
"...Az amerikai elnök ismét vehemensen támadta az ukrán államfőt..." - Forrás: KISZó
“Tovább éleződik Donald Trump és Volodimir Zelenszkij csörtéje. Ukrajnának egyre több és több pénzre van szüksége a háború folytatásához, derült ki az ukrán államfő Brüsszelben elmondott szavai alapján. Az erősödő orosz támadások miatt tovább tart az ukrán energetikai létesítmények és a gazdasági infrastrukturális potenciál pusztítása. Eközben egyre súlyosbodnak a franciaországi zavargások. Ezek a fejlemények mind-mind jelentős hatással vannak az ukrajnai helyzetre.
Az amerikai elnök ismét vehemensen támadta az ukrán államfőt. Azt állította Zelenszkijről, hogy semmilyen szín alatt nem hajlandó a háború lezárására. Trump szerint már két éve véget vethetett volna saját országa kivéreztetésének, ráadásul jobb feltételekkel, mint ha most tenné. A Fehér Ház vezetője úgy látja, amíg Kijev ekkora nagy összegekhez jut, egyszerűen nem áll érdekében a háború befejezése. Az amerikai elnök emiatt legszívesebben „lecserélné” Zelenszkijt olyasvalakire, aki kész lenne a megállapodásra.
Zelenszkij reakciója sem maradt el. Ma nincs a világon még egy olyan vezető, aki annyira élesen meri bírálni Trumpot, mint az ukrán elnök. Szerinte az Egyesült Államok nem békére, hanem kapitulációra kívánja rávenni Kijevet. Zelenszkij történelmi bűnnek tartja az amerikai és az orosz elnök közeledését, azt, hogy a szankciós politika fokozása helyett Washington inkább gazdasági kedvezményeket biztosít Moszkva számára. Az ukrán államfő természetesen azzal sem ért egyet, hogy neki távoznia kellene az ország éléről, s esetleg majd az utódja beleegyezne egy békemegállapodás aláírásába. Újra leszögezte, amíg zajlik a háború, választások nem lesznek. Amolyan fából vaskarika helyzetnek tűnik.
Teljesen egyértelmű, a 2019 óta hivatalában lévő Zelenszkij abban bízik, hogy a november 3-án esedékes amerikai félidős kongresszusi választások után Trump hatalma meginog, és korábbi szövetségese, a Demokrata Párt ismét felújítja Ukrajna feltétel nélküli teljes körű támogatását.
Dunda György
Az viszont kétségkívül igaz, hogy Ukrajna számára egyre többe kerül a háború, amit egyre nagyobb mértékben az Európai Uniónak kell finanszíroznia. Kijev saját bevételei folyamatosan csökkennek, miközben a kiadások csak nőnek. A háború első éveiben elég volt évi 40-50 milliárd dolláros külső segítség, aztán 2024-ben ez az összeg megugrott 75 milliárdra, 2025-ben már 90 milliárdra bővült, az idei esztendőben az anyagi terhek 120 milliárd dollárra nőhetnek, hiányzik is belőle 27 milliárd. Zelenszkij a múlt heti EU-s csúcson bejelentette a 2027-es számlát is. Szavai szerint jövőre 155 milliárd dollár kell Oroszország feltartóztatására, Európának ebből legalább a felét kell előteremtenie. A tavalyi és az idei tapasztalatok alapján ez az összeg vélhetően menet közben még nőni fog. Ha nem menne a finanszírozás, a háborús sebektől vérző Ukrajnából akár 20 millió menekült áraszthatja el az uniós tagállamokat, vázolta fel az esetleges következményeket az ország első embere.
Nincs könnyű helyzetben Európa. Az ukrajnai és az iráni háború miatt kialakult súlyos energetikai válság alaposan megtépázza az EU-s gazdaságok többségét. Azt sem könnyű végig nézniük, hogy miközben a korábbi években amerikai nyomásra ők igyekeztek teljesen leválni az orosz energiafüggőségről, most éppen az Egyesült Államok az, amely komoly energetikai együttműködésre készül Oroszországgal. A belső feszültségek is egyre riasztóbbak. Franciaországban már el is szabadultak az indulatok, Olaszországban, Németországban és Nagy-Britanniában is robbanásveszélyesen feszült a társadalmi hangulat. Az európaiak nehezen nyelik le, hogy romlik az életszínvonaluk. Mondani sem kell, ezzel egyidőben erősödnek a háborúellenes hangok, aminek a politikai kockázatával Kijevnek is számolnia kell.
Azt maga Zelenszkij is elismeri, roppant nehéz helyzetben van az orosz agresszió által sújtott ország. Az amerikai–orosz béketervet kapitulációként értelmezi. Azokra a kritikus kérdésekre, miszerint az ország további pusztulásának a megállítása, az emberéletek megóvása miért lenne egyenlő a kapitulációval, érdemi válasz nem érkezik. Mint ahogyan arra sem látni értelmes tervet, hogy a sajnálatos módon összehasonlíthatatlanul gyengébb pozícióban lévő áldozat miként győzhetné le az erősebb agresszort. Talán csak Dávid parittyája segíthetne…
Forrás: KISZó/Dunda György”
Fotó forrása / Eredeti írás: KISZó
About the Author
