Kína 1978 óta nagyjából 66 milliárd fát ültetett el a Nagy Zöld Fal néven ismert programban (hivatalos nevén Három-Észak védőerdősáv-program), és 2050-ig további 34 milliárd csemete telepítését tervezi. A kezdeményezés eredetileg a Góbi- és a Takla-Makán-sivatag terjeszkedését hivatott megfékezni, mára azonban az új erdők a szén-dioxid-megkötésben is kulcsszerepet kapnak.

A Pekingi Egyetem és a Pekingi Erdészeti Egyetem kutatói a Geophysical Research Letters folyóiratban 2026 nyarán közölt tanulmányukban azt vizsgálták, miben térnek el az ültetett állományok a természetes erdőktől.

Gyorsabban zöldülnek, de nem véletlenül

A kutatók négy évtized műholdas adatai alapján követték nyomon a levélfelület-index (LAI) alakulását. Ez a mutató a lombozat sűrűségét jelzi, és szorosan összefügg azzal, mennyi szén-dioxidot vesznek fel a fák. Kiderült, hogy a telepített erdők levélfelülete 66 százalékkal gyorsabban nőtt, mint a természeteseké, és a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedésére is erőteljesebben reagált.

Az eltérés nagy része azonban az életkorból fakad. Az ültetett erdők átlagéletkora nagyjából 34 év, a természeteseké 57, a fiatal fák pedig gyorsabban fejlődnek. Hasonló korú és termőhelyi adottságú erdőket összevetve az előny mindössze 4,6 százalékra zsugorodott.

A fennmaradó különbség a gazdálkodásnak köszönhető. Gyakran gyors növekedésű fafajokat, például nyárfát és eukaliptuszt ültetnek, a csemetéket ápolják, a versengő növényzetet eltávolítják, a talajt pedig tápanyaggal is pótolják.

Rövid távú előny, hosszú távú kérdőjelek

A telepített erdők fölénye 30–40 éves koruk körül tetőzik, utána jelentősen csökken. A természetes erdők lassabban, de egyenletesebben gyarapodnak. Yuhang Luo, a tanulmány első szerzője szerint az ültetett erdők rövid távon hatékonyan köthetik meg a szén-dioxidot, a tartós széntárolásban és az ökoszisztéma ellenálló képességében azonban a természetes erdők pótolhatatlanok.

Más szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a lombozat sűrűsége csak közvetett mérőszám: a szén jelentős része a fatestben, a kéregben, a gyökerekben és a talajban raktározódik, amit a műholdas mérés nem érzékel. A kínai program korábbi tapasztalatai azt is megmutatták, hogy az egy fafajból álló erdők fogékonyabbak a kártevőkre és a betegségekre.

A kutatás tanulsága Kínán túl is érvényes: az erdőtelepítés sikere nemcsak a fák számán múlik, hanem azon is, mikor, milyen fafajjal ültetünk, és hogyan gondozzuk az erdőt évtizedeken át.

Forrás: Futura-Sciences

Illusztráció: Pexels (Természetes erdő Kínában, Guizhou)”