szerkeszto 
„A Bosznia-Hercegovina békéjét szavatoló EUFOR és a szarajevói NATO parancsnokság törzsfőnöki beosztását hagyományosan magyarok látják el. Gerőfi Szilárd dandártábornok és Kiss Ferenc ezredes idén májusban fejezték be egyéves külföldi szolgálatukat. Tapasztalataikról, benyomásaikról és véleményükről kérdeztük őket.
Gerőfi Szilárd dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnoksága Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség csoportfőnöke az EUFOR, Kiss Ferenc ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár törzsfőnöke pedig a szarajevói NATO Parancsnokság törzsfőnöki beosztását látta el 2021 és 2022 májusa között. Közös interjúnkban az egyéves külszolgálat tapasztalatairól és a két szervezetben betöltött vezetői beosztás fontosságáról beszélgettünk.
Egészen pontosan mi az EUFOR és a NATO feladatköre Bosznia-Hercegovinában és miként működik egymás mellett a két szervezet?
G.Sz.: Az Európai Unió missziójának legfontosabb feladata a közreműködés Bosznia-Hercegovina biztonságának szavatolásában, szorosan együttműködve az ország saját haderejével és biztonsági szervezeteivel. A végső célkitűzés természetesen az, hogy az ország képes legyen önállóan garantálni saját biztonságát. Az eredményes szolgálatellátás alapfeltétele a folyamatos együttműködés és egyeztetés a szarajevói EUFOR és NATO parancsnokságok között. Köztem és a NATO parancsnokság törzsfőnöke között kialakult szoros, szinte napi kapcsolat és koordináció tökéletes hátteret biztosított a közös célok elérésében, a közös érdekek foganatosításában, a harmonikus együttműködésben és a felmerült problémák kezelésében.
Számtalan példát tudnék említeni a hatékony közös munkára, egyet azonban mindenképpen szeretnék kiemelni: sikerült olyan átgondolt intézkedéseket foganatosítanunk mindkét szervezetnél, amelyeknek köszönhetően a COVID járványt úgy tudtuk keretek között tartani Butmir táborban, hogy a napi fertőzések száma soha nem veszélyeztette a misszió műveleti képességét. A pontos feladatrendszer mindig változik kicsit. Az elmúlt években például folyamatosan csökkentették a Butmir táborban szolgálók létszámát, ami miatt a feladatok ellátását is időről időre újra kellett szervezni. A misszió korábban az információgyűjtésre és elemzésre helyezte a hangsúlyt annak érdekében, hogy ha gyors reagálásra lenne szükség, akkor a szükséges adatok, információk már rendelkezésre álljanak.
Amikor a közelmúltban a biztonsági helyzet ismét megváltozott, akkor, az EUFOR történelmében először, a műveleti parancsnok döntésének megfelelően – be kellett hívni a tartalékerőket. A feladatrendszer természetesen attól is függ, hogy milyen az éppen aktuális biztonsági környezet, hogy milyen külső hatások érik a missziót. A mi külszolgálatunk alatt több nemzet – köztük Németország és Románia is – jelezte, hogy mégis visszatérne, vagy megerősítené jelenlétét az EUFOR-ban, éppen a biztonsági körülmények változása miatt.
K.F.: A dinamikusan változó gazdasági és politikai környezet változásainak az EUFOR-hoz hasonlóan a NATO is ki van szolgáltatva. A szövetség szarajevói parancsnokságának munkája kevésbé látványos, hiszen a szervezet fő feladata a stratégiai és taktikai szintű tanácsadás. Van egy Bosznia-Hercegovinával szembeni elvárás annak érdekében, hogy tagja lehessen mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak. A tagsági akcióterv alapján megfogalmazott partnerségi célkitűzések elérésében nyújt támogatást a NATO Parancsnokság miniszteriális, vezérkari és az egységek/alegységek szintjén.
Mindemellett maga a szarajevói Butmir tábor is NATO tulajdonban van, de az EUFOR-ral közösen üzemelteti és tartja fenn. Széles spektrumon történik az együttműködés, egyik területe például az információk megosztása is, hiszen az EUFOR igen jelentős felderítő képességgel bír.
EUFOR törzsfőnökként milyen feladatai voltak?
G.Sz.: A nemzetközi törzs vezetése nem egyszerű feladat. Az EUFOR ALTHEA misszió törzsfőnöki beosztásának egyéves időtartamban történő ellátása kitűnő lehetőséget biztosított, hogy többnemzeti törzsben hadműveleti szintű vezetési tapasztalatot szerezzek, illetve meglévő vezetői képességeimet fejlesszem. Az EUFOR törzsében nincs szervezetszerű parancsnokhelyettesi beosztás, ezért törzsfőnökként egyben az EUFOR parancsnokhelyettesi feladatokban is helyt kellett állnom, amely túlmutatott a törzs feladatainak közvetlen koordinálásán, irányításán. Sok esetben kellett a parancsnokot tehermentesítenem protokolláris feladatokban különböző rendezvények, látogatások során. Az EUFOR törzsfőnöki és parancsnokhelyettesi beosztások mellett a magyar kontingens vonatkozásában a Nemzeti Rangidős Képviselői feladatokat is elláttam.
A „kettő plusz egy sapkás” feladatrendszer összehangolása elég nagy kihívás volt, de a közvetlenül nekem dolgozó két főtiszt kollégám – Ambrus Péter és Tóth Árpád alezredesek −, valamint a törzsfőnöki irodán dolgozó két altiszt segítőm – Kiss Péter és Sőrés József zászlósok − kiváló munkájának köszönhetően sikerrel oldottuk meg a feladatainkat. EUFOR törzsfőnökként a három törzsfőnök-helyettes (műveleti: DCOS OPS, felderítő: DCOS INTEL, támogató: DCOS SPT) útján irányítottam a klasszikus J1 – J8 struktúra valamennyi szegmensét. Közvetlen irányításom alatt állt a törzsfőnöki iroda, a törzsigazgatóság, a haderőtervezési főnökség, a Joint Military Affairs és a kommunikációért felelős iroda. Az eredményes szolgálatellátás alapfeltétele volt továbbá a folyamatos együttműködés és egyeztetés a közvetlen alárendeltségembe nem tartozó EUFOR szervezeti elemekkel is, mint például a parancsnoki csoport, a politikai-, jogi, fegyver, lőszer és robbanóanyag, egészségügyi szakterület, valamint a helyi rendészeti szervek tanácsadóival, a tábori rendészet vezetőjével és a stratégiai szintű kommunikáció képviselőivel.
Ugyanígy az én feladatom volt kapcsolatot tartani az EUFOR hozzárendelt, végrehajtó szerveivel, így a Többnemzeti Zászlóaljjal, a Field HUMINT Teams, a Többnemzeti Felderítő Harccsoport, a Légi Alegység, a Nemzetközi Katonai Rendészet, az Összekötő és Megfigyelő Koordinációs Központ, Bosznia-Hercegovina haderejének összekötői (LNOs to AFBiH) és a Tűzszerész Csoport szakemberei.
Mindezen túl – a teljesség igénye nélkül – az egyéves misszióm során elláttam a nemzeti rangidős feladatkörét, támogattam az EUFOR parancsnokának szándékait és döntéshozatalát, részt vettem gyakorlatok tervezésében, vezetésében és végrehajtásában is. Ki kell emelnem, hogy a COVID helyzet kezelése jelentős kihívást jelentett, de elmondhatom, hogy a járvány ellenére a feladatvégrehajtás folyamatossága mindvégig biztosított volt. A helyi lakosság, a politikai és katonai vezetés számára egyértelművé és nyilvánvalóvá vált, hogy az EUFOR a pandémia körülményei között is képes volt az alaprendeltetési feladatainak maradéktalan végrehajtására.
Ezredes úr számára milyen feladatokat jelentett a NATO törzsfőnöki megbízatás?
K.F.: A parancsnokság egyik legfontosabb feladata, hogy támogassa Bosznia-Hercegovina sikeres NATO-ba integrálódását. Emellett tavaly fejeztük be a szervezet önellenőrzésének második fázisát, előtte egy évvel volt egy NATO által végrehajtott ellenőrzés is. Mindezen túlmenően folyamatos az infrastruktúrafejlesztés és a haderő teljes spektrumát lefedő szabályzók kidolgozása. Minden váltás állománya ott folytatja a megkezdett munkát, ahol az előző, leköszönő – például törzsfőnök – abbahagyta.
Nagy előny a NATO parancsnokságnál Szarajevóban, hogy viszonylagosan kis létszámú, és a kis létszám 60 százalékát nemzetközi civil állomány teszi ki. Ezek a szakértők túlnyomórészt több, mint 15 éve teljesítenek szolgálatot különböző kulcsbeosztásokban. Ebben az egészben az én feladatom alapvetően a parancsnokság mindennapjainak tervezése, szervezése, nyomon követése és az elöljárók által meghatározott intézkedések kidolgozása volt.
Emellett – együttműködve az EUFOR-ral – hozzám tartozott a tábor üzemeltetése személyügyi, logisztikai, pénzügyi, híradási informatikai területeken.
Mennyivel másabb egy nemzetközi közösségben törzsfőnöki feladatokat ellátni, mint egy hazai szervezet esetében?
G.Sz.: Hazai viszonylatban még nem láttam el törzsfőnöki beosztást, azonban nyilvánvaló, hogy a nemzetközi multikulturális környezet több kihívást is jelent. Az EUFOR törzsfőnöki beosztás különlegessége, hogy tizenkilenc nemzet (Ausztria,Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Albánia, Chile, Svájc, Észak-Macedónia, Törökország és Magyarország) különböző rendfokozatú és eltérő tapasztalattal, felkészültséggel bíró katonáit kellett az eredményes feladatellátás érdekében összefogni. A nemzetek között voltak EU és NATO országok, továbbá EU-n és NATO-n kívüli országok is.
Pozitívum, hogy az EU finanszírozásnak és a nemzetek hozzájárulásának köszönhetően soha nem volt hiány az anyagi készletek biztosításában és a napi ellátásba sem kellett soha beavatkoznom. Amint jóváhagytam a vonatkozó követelményrendszert (több száz hatályos működési eljárás, SOP lett kidolgozva, vagy frissítve az egy évem alatt) a törzs kérdés nélkül annak megfelelően kezdett el dolgozni és az esetenként szükséges beszerzéseket haladéktalanul végrehajtották. A nemzeti érdekeink képviseletét is kiemelten fontosnak tartottam, ami nem minden esetben harmonizált az EU általános megközelítéssel. Nagyon körültekintően kellett nyilatkozni a különböző egyeztetéseken, fórumokon, mivel multikulturális környezetben analizálták a magyar törzsfőnök kijelentéseit.
K.F.: Számomra egyszerűbb volt abból a szempontból, hogy honi beosztásomban is törzsfőnöki feladatokat látok el. A szarajevói célfelkészítések szintén rengeteget segítettek, emellett számos esetben konzultáltam az akkor éppen beosztásban lévő törzsfőnökkel is. A szolnoki felkészítés mellett sokat kellett tanulni önképzés keretében, hogy megérthessem az ország gazdasági, politikai és geostratégiai helyzetét és, hogy miként is áll össze ez a számunkra nehezen értelmezhető társadalmi berendezkedés.”
Címlap fotó: Snoj Péter
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István