szerkeszto 
„A magyar nép kedves madara a fecske. Ahol Isten madarai fészket raknak, azon a portán szeretet honol és a szerencse sem kerüli el az ott élőket. Régóta vallják ezt a vidéken élők.
Az ember megjelenése előtt a fecskék sziklaszirtek költőmadarai voltak, ám később nagyon jól alkalmazkodtak a civilizációhoz, hamar felfedezték az épített környezet nyújtotta lehetőségeket.
A füsti fecske (Hirundo rustica) jellemezően az istállók költőmadara, de fészkel a faszerkezetű tornácokon, elhagyott házak belső részén is. Míg a füsti fecske fészke a felső harmadában nyitott, a molnárfecske (Delichon urbica) fészkén egy madár méretének megfelelő félköríves bejárónyílás található. Utóbbi faj épületek külső részén építi meg remekművét, gyakran az ereszek alatt, így védelmet talál az eső elől. Mindkét faj nyálával keverve apró galacsinokat gyúr sárból és művészi képességgel rakja egymásra azokat a fészeképítés során.
A molnárfecske telepesen költ, gyakran megfigyelhető, hogy fészkük fürtszerűen egymásra épül. Általában 4-5 hófehér tojást rak, a füsti fecske tojásai pedig 5-6 fehér alapon vöröses és szürke pettyekkel díszítettetek. A molnárfecske kisebb termetű a füsti fecskénél, homloka, fejteteje a nyaka és háta fényes kékesfekete. A szárny és farok is hasonló színű.
Nevét a molnárok lisztes mellényéről kapta, a madár melle, begye, torka valamint egész hasa is hófehér színezetű. A farcsík ugyancsak fehér, ez a repülő madáron is nagyon jól megfigyelhető, csőre fekete, a csőrzug nem olyan mélyen kimetszett, mit a füsti fecskénél. Szeme barna. Apró lábát, csüdjét finom fehér pihetollak fedik.
A füsti fecske leggyakrabban mélyen villás farka alapján azonosítható. Az öreg madarak homloka és torka élénk téglavörös. Az egész felsőteste és begye a szárnyakkal és a farokkal együtt, kékes, ércfényű fekete. Szélső faroktollai hosszúra megnyúlt egyszínű feketék. Melle és hasa fehér, fahéjszínű árnyalattal. A fiatal füsti fecskék szélső faroktollai a többivel egyenlő hosszúságúak, az öreg tojó madaraké rövidebbek, mint a hímeké. Csőrük kicsi, a szájzug igen mélyen bemetszett. Szivárványhártyájuk és lábuk sötétbarna. Mindkét faj védett madár, természetvédelmi eszmei értékük 50 000 forint.”
Címlap fotó: IFJ. VASUTA GÁBOR
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
