Miért hátráltatja Magyarország és Törökország a svéd és finn NATO-csatlakozást?
szerkeszto 
„Az Euronews által megkérdezett szakértők szerint Budapest Ankarához csatlakozott e kérdésben, és uniós nyomásgyakorlásra használhatja a két északi állam NATO-tagságát.
Alig három hónap alatt a 30 tagállamból 28 már ratifikálta parlamentjeiben a szerződésmódosításokat, amelyek jóváhagynák Finnország és Svédország NATO-tagságát; 24 nemzet már letétbe is helyezte az erről szóló papírokat Washingtonban.
Magyarország és Törökország azonban mindeddig napirendre se vette a kérdést a törvényhozásban.
Magyar vonakodás
Szeptemberben a finn külügyminiszter közölte: magyar kollégája, Szijjártó Péter megígérte, hogy folytatják a ratifikációt, és biztosította a finneket, hogy semmilyen kifogásuk nincs Finnország és Svédország csatlakozása ellen.
Néhány héttel korábban, augusztus végén Navracsics Tibor, Magyarország regionális fejlesztési minisztere, volt uniós biztos Helsinkibe látogatott, és ő is azt mondta a finn képviselőknek, hogy országa haladéktalanul ratifikálni fogja NATO-tagsági kérelmüket.
„Magyarország támogatja Finnország NATO-tagságát, de a ratifikációs folyamat a magyar parlamentben még folyamatban van” – jegyezte meg akkor a finn kormány sajtóközleménye.
E héten azonban a Fidesz politikusai megakadályozták egy olyan indítvány parlamenti beterjesztését, amely felgyorsította volna a NATO-csatlakozási folyamatról szóló szavazást Finnország és Svédország esetében is, ami éles kritikát váltott ki az ellenzék részéről.
„Ez egy érthetetlen és indokolatlan döntés” – mondta Tóth Bertalan, az indítványt beterjeszteni próbáló MSZP-s frakcióvezető. „Finnország és Svédország elkötelezett partnerei a NATO-nak, 1994 óta részt vesznek a szövetség Partnerség a Békéért programjában, és aktív szerepet játszanak a NATO által vezetett békefenntartó műveletekben” – tette hozzá.
A csatlakozási folyamat tárgyalása elvileg még a magyar parlament napirendjén szerepel. Időpontot azonban még nem tűztek ki, ami azt jelenti, hogy egyelőre a téma nincs napirenden.
Politikai árukapcsolás?
„Finnország most nemigen tehet sokat ez ellen” – mondta az Euronewsnak Minna Ålander, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatója.
„Lehetséges, hogy a Fidesz azt reméli, hogy Finnország és Svédország NATO-tagságát összekapcsolhatja a Bizottság közelmúltbeli javaslatával, miszerint a jogállamisági aggályok miatt befagyaszthatják a Magyarországnak szánt forrásokat” – mondta a kutató az Euronewsnak.
„Ebben az esetben azonban úgy tűnik, hogy Orbán csak a törökökhöz csatlakozik, amikor a finn és svéd NATO-tagságról van szó. Amíg Erdogan folyamatosan kijelenti, hogy továbbra is blokkolni fogja a csatlakozásukat, ahogyan azt néhány napja tette, addig Magyarország sem valószínű, hogy lépni fog” – véli Ålander.
„Három fő oka lehet a magyar lépésnek” – mondta az Euronews kérdésére Krekó Péter politikai elemző, a Political Capital ügyvezető igazgatója. „Egyrészt Magyarország a legtörökbarátabb EU-tagállam, számos ügyben kiálltak Erdogan mellett, a török EU-csatlakozás mellett, és hangsúlyozták, hogy a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében figyelni kell Törökország aggályaira is.”
A másik fő ok az elemző szerint, hogy
„Semmit sem ad ingyen”, érzékelteti, hogy van hatalma az unióban, akár egy NATO-val kapcsolatos döntést is kész összekapcsolni EU-s folyamatokba.
„A harmadik fő ok természetesen az, hogy az EU-ban a magyar a legoroszbarátabb kormány” – állítja Krekó Péter, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt időszakban vezető orosz politikusok többször is megdicsérték az Orbán-kormányt annak „önálló politikája” miatt. „Ha valakinek egyértelműen tetszik a svéd és finn NATO-csatlakozás elhalasztása, az egyértelműen Oroszország”, az az ország, amelytől a kormány például az energia területén függő viszonyt alakított ki.
Törököt fognak
Magyarországénál már összetettebb kérdés, hogy miért odázza el Törökország a finnek és a svédek NATO-tagságának ratifikálását
A törökök eredetileg jelezték, hogy támogatják a NATO-pályázatokat: Erdogan és Niinistö elnök április elején folytatott telefonbeszélgetésében a finnek biztosítékot kaptak arra, hogy nem lesz semmi probléma.
Alig egy hónappal később Törökország máris visszakozott, és előállt számos új érvvel, miért nem csatlakozhat a NATO-hoz a két északi ország: az egyik legfontosabb ok az Ankara által terrorista szervezeteknek tartott kurd szervezetek állítólagos támogatása volt.
A június végi madridi NATO-csúcstalálkozón, intenzív zárt ajtók mögött folytatott tárgyalások után Ankara végül döntött a tagság támogatásáról – beleértve a háromoldalú tárgyalások megkezdését az esetleges vitás pontok elsimítása érdekében. Ezek a megbeszélések augusztusban el is kezdődtek, és várhatóan ősszel folytatódtak volna, de a hónap elején Erdogan ismét meghúzta a vészféket.
Az ankarai parlament október 1-jei nyitó ülésén az elnök azt mondta a törvényhozóknak, hogy ha Finnország és Svédország nem tartja be a Törökországnak tett, a biztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos ígéreteit, akkor blokkolni fogja tagsági kérelmüket.
Nem kizárt, hogy itt is más célok forognak kockán: Törökország továbbra is reméli, hogy zöld utat kap amerikai F-16-os vadászgépek megvásárlásához, és lehet, hogy a finn és svéd NATO-döntést arra akarja felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon az amerikaiakra az üzlet jóváhagyása érdekében (egy magas rangú török katonai parancsnok nemrégiben kilátásba helyezte: ha nem jön létre az F-16-os üzlet, helyette Oroszországtól vesznek új harci gépeket).
– írta Toni Alaranta, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének Törökország-szakértője egy nemrégiben kiadott tájékoztatóban. A szakértő szerint az ország külpolitikai elitje igencsak kételkedik abban, hogy Törökországnak valóban érdekében áll-e a NATO bővítésének támogatása egy olyan időszakban, amikor az ország eltökélten próbálja folytatni a Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozó politikáját”.”
Címlap fotó: 24.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
