A német alkancellár szerint Putyin támadást indított Németország ellen a földgázexport visszafogásával
szerkeszto 
„Az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyiségének csökkentése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított Németország ellen – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter Berlinben.
A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán azt mondta, Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz „diktatórikus rezsim” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik.
Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el „a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – mondta a miniszter.
Robert Habeck március 30-án Berlinben. Fotó: Kay Nietfeld/dpa via AFP
Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek, de az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése „új dimenzió” – mondta.
Robert Habeck azt mondta, a gázexport visszafogása „gazdasági támadás ellenünk”, Németország ellen.
Szerinte Vlagyimir Putyin az „orwelli újbeszél” nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát. Németország elleni támadása egy „mintázatba”, a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik – mondta a német alkancellár.
Habeck szerint az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.
A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről azt mondta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból „nagyon rossz hír”, de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal. Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot.
A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását, így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.
A Bundesnetzagentur friss jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt.
Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
A jelentés szerint az ellátási helyzet „feszült”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően nőttek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a hatóság. (MTI)”
Címlap fotó: Robert Habeck március 30-án Berlinben. Fotó: Kay Nietfeld/dpa via AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
