szerkeszto 
„A tojás belsejében egy másik tojás rejtőzött; a ritka elváltozást a tyúkok és más madarak esetében jól ismerjük, dinoszaurusznál viszont, most először találtak ilyet.
Valamikor 68 millió évvel ezelőtt a mai India területén élt az a titanoszaurusz, amelynek rendkívüli, kóros elváltozást mutató tojására bukkantak, a Science Advances folyóiratban közzé tett kutatási eredmények szerint. Többféle tojáselváltozás ismert mind a madarak, mind a ma élő hüllők közt, ám ez az első eset, amelyben dinoszaurusznál egy olyan tojásra bukkantak, amelynek a belsejében egy másik, kifejlett tojás volt. E lelet sokat elárul az őshüllők szaporodásáról is, arról, hogy ez közel állt a mai madarak szaporodásához.
A tojások elváltozásai közt ismerünk olyanokat, mint a dupla vagy többszörös héjú tojás, a túl vastag vagy túl vékony héjú tojás, a túl kicsi vagy túl nagy tojás, a két sárgájú tojás, a sárgája nélküli tojás, vagy épp a most is talált tojásban a tojás esete. A többszörös héjú tojást úgy lehet megkülönböztetni a tojásban a tojás esetétől, hogy ez utóbbinál jól láthatóan nagyobb rés van a két héjréteg közt,ebben van a külső tojás sárgája is, míg az előbbinél egymásra épülnek a héjrétegek.
A különös tojásra India középső részén, Madhja Prades tartományban bukkantak rá, és kellően jó állapotban maradt fenn ahhoz, hogy a rendkívüli elváltozást észlelhessék a szakemberek. A helyszínen számtalan titanoszaurusztojás maradt fenn,
A madaraknál ez a tojásban a tojás úgy alakul ki, hogy az előbb elkészült tojás visszanyomódik a madár szaporítószervébe, egy épp kialakulóban lévő, következő tojásba, amely azután a héj képződése során ezt a korábbi tojást is magába zárja. Azonban a hüllők tojásképződését másmilyennek ismerjük, így a titanoszaurusz közelebb állt e téren a madarakhoz, mint a többi hüllőhöz. Más jelek is arra utalnak, hogy a dinoszauruszok a madarakhoz hasonló módon fészket építettek és gondozták utódaikat.
A hüllőket kétféle csoportba soroljuk: egyrészt vannak az archosauria („uralkodó hüllők”) csoportba tartozók, mint a ma élő krokodilok vagy a kihalt dinoszauruszok, illetve a másik, lepidosauria („pikkelyes bőrűek”) csoportba tartozó gyíkok, teknősök, kígyók. Az archosauriák közé tartoznak a madarak is, bár ők nem hüllők, ám az talán ismert, hogy a madarak közelebbi rokona a krokodil, mint a többi hüllő. Nos, a mostani indiai felfedezés alapján az a szaporítószerv, amellyel a madarak rendelkeznek, már a dinoszauruszokban is meglehetett.
Az indiai titanoszauruszok egy száraz, félsivatagi klímájú helyen élhettek, a tojásaikra egy homokos-meszes kőzetrétegben bukkantak rá. Összesen 52 dinoszaurusz-fészket sikerült a lelőhelyen azonosítani, jól elkülönülő tojásokkal és tojáshéjdarabokkal. Egyes fészkekben a tojások száma 1-20 közti volt, illetve voltak olyan fészkek, amelyekben már csak törött tojáshéjat találtak. A rendkívüli tojást a P7 jelű fészekben találták, 10 normál felépítésű, 13-16,5 centi nagyságú, kissé ovális tojás társaságában, néhánynak a felső része hiányzott, a kutatók szerint ezekből már kikeltek a kis titanoszauruszok, bár nem zárható ki teljesen az utólagos sérülés sem.
Kérdés persze az is, mi okozhatta a különös tojás kialakulását? A különféle abnormális tojások kialakulását stresszhez, étrendi változáshoz, klímaváltozáshoz, túl sok állat összezsúfolódásához, nem elegendő fészkelőhelyhez, és számos hasonló okhoz kötik a szakemberek. A titanoszauruszok voltak az uralkodó növényevők a korabeli Indiában, azonban a kutatók megjegyezték, hogy az a kőzetréteg, amelyben a rendellenes tojás is volt, abban az időszakban keletkezett, amikor a Dekkán bazaltáras vulkánkitörése megkezdődött. Ez a kitörés közel egyidejű volt a dinók kihalásával, és egy ideig a kihalás egyik okának is vélték, mára kiderült, hogy a kitörés részletesebb időrendisége alapján nem lehet már összekötni a két eseményt, s a kihalásért kimondottan csak a becsapódó aszteroida felel. Azonban a Dekkánnak helyi hatása ettől függetlenül még lehetett. Ebben az időszakban az indiai leletek alapján igen jelentősen visszaesett a dinoszauruszok száma és sokfélesége is.
Azonban, mivel a rengeteg egykorú fészekből előkerült tojás közt ez az egy volt rendellenes, a kutatók szerint nem lehet egyértelműen a vulkanizmusra vagy a szűkös fészkelőhelyre mutogatni, sokkal inkább az adott egyed egészségi állapota vagy egyéb problémája, akár egy ragadozó megjelenése okozta ijedtség is okozhatta a tojás a tojásban kialakulását.”
Címlap fotó: SCIENCE ADVANCES
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kós Zoltán 
